Advent a Stadionban – magyar futball-legendák hagyományos randevúja

Vágólapra másolva!
2022.12.08. 21:55
Tizenöt éve hívta össze első alkalommal Jakab János, a Tatabánya volt NB I-es futballistája, a Budafok tiszteletbeli elnöke a korábbi nagyszerű futballistákat egy karácsony előtti, szeretetteljes randevúra, s a legendák a pandémia miatt 2019 után először találkozhattak újra személyesen. Szó szót, történet történetet követett – emlékekben nincs hiány a régi kedvenceknél.
Futballkarácsony (Fotók: Szabó Miklós)
A FOTÓRA KATTINTVA KÉPGALÉRIA NYÍLIK!
Futballkarácsony (Fotók: Szabó Miklós) A FOTÓRA KATTINTVA KÉPGALÉRIA NYÍLIK!

Megjöttek, átölelték egymást, s némi kérdezősködés (Hogy vagy?) után már az emlékek kerültek elő a Puskás Arénában. „Emlékszel?”   – kérdezték egymástól az évtizedekkel ezelőtti futballfőszereplők. „Persze...”   – volt rendre a válasz, és egymás szavába vágva meséltek gólokról, cselekről, öltözői „titkokról”.

Szűkítve a kört, mi – az aktualitás jegyében – a világbajnokságokról kérdeztük őket.

A 41-szeres válogatott Rákosi Gyulát (1938), aki két világbajnokságon (1962: Chile, 1966: Anglia) szerepelt, például arról, hogy Chilében, az angolok elleni győzelem (2:1) során főszereplő volt: levette a pályáról a klasszis Johnny Haynest. „Baróti kapitány mondta, hogy kövessem őt mindenhová. Nem volt előzmény nélküli a feladat, annak idején a Fradiban Tátrai Sándornak volt hasonló utasítása az újpesti Szusza Ferivel szemben, »Ha vécére megy, te viszed utána a papírt...!« – nyomatékosította a parancsot. Megtettem mindent, de a Dózsa győzött 1:0-ra – Szusza góljával... Rancaguában azonban nem volt gond, megfogtam az angolt, s nyertünk.”     

A világbajnokság különleges esemény, Esterházy Márton (1956, 29-szeres válogatott) is emelkedett lélekkel készült az 1986-os mexikói tornára. „Az edzés mindig edzés, viszont ha utána arra gondoltam, hogy a Mundialra megyek, különleges érzés fogott el. Aztán jött a csalódás. A Szovjetuniótól kapott hatos, a kiesés külön történet, de a körülmények... Vidéki, kopottas pályákon játszottuk a meccseinket, nem gyep volt, hanem fű, a vonalakat mésszel festették fel. Ehhez képest tessék megnézni a katari játéktereket!”     

Az izgatottság Szentmihályi Antalon (1939, 31-szeres válogatott) is úrrá lett 1966-ban, Angliában.

„Olyannyira   – meséli –, hogy túlreagáltam a bemelegítést. Már mindenki ment be az öltözőbe, amikor kértem még egy lövést, s utána ütköztem Rákosi Gyuszival. Megrándult a nyakam, ami biztos közrejátszott abban, hogy a portugálok ellen enyhén szólva sem védtem jól, simán kikaptunk 3:1-re.”     

Régi fotók is előkerültek Orbán Viktor és Nyilasi Tibor beszélgetésén
Régi fotók is előkerültek Orbán Viktor és Nyilasi Tibor beszélgetésén

Nyilasi Tibor (1955, 70-szeres válogatott) Argentínában (1978) és Spanyolországban (1982) játszott világbajnokságon, 1986-ban nem mehetett, ahogy elhíresült, Mezey György szövetségi kapitány leparancsolta a buszról.

