Nyilasi: Megduplázzuk a 18 év alatti futballisták számát

„Jelenleg kilencvennyolcezer fiatalkorú futballista van az országban, ezt szeretnénk kétszázezerre növelni” – jelentette ki a korábbi válogatott játékos. – Nem tudom elfogadni, hogy nincsenek tehetségek Magyarországon. Az utánpótlás a vesszőparipám, nagyszerű értékeink vannak, de nemcsak megtartani kell őket, hanem csiszolni és foglalkoztatni, ez azonban már a klubok felelőssége. A Bozsik-program célja, hogy felfedezze a tehetségeket.”

Nyilasi elmondta, a 2007 után újraindult program működése évekre biztosított, mert az összes párt támogatását élvezi. Ráadásul az Országgyűlés sportbizottsága előtt 25 percesre tervezett prezentáción olyan érdeklődést mutattak a politikusok, hogy az előadás másfél óráig tartott.

„Büszkén mondhatom, a bizottság látta, hogy a Bozsik-programnak számos, a labdarúgáson túlmutató, pozitív hozománya van azáltal, hogy a gyerekek sportolnak. A mostani tanév 852 milliós forintos költségvetéséből 400 millió állami támogatás, a fennmaradó részt a szövetség, illetve szponzorai, az OTP Bank és a MOL finanszírozta. A jövőben pedig a létszámmal arányosan fog növekedni a költségvetés" – mondta Nyilasi a projekt politikai és gazdasági hátteréről.

A program három fázisra osztható: gyermeklabdarúgás, kibontakozási program és elitprogram. Ennek első része – amely 500 millió forintot emészt fel a költségvetésből–a szövetség részéről a tömegesítésről, a gyerekek oldaláról pedig az örömfutballról szól. A Bozsik-programhoz csatlakozó óvodák és általános iskolák 50–200 ezer forintos támogatást kapnak sportszerekre, cserébe vállalják, hogy heti két, testnevelés órán kívüli foglalkozást tartanak a gyerekeknek. Nyilasi elmondása szerint, ha a testnevelő tanár rendelkezik B-licenccel, akkor ő tartja a gyakorlásokat, ha nem, akkor az MLSZ biztosít szakembert az intézménynek. Hozzátette, eddig 700 intézmény csatlakozott a programhoz, s ez 28 ezer 500 gyermeket jelent, akik nagyjából 2000, 15-16 fős sportcsoportban ismerkednek meg a labdarúgással mintegy 800 edzőnek és 100 körzeti szervezőnek köszönhetően. Ennek csúcspontja a Népligetben június 11-12-én sorra kerülő tanévzáró futballtorna lesz.

„A gyermeklabdarúgás másik fontos eleme az egyesületi program. Ennek lényege, hogy a területi vezetők meghatározott körülmények között–létszám, pálya, játékidő–tornákat szervezzenek, amely kibontakozási lehetőséget biztosít a gyerekeknek és kialakítja a versenyszellemet bennük. Eddig 171 körzetben nagyjából 900 egyesület 30 ezer játékosa szerepel ebben a részben. A két párhuzamosan futó programrészben résztvevő gyerekeknél van átfedés" – mondta Nyilasi, aki hozzátette, itt kezdődik a kibontakozási program, mert az U10-es korosztálytól elkezdődik a tehetségek kiemelt foglalkoztatása, körzeti, majd megyei válogatottak alakulnak, amelyek évi hat-nyolc alkalommal közös gyakorláson és tornákon vesznek részt. Az U13-14-es korosztálynál pedig megtartják Telkiben a kiválasztó tábort 80-80 mezőnyjátékos és 8-8 kapus részvételével.

Az elitprogram célja, hogy a megalakuló korosztályos (U15-től U19-ig) válogatottakban 50-50 gyereket foglalkoztassanak és versenyeztessenek. Nyilasi kiemelte, minden programban résztvevő gyereket regisztrálnak, így nem tudnak elkallódni, egy gombnyomással utána lehet nézni, mikor és hol vettek részt a rendezvényeken.

„A Bozsik-program részeit nem lehet szétválasztani, azok egymásra épülnek. A többi már a szakembereken múlik, hogy jó szemmel válasszák ki a tehetségeket. Szerencsére az akadémiák vezetői rendre ott vannak a körzeti és a megyei tornákon, hiszen közöttük is versenyhelyzet van, így óriási lehetőség a gyerekek számára, hogy megmutassák tehetségüket" – tette hozzá Nyilasi.