Új pályára állítva – S. Tóth János publicisztikája

Ha az előzetes számításokba nem csúszik hiba, már az idén leszállhatnak az első gépek a Gyergyóremete melletti repülőtéren. Székelyföld bekapcsolása a világ légi közlekedésébe jó ideje dédelgetett álom. A Hargita légikikötőnek Székelyudvarhely és Csíkszereda is szívesen helyet adna; az utóbbi közelében található csíkcsicsói füves reptér fejlesztési előtanulmányának elkészítését a magyar kormány is támogatta. Mindeközben Gyergyóban mertek nagyot álmodni, sőt már el is készült az infrastrukturális munkálatok jelentős része. Igaz, ez az építkezés – amelynek eredményeként a kisgépek mellett akár 40-50 férőhelyes repülők is le- és felszállhatnak – magánberuházás, amely mögött Balázs Attila áll. A remetei születésű, már Magyarországon élő üzletember a Bayer Construct elnöke; ez a magyar vállalatcsoport az autópályától az irodaház-, lakóépület- és kikötőépítésig jó néhány vállalkozásban érdekelt, részt vett például a Puskás Aréna szerkezetépítési munkáiban is. A gyergyóremetei projekt a településen zajló egyéb nagyszabású beruházáshoz is kötődik, hiszen a repülőtér majdani üzembe helyezése megkönnyítheti a helyben gyártott prémium kategóriás termékek világpiaci értékesítését is. S ha az üzlet beindul, az újabb lendültet adhat a Gyergyói Hoki Klubbal kapcsolatos terveknek is. Merthogy Balázs Attila és üzlettársai székelyföldi szerepvállalását a gyergyói hoki újjáépítésének szándéka is motiválta. Úgy tudni, az alapötlettel Barti Tihamér Hargita megyei önkormányzati alelnök állt elő néhány éve, aki a nehéz helyzetben lévő gyergyószentmiklósi jégkorongcsapat felkarolására kérte a vállalkozót.

Noha jövőre lesz 140 éve, hogy Gyergyóban megalakult a Korcsolya Egylet, 1948 teléig kellett várni, mire a jégkoronggal is megpróbálkoztak a településen. Vasutasok, Munkás Test­edző Egylet, Spartak, Haladás, Lendület – néhány név, amelyen a helyi csapat szerepelt az évtizedek során. Az első nagy sikert az 1958-as bajnoki harmadik hely, az áttörést a fedett jégpálya 1982. januári átadása jelentette. A romániai rendszerváltozás padlóra küldte a sportot, így a felnőttgárdát is, éveken át az utánpótlás tartotta életben Gyergyószentmiklóson a sportágat. A Progym 1994-es megalapításával éledt fel újfent a felnőtthoki, s a 2001–2002-es idényben a gyergyóiak bajnoki ezüst­érmesek lettek a Steaua mögött. A klub 2008-ban nevezett az induló magyar-romániai közös bajnokságba, a Mol Ligába, de mindössze egy évadot élt túl, aztán állandósuló anyagi problémái miatt eltűnt a térképről. E vergődésnek vetett véget Balázs Attila és társai 2018-as színre lépése. Noha az új tulajdonosi kör vállalta a hét évtizedes tradíció továbbvitelét, azaz a jégkorongra a Gyergyói medencében élők nemzeti sportjaként tekint, az új időszámításhoz új szervezeti kereteket teremtett: megszületett a Gyergyói Hoki Klub! Már a név­választása is jelezte, hogy noha a székhely Gyergyószentmiklós, ez a csapat egész Gyergyószéké, sőt azoké is, akiket már csak az összetartozás érzése köt oda, mert máshol élik az életüket. Az újítások sora a névválasztással nem ért véget: a tulajdonosi kör azzal a szándékkal hozott létre egy nemzetközi ingatlanfejlesztési társulást, hogy a cég bevételeiből finanszírozza a Gyergyói HK működtetését; az első projekt egy balatonlellei ötvenlakásos társasház felépítése volt. Ugyanakkor a befektetők a gyergyói hoki hosszú távú versenyképességének garanciáját abban látják, ha Gyergyószék gazdasága is fejlődik. S a szálak itt egymásba fonódnak: ami jó a régióban élőknek, hasznára van a helyi jégkorongsportnak is.

A gyergyói hoki nemcsak a tulajdonosok révén, hanem sportszakmai vonalon is kötődik az anyaországhoz: a felnőttcsapat vezetőedzője tavaly október óta Szilassy Zoltán. A Szilassy név fél évszázada jól cseng a magyar hokiban. Az első sikerek Szilassy Bélához köthetők, aki az Építők és a BVSC válogatott játékosa volt, jégkorongozott Dunaújvárosban is, és csapatalapítóként sokat tett a női szakág magyarországi meghonosításáért. Ő, aki „két s, ipszilonra” végződő nevével eleve gyanús figurának számított a Kádár-korszakban (osztályidegenként kétszer dobták vissza a jelentkezését a Képzőművészeti Főiskolán) nemcsak a hoki szeretetét hagyományozta Zoltán fiára, hanem karakán polgári világlátását is. Nem véletlenül fogalmazott úgy egy videointerjúban – immár gyergyói vezetőedzőként – az ifjabbik (bár ma már ő is 46 éves) Szilassy, hogy „a jelenlegi határainkat tekintve kétségtelenül légiósedzőnek számítok, de én egy magyar városban egy magyar klubnál dolgozom, amelynek román licence van és a romániai ligában is játszik, de azért ott mindenki magyarul beszél. Nagy-Magyarország területén vagyunk, úgyhogy nem érzem magam külföldön lévő edzőnek. Jólesik, hogy anyaországi magyarként vezethetek egy székely csapatot.”

