"Olyanok vagytok, mint akik két hete nem vízilabdáztak  kiáltott tanítványaira Kemény Dénes a tatabányai sportuszoda medencéjének partján.

Az elmúlt években kevés boldogabb ember volt az országban Sándor Imrénél. A Békéscsabáról indult, majd Eger városán keresztül Tatabányára érkezett masszőr 1998-ban a Hungária körúton a Magyar Kupa nyolcaddöntőjében elért győzelem kapcsán újra elhitte, hogy szeretett városában ismét minőségi futballmérkőzésekre járhatnak a szurkolók.

Noha a korábbi évekhez viszonyítva az idén lényegesen kisebb érdeklődés kísérte a tatabányai karácsonyi teremgálát, mégis azok, akik ott voltak a városi sportcsarnokban, látványos megoldásokat és szép gólokat láthattak. Az immár ötödik alkalommal megrendezett Jako-tornán a korábbiaktól eltérően nem vett részt az FTC 1995-ben Bajnokok Ligájában szerepelt csapata, és talán ennek is volt köszönhető, hogy lényegesen kevesebben voltak kíváncsiak az Imrő János szervezte rendezvényre. Az egykori MLSZ-alelnök elkeseredve tapasztalta, hogy a jövőben bizony újításokat kell eszközölnie.

Márciusban reménykedve indult el a katari Világkupára Stark Tibor. A Tatabányai SC kétszeres olimpiai nyolcadik helyezettje Dohában egy szerencsétlenül elvégzett szakítógyakorlat következtében súlyosan megsérült. A sportoló könyökét csak a hazaérkezést követően műthették meg, addig Stark Tibor élete legkínosabb napjait élte meg.

Hatalmas változásokon ment keresztül a nyáron a Tatabányai VSE. Kezdődött ott, hogy a vízilabdacsapat nem élt az OB I-es indulás jogával, mert a vezetőedző, Persely József nem találta megfelelőnek az anyagi körülményeket. A nyár végére Persely megvált a csapattól, ugyanis a Tatabányán maradandót alkotni nem tudó edző visszautasíthatatlan ajánlatot kapott egykori klubjától.