Zemplén futballprofesszora, aki első spanyolországi fizetéséből két Mercedest vett

CSILLAG PÉTERCSILLAG PÉTER
Vágólapra másolva!
2022.01.07. 10:05
null
Csabai József (balra) a Zaragoza játékosaként Puskás „Öcsivel” – aztán jött a bokasérülés
Egy elfeledett sátoraljaújhelyi futballista, aki játékosként a dohánygyári grundról a Ferencvároson (akkor Kinizsin) át a spanyol élvonalig jutott, a Real Madrid hívására azonban egy bokatörés miatt már nem mondhatott igent.Portré Csabai Józsefről, a Kanadában élő 89 éves sportemberről, a Vancouver Whitecaps korábbi edzőjéről, az AC Milan elismert doktoráról, zempléni hangsúlyokkal.

 

„Szívélyes üdvözletem szülővárosom sportszerető közönségének. Sajnálom, hogy nem lehetek jelen a megnyitón.

Hajrá Újhely!

Csabai Jóska (Kis Csali)

Saujhely, 2008. július 21.”

A kézzel írott üzenet mellett ötvenes évek végi fekete-fehér fénykép, rajta két összekapaszkodó futballista, egy Real Madrid- és egy Real Zaragoza-játékos: Puskás Ferenc és Csabai József. A különleges képi emlék is szerepel azon a tablón, amelyet egy helybeli házaspár bocsátott nemrég a Hátsó füves-kiállításnak otthont adó Kazinczy Ferenc Múzeum rendelkezésére, jó néhány más értékes fotódokumentum mellett (ezek között igazi kincs az 1957-es magyar menekültválogatottról fennmaradt, keretes írásunkban külön taglalt csapatkép). A tizenhárom évvel ezelőtti üzenetben említett megnyitón – amelyről Csabai udvariasan kimentette magát – a zempléni település sportmúltját tárták kiállításon a nagyközönség elé, és a Sátoraljaújhelyi Diákok Baráti Körét vezető Lenár Györgyné vezetésével kialakított gyűjteményt örömmel fogadta a város, a nyitóeseményen az utcán énekelték a népszerű Illés-slágert: „Újra itt van, újra itt van a nagy csapat”. (A tárgyhoz csak részben kapcsolódó, ám annál lényegesebb megjegyzés: a 16 ezres város felnőtt és ifjúsági csapatának feloszlása után két héttel különösen fájdalmas aktualitással bír az idézet.)

Bizonyára a sátoraljaújhelyiek közül is akadtak olyanok, akiknek Csabai József neve újat mondott a 2008-as kiállításon, országos szinten pedig talán még kevésbé él az emlékezetben a magyar futballtörténelem félresodródott alakja. Illetve nem is annyira félre, mint inkább messzire: az 1932-ben született labdarúgó az 1956-os forradalom idején elhagyta az országot, és Bécsből elindult több évtizedes világ körüli útjára, amerikai, kanadai, spanyolországi és olaszországi időszakokkal, majd a politikai helyzet enyhülése nyomán egyre több magyarországi hazaruccanással. Ma is Kanadában él a 89 éves sportember, egy vancouveri idősek otthonában tölti napjait, sátoraljaújhelyi ismerősei szerint a fényes idők pillanatai mára elkoptak emlékezetében, amit tudott, elmondott már korábbi interjúi alkalmával.

Ami rendhagyóan kanyargó pályafutását illeti, a sátoraljaújhelyi balösszekötő az NB II-es STK fiataljaként mutatta meg tehetségét, 1948-ban egy Kispesti AC elleni mérkőzésen felhívta magára a kispestiek figyelmét is, később a Testnevelési Főiskola hallgatójaként Budapestre került, ahol az akkor éppen Kinizsi néven szereplő Ferencváros oszlopos tagjának számított 1956 októberéig.

December 6-án már New Yorkban volt, ahol csatlakozott a formálódó New York Hungária csapatához. Csabait azonban a következő évben kirívó tehetsége – konkrétan pedig Ferdinand Daucík, Kubala László apósa, az Atlético Madrid akkori edzője – visszahúzta az óceán innenső partjára, a szigorú légiósszabályok viszont csak a következő, 1958–1959-es idényben léphetett pályára, végül az Atlético helyett a Real Zaragoza színeiben. Anyagiakban is mérhető megbecsültségére jellemző, hogy első fizetéséből két Mercedest vásárolt, egyet magának, egyet pedig – vörös rózsa helyett – szíve választottjának. Igazi tündöklése a következő, 1959–1960-as szezonhoz köthető, karácsonykor emlékezetes gólt lőtt a Barcelona elleni győzelem (3:1) során, januárban pedig a meccs embereként szépített a Puskás-féle Real Madrid ellen (1:2), nem csoda, hogy Santiago Bernabéu klubelnök szerződtetni szerette volna világhírű csapatába. Ekkor azonban olyan balszerencse történt, amely a 27 éves futballista karrierjét derékba törte: a zaragozai ifjúsági csapat elleni hétközi edzőmeccsen súlyos bokasérülést szenvedett, kénytelen volt felhagyni a játékkal.