Noha Szilassy Zoltán mögött sikeres játékos-pályafutás áll – 17 évesen, az 1991–1992-es bajnokság végén már felnőtt-aranyérmet ünnepelhetett a Ferencvárossal, majd első lett az Alba Volánnal és a Dunaferr-rel is –, sokaknak a mai napig a 2009. januári drámai sportbaleset jut eszébe a neve hallatán, amikor a Dunaújváros edzésén az egyik csapattársa ütője véletlenül eltalálta, s emiatt a jobb szemére elvesztette a látását. Ám elképesztő kitartással nemcsak visszatért a jégre, hanem két alkalommal is az ő góljával jutottak döntőbe az újvárosiak. Edzősködni is az Acélbikáknál kezdett 2012-ben, majd Újpestre került. Az UTE-nél 2014-ben romokban lévő felnőtt-társulatot vett át, amelyet évről évre a Mol/Erste Liga rájátszásába vezetett, sőt kétszer a döntőbe jutásért csatázhatott. Közben bekerült Jarmo Tolvanen stábjába, s a tavaly szeptemberben kinevezett új szövetségi kapitány, Sean Simpson is támaszkodik a szakértelmére. 2019. szeptemberi újpesti menesztése annak ellenére meglepte, hogy az idény első hat mérkőzésén mindössze hét pontot szerzett az UTE. Igaz, utóbb azt mondta, jól jött a féléves pihenő.

Állítólag rögvest a kirúgása után felvetődött a neve Gyergyószentmiklóson, majd 2020 januárjában is, de a szerződtetésére végül tavaly nyáron került sor. Úgy tudni, a felek összeboronálásában volt szerepe a nemzetközi játékvezetőként ismert Nagy Attilának, aki a Kárpáti Farkasok sportmenedzsere. Ennek az érdi utánpótlásklubnak is Balázs Attila az elnöke, vagyis a Gyergyó és a Farkasok egy hokicsaládhoz tartozik. Szilassy első székelyföldi megbízása másodedzői állásról szólt, Malcolm Cameron vezetőedző segítőjeként. A másodhegedűs szerep azonban csupán októberig tartott, a 2020–2021-es idényt egy győzelemmel, egy hosszabbításban kiharcolt sikerrel és öt vereséggel kezdő (ebből háromszor pontot sem szerző) alakulat éléről ugyanis menesztették a kanadai trénert. Hálásabb feladat is létezik, mint a Covid-járvány kellős közepén, bajnokság közben a kormánykerékhez állni. A meglehetősen magas átlagéletkorú, az ideálistól „minőségben, méretben és sebességben” jócskán elmaradó kerettel csodát már nem lehetett tenni. Az Erste Liga negyeddöntőjében a Csíkszereda ráerősített a papírformára, a román bajnokságban pedig a galaci Dunarea elleni bronzmeccs elbukásával a negyedik hellyel kellett beérni. A reméltnél gyengébb szereplés felgyorsította a gyergyói együttes amúgy is esedékes felfrissítését: a minap hivatalossá vált, hogy az előző idény keretéből 14 játékos szolgálataira nem tart igényt a jövőben a szakmai stáb. A távozók közt erdélyi jégkorongozó éppúgy van, mint honosított hokis és légiós. Helyettük – folytatva az eddig egyirányú, de tavaly már megforduló folyamatot – próbálnak Magyarországról székely játékosokat hazacsábítani (így tért vissza a múlt nyáron Fejes Nándor, Silló Arnold, Szabó Pál Krisztián és Szigeti Ákos), ugyanakkor muszáj más klubokból igazolniuk, mert a Gyergyói HK utánpótlásából ekkora merítésre nincs mód; U21-es együttese például nincs is a klubnak. Hiába szeretnék a szurkolók, hogy a felnőttcsapat gyergyószéki jégkorongozókra épüljön, ha az utánpótlásból a 2008–2009-es évad óta mindössze hét helybéli hokis lépett elő, s közülük is csak ketten járták végig odahaza a korosztályos ranglétrát. Okkal született meg tehát a döntés, hogy a Gyergyói HK már e hónaptól saját utánpótlásnevelő-központot létesít, ennek lesz a feladata a magas szintű képzés és versenyeztetés a korisulitól az U18-ig. Élére svéd szakember kerül Peter Bolin személyében, aki a magyar állam támogatásával életre hívott, felcsíki központú Székelyföldi Jégkorong Akadémiával együttműködésben dolgozik.

Noha a koronavírus-járvány anyagilag is csapást mért az erdélyi jégkorongsportra, s a zárt kapus meccsrendezések miatt a Gyergyói HK is több tízezer eurós veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, miközben a pluszkiadások (védőmaszkok, fertőtlenítőszerek, kötelező tesztek, kéthetesre nyújtott magyarországi túrák) alaposan megdobták a költségvetését, a klub pénzügyi helyzete stabil maradt. Így Szilassy Zoltán nekiláthat az első olyan idény megtervezésének, amelynek szakmai forgatókönyvét teljesen ő írja. A tréner „fiatalabb, gyorsabb, erősebb, strukturálisan szervezettebb, fegyelmezettebb” gárdát ígér, amely „egy lépcsőfokot feljebb tud lépni, azaz az Erste Liga legjobb négy csapata közé” jut. Duplán is új pályára állítva, decembertől tudniillik a Gyergyói HK már vadonatúj, 1700 férőhelyes, a gyergyóremetei reptér mellett javában épülő saját csarnokában vívhatja meg hazai meccseit.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!