„Rég volt, nagyon rég...   – mondta. –    Azóta én is voltam edző, s annyi a lényeg, hogy a kapitány úgy döntött, ahogy. Azóta megbeszéltük a történteket, csak köszönhetek Mezey Györgynek. Mexikói meccseinket a Balatonon, az akkor még csak félig kész nyaralónkban néztem egy kicsike tévén. Fogtam a fejem, nem hittem el, amit látok, de minden rosszban van valami jó. Kimaradtam a világbajnokság utáni mértéktelen szidalmazásokból, ha ott vagyok, biztos bűnbak lettem volna... Egyébként pedig a világbajnokságon éppen olyan meccsek vannak, mint más tornákon, az igazi élmény az út, amelyen a csapat eljut odáig. Már ha eljut, persze.”

A régi nagyok közül többen emlegették a két héttel ezelőtt elhunyt pólós klasszist, Csapó Gábort. Oborzil Sándor (1942), az MTK egykori erőssége kártyapartnere volt „Dudinak”:  „Az utolsó partinkról elkésett, s játék közben is többször volt figyelmetlen, ez sem volt rá jellemző. Nem volt jó állapotban... Béke legyen vele...”

Ahogy azokkal az elhunyt futballistáinkkal is, akikről felállva emlékeztek meg a találkozó meghívottjai.

Ez sem rossz csapat: Tajti József, Szurgent Lajos, Nagy Antal, Orbán Viktor, Dajka László, Esterházy Márton, Garaba Imre, a legidősebb válogatott, Bödör László és Pintér Sándor
Ez sem rossz csapat: Tajti József, Szurgent Lajos, Nagy Antal, Orbán Viktor, Dajka László, Esterházy Márton, Garaba Imre, a legidősebb válogatott, Bödör László és Pintér Sándor

Százezreknek, millióknak nyújthattak felejthetetlen élményeket

Az ünnepséget meglepetésvendégként megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor, aki évek óta támogatja az eseményt. Magyarország miniszterelnöke az elsők között fogott kezet Zámbó Sándorral (1944, 33-szoros válogatott, Ú. Dózsa), Esterházy Mártonnal pedig az 1984-es holland–magyar vb-selejtezőn szerzett győztes (2–1) gólját elevenítette fel, mire a csatár megjegyezte: „Kellett ahhoz egy 46-os láb is”. A kormányfő Szentmihályi Antalnak megemlítette, az 1966-os vb felvételeit meg-megnézi, és természetesen parolázott egyik kedves edzőjével, Németh Jánossal is.
A rendezvény moderátora, lapunk főszerkesztője, Szöllősi György kiemelte, Jakab János (balra) szervezésében az esemény hagyománnyá nőtte ki magát. Kövér László (jobbra), az Országgyűlés elnöke, az esemény fővédnöke is köszöntötte a legendákat. „Önök bebizonyították nekünk, hogy a futball képes a legnehezebb időkben is büszkeséget és közösségi érzést adni – mondta Kövér László. – A mi nemzedékünknek megadatott, hogy átélhette ezeket a mérkőzéseket, önöknek pedig az, hogy százezreknek, millióknak nyújthattak felejthetetlen élményeket.”
Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója felhívta a figyelmet: „Az ember közösségi lény, ezért van közös asztalunk, ezért vannak futballpályáink.” Hozzátette: „Az élet igazi ajándéka, hogy egymással közösséget építhetünk.”
Az esemény lelke, Jakab János elmondta: „Óriási kő gördült le a szívünkről, hogy az idén újra él a rendezvény. Az elmúlt két évben – nagyrészt a CBA-nak köszönhetően – sem maradt el az ajándékozás, de a személyes találkozást semmi sem pótolja. Nekem mindig öröm ezekkel az öregfiúkkal kezet szorítani, felidézni egy-egy sztorit abból az időszakból, amikor a futball még igazi játék volt.”

Az ajándékozás után Jakab János (balra), Lázár Vilmos és Kövér László (jobbra) Szabó György, Bödör László, Dunai Antal és Rákosi Gyula társaságában
Az ajándékozás után Jakab János (balra), Lázár Vilmos és Kövér László (jobbra) Szabó György, Bödör László, Dunai Antal és Rákosi Gyula társaságában

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik