Fritsch Róbert amondó, már a legjobbak között van 77 kilóban

Óriási csata alakult ki itthon a 77 kilogrammos kötöttfogású válogatottságért a két, 72 kilóból fellépő kiválóság, Fritsch Róbert és a 19 évesen az idei somorjai Európa-bajnokságon aranyérmes Lévai Levente között. Utóbbi bátyja, a vb- és Eb-ezüstérmes Zoltán 2022 óta folyamatosan első számú embernek számított a súlycsoportban, de mivel a testvérek kijelentették, nem birkóznak egymás ellen, Zoltán úgy döntött, fellép a 82 kg-osok közé. 

A júniusi országos bajnokságon Fritsch 2:1-re legyőzte a legkisebb Lévai testvért, majd júliusban, a BOK-csarnokban rendezett Polyák Imre–Varga János-emlékversenyen is előrébb végzett nála, a dobogó második fokára állt, míg Lévai Levente harmadik lett. 

 „Bíztam abban, hogy ez elegendő lesz a címeres mez megszerzéséhez és a világbajnoki részvételhez – mondta Fritsch Róbert, aki tavaly óta azért dolgozik, hogy beleerősödjön a 77 kilóba. – Nehéz megméretés volt, olyan, amelyről tudom, hogy az olimpiáig biztosan folytatódik. Állok elébe, úgy vélem, ez mindkettőnknek jót tehet, egyikünk sem dőlhet hátra egy pillanatra sem, szusszanásnyi szünetet sem tarthatunk, mert akkor a másik előnybe kerül.”     

Fritsch a budapesti UWW-rangsorversenyen négy győztes mérkőzést követően csak a döntőben kapott ki, a felnőttvilágbajnoki ezüstérmes orosz Szergej Kutuzovtól. 

 „A hazai versenyek mindig nagy pluszt tudnak adni, ezúttal is meccsről meccsre jobb állapotba kerültem. Láttam a sorsolást, de csak magamra figyeltem és a következő mérkőzésre. Azt sem néztem meg, ki következhet az elődöntőben. Az orosz Szergej Sztyepanov jött, aki megítélésem szerint a három legjobb birkózó között volt a budapesti mezőnyben. Boldog voltam, hogy jó kombinációt hajtottam végre ellene, ezért csináljuk az általános technikákat az edzésen, hogy a legnehezebb pillanatokban elővehessük ezeket. Kutuzov ellen hibáztam, nyerhető mérkőzés volt, emiatt nagyon csalódott voltam, de tanultam belőle.” 

Fritsch Róbert tavasszal elveszítette az édesapját, a gyászidőszakon nincs még túl, lelkileg továbbra is nehézségekkel küzd. Dolgozik, küzd a céljaiért, és ennek a nemrégiben Dortmundban rendezett Német Nagydíjon is meglett az eredménye: ezüstérmes lett, négy győztes és egy vesztes meccsel:

„Nagyon örülök, hogy sokat voltam a szőnyegen és jó birkózókat vertem meg. Tudjuk, mik az erősségeim, ezeket fejlesztjük és a hibákat – mert azok is adódtak – igyekszünk kiküszöbölni.”

A Csepel TC sportolója úgy érzi, megérkezett a legjobbak közé 77 kilóban.

 „Szerintem ez a legerősebb súlycsoport, itt van a legtöbb hasonlóan jó képességű birkózó. Ha valakit választanom kellene, akkor azt mondanám, hogy az örmény Malhasz Amojan kicsit kiemelkedik. De sokan vagyunk, akik még »labdába rúghatunk«, a legutóbbi két verseny alapján azt merem mondani, én is a legjobbak közé tartozom. A világbajnoki címért utazom Zágrábba, akkor is, ha ebben a kategóriában eddig még nem szereztem érmet világversenyen. Szerintem meg tudom csinálni, képes vagyok rá, hogy a dobogó tetejére álljak.”