TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

1940. Amikor kibontották „a magyar futballért harcoló sportemberek zászlaját”.

Száz évvel ezelőtt a háborús körülmények tették kedvezményezetté a BEAC-ot és a MAFC-ot.

A közvetlen utódok úgy tartották, iskolát teremtett a vízilabdában – ötvözte a múltat a jelennel.

„Nem véletlen, hogy a Szovjetunió fejlett sportja mutat irányt nekünk ebben az esetben is.”

Ma az olimpia már nem igazán emlékeztet arra, amilyen a spanyol főnemes alatt volt.

Európai szenzáció is volt, hogy 1940 nyarán villanyfényes tornát rendeztek az Elektromos-pályán.

A fél világ hiányzott, a másik fele azonban felhőtlenül ünnepelt az első szocialista olimpián.

Platkó Ferencet, a szép kezű vasesztergályost felmentették a profi vád alól.

Író, költő, filmrendező, teoretikus, publicista volt egy személyben. És még valami: a futball javíthatatlan szerelmese.

1920. Gigli hangja örökre a komolyzenéhez láncolta – ellenben tévedés, hogy végzett volna a Zeneakadémián.

Roppant valószínű, hogy a BTC kapusa közreműködött abban, hogy a Nemzeti SC ne essen ki az első osztályból 1920-ban.

Felélesztjük a két világháború közötti időszak legbefolyásosabb magyar sportdiplomatájának alakját.

Puskásék egy londoni harmadosztályú klubbal vállaltak furcsa világításavató meccset.

Magyar sikert hozott 1930-ban a Bajnokok Tornája, amelyet az Újpest nyert meg.

Harminckilenc percig tartott a futballtorna fináléja az antwerpeni ötkarikás játékokon.

Móré János első válogatott túráján értesült arról, hogy a Fradiba szánják.

A harmatsúlyú Széles János tíz évvel Trianon után románt vert az Iparcsarnokban – ezért külön is megünnepelte a közönség.

Sokan a világhírű magyar vívás előfutárának tartották, stílusa az aktív védelemre épült.

Az 1958-as vb kudarca ellenére futballválogatottunk esélyese volt az Anglia elleni mérkőzésnek 1960 májusában.

A 19 éves Giuseppe Meazza három gólt vágott a magyaroknak az Üllői úti Európa-kupa-mérkőzésen.