TALÁLATOK A(Z) Képes Sport CÍMKÉRE

Az aranyérmes együttes két meghatározó tagjával, a csapatkapitány Székely Lászlóval és a center Somogyi Lászlóval idéztük fel a 35 évvel ezelőtti eseményeket.

Aki szerint csak azért ért fel újra a csúcsra, mert Mikaela Shiffrin sérülés miatt több mint egy hónapig harcképtelen volt, nagyobbat nem is tévedhetne...

A német szakember 2015 őszén vette át a Mersey-parti csapat irányítását, és oroszlánrészt vállalt abban, hogy a klub pénzügyi és üzleti téren is jelentős előrelépést tett.

Háromrészes cikksorozatban taglaljuk az eltiltott középpályás minden siker ellenére is torzón maradó pályafutását.

Megállíthatatlan. Ellenállhatatlan. Megközelíthetetlen. Ezzel a három szóval jól jellemezhető a Vasas női röplabdacsapatának elmúlt években mutatott teljesítménye.

Sorozatunkban ezúttal a 44 évvel ezelőtti torna került sorra, amelyről a döntőt választottuk – nem véletlenül...

Első jelentős színházi sikerét a labdarúgásnak, a Puskás, a musical című darabnak köszönheti.

A fotómelléklettel illusztrált könyv szinte letehetetlen, megismerhetjük belőle „Pajorpista” életét. Igen, az életét, mert nemcsak a sportvonatkozású események, élmények kapnak helyet, hanem a magánéleti történések is...

„Nem kevés elfogultsággal írok a könyvről, amelynek előzménye a film. Surányi András 1982-ben bemutatott mozija, az Aranycsapat, amelynek stábjában – a rendező mindmáig megtisztelő felkérésére – ott lehettem.”

Sorozatunk befejező részében a császárt sportvezetőként is megismerhetjük...

Az első magyar díjazott Hajós Alfréd volt, s az úszók közül 2024 októberében Gyurta Dániel is a legnagyobbak közé kerül – összeállítás.

Az Avanti ragazzi di Buda kezdetű dal szerzője, a 89 éves olasz rendező római lakásában fogadott bennünket.

Sorozatunk UTOLSÓ részében ezúttal nem egy, rögtön három csapat került terítékre – nem topligából.

A Portugália elleni elképesztő, olimpiai kijutást érő védései óta mindenki a Tatabánya kapusáról beszél.

Sorozatunkban az utolsó négycsapatos Eb az első, amelyről a döntőt választjuk, holott ezúttal a bőség zavarával küzdöttünk.

Az 1988-as szöuli játékok után nem egészen 36 évvel később a helyszínen jártunk, és megnéztük, mi maradt meg az akkori világraszóló „őrületből”.

A magyar sport és történelmünk második világháborút megelőző néhány évtizedének megszámlálhatatlan kereszteződése megannyi érdekes, kalandos, drámai életpályát jelölt ki – Horthy Jenő Egy élet sportja című önéletrajzi ihletésű munkája.

Az 1990-es világbajnoki címmel úgy érezhette (joggal), hogy most már mindent elért, így aztán edzőként megmártózott a klubfutballban is.