Talán a szomorú epizód is közrejátszott abban, hogy utóbb Amerikába költözve kitanulta a kiropraktor – kissé pejoratív magyar kifejezéssel: csontkovács – szakmát, a hetvenes években öt évig a római sportklinikán dolgozott, később az AC Milan orvosaként gyógyította mások mellett Ruud Gullitot, Franco Baresit, Marco van Bastent és Daniele Massarót. Közben futballszakmai tapasztalatait edzőként is kamatoztatta, 1968-ban Puskás Ferenc vezetőedző mellett segédedzőként-csapatorvosként dolgozott a kanadai Vancouver Royals csapatánál, később – immár Puskás nélkül – a Vancouver Whitecaps alkalmazta edzőként, tanácsadóként, játékosmegfigyelőként. Miután a közelmúltig rendszeresen hazajárt Magyarországra, a felcsúti Puskás Akadémián is gyakorta kikérték véleményét szakmai kérdésekben.

Térjünk vissza azonban a sátoraljaújhelyi gyökerekhez, amelyekkel kapcsolatban az említett kultúrkörvezető férje, Lenár György szolgált érdekes adalékokkal. Bár a nyugdíjas erdőmérnök – aki korábban a Pálháza sportkörelnökeként még Színészek–Újságírók rangadót is szervezett a zempléni hegyekbe – kilenc évvel fiatalabb Csabai Józsefnél, már kölyökfocistaként felfigyelt a későbbi csillag buzgalmára: „Emlékszem, az edzés már véget ért, mindenki bement az öltözőbe, csak egyvalaki maradt kint, rugdosta a labdát a betonkerítésnek. Néztük, ki lehet az, aztán felismertük Csabai Józsefet, a kis Csalit. A »kis« jelzővel különböztettük meg bátyjától, Csabai Gyulától, a többszörös vasutasválogatott játékostól, aki talán még öccsénél is nagyobb tehetségnek számított. Édesapjuk nem futballozott, kőművesmesterként szerzett nevet a városban. Vele kapcsolatban is őrzök egy kedves emléket, már abból az időből, amikor József Spanyolországban szerepelt. Egyik vasárnap délután sétáltam hazafelé, befordultam a mi utcánkba, jött szembe Csabai bácsi. »Gyere csak, Pipáskám – így hívott engem, átragadt rám a bátyám beceneve –, gyere ide, ezt nézd meg!« Előhúzott egy spanyol újságot a zsebéből, Jóska képével, és büszkén mutatta alatta a feliratot: »Profesor de futbol«.”

Sátoraljaújhelyi informátorunk biztosra veszi, hogy amikor a MÁV SAC, a kilenc korabeli sátoraljaújhelyi csapat egyike meghívást kapott 1957 tavaszán a Ferencvárostól (az ifjúsági együttes tagjaként ő is döbbenten figyelte a romokat és a forradalom sebhelyeit a fővárosi házfalakon), abban közvetve benne volt Csabai József keze is – neki volt köszönhető a sportbaráti kapocs a budapesti zöld-fehérek és a zempléni egyesület között. Kanadába szakadt földije utóbb egy magyarországi útja alkalmából elbeszélte, hogy 1956-os döntésében egy furcsa baleset is közrejátszott: TF-es kollégistaként kenyérvágás közben beleszaladt a kés a kezébe, az orvosok gyolcskötést tettek rá, a hurkot a szokott orvosi megoldás szerint a nyakába akasztották, ő pedig aggódott, hogy ha ilyen sebezhető állapotban meglátják az oroszok az utcán, azonnal fegyverrel a falhoz állítják. Jobbnak látta hát megelőzni a bajt. A Zemplén szívében eltöltött gyermekkoráról Puskás edzőtársa Bodnár Zalán kollégánknak beszélt részletesen, a visszaemlékezések a FourFourTwo cikkében olvashatók.

„A legtöbbször lementünk a Pataki út túloldalára, és a dohánygyár, vasútállomás, MÁV-pálya háromszögében futballoztunk. Ez néhány száz méterre van csak akkori lakóhelyünktől, a Honvéd utcától, a legtöbb fiú ott gyűlt össze. Édesanyám a dohánygyárban dolgozott, örült, ha ott vagyunk a közelben, a Dohány utca végén pedig ott van a vasútállomás, akkoriban rengeteg szabad terület volt a környékén. Reggeltől estig rúgtuk a labdát, a háborús évek alatt is, nem is nagyon volt más szórakozásunk. Az sem igazán zavart minket, ha egész nap alig ettünk valamit.”

 

Legfrissebb hírek

Százötven évvel ezelőtt játszották az első fedett pályás hokimeccset

Népsport
Tegnap, 10:26

Nem akármi: Sárosi, Puskás és Kozma mezét is kiállították Madridban

Magyar válogatott
2025.03.02. 09:06

Turay Suttyó csak a vb-döntőről maradt le

Népsport
2025.03.01. 07:13

Nagy Franzok Münchenben – 125 évvel ezelőtt alapították meg a világ egyik legeredményesebb klubját

Népsport
2025.02.27. 09:15

Egy napig „titkolták” a magyarok győzelmét

Népsport
2025.02.25. 09:58

Győri örömkönnyek az öltözőben

Népsport
2025.02.24. 10:44

Nyolcvan éve Bergen-Belsenben halt meg az MTK-szurkolók „liliputi” kedvence

Népsport
2025.02.23. 11:22

Harminc éve hunyt el a 100 gyorsot Európában először egy percen belül úszó Bárány István

Népsport
2025.02.21. 09:11
Ezek is érdekelhetik