CR7 botladozásai – Bobory Balázs publicisztikája

Egyáltalán nem vagyok rosszindulatú, de nekem van egy olyan hátsó gondolatom is Cristiano Ronaldóval kapcsolatban, hogy nagy létszámú családja miatt hagyja el olyan gyakran sietve az Old Traffordot, mert tudja, a lefújás után már nagy a forgalom, otthon pedig az öt gyermek körül mindig sok a teendő.Jó, ez most tényleg kicsit gonosz volt, a portugál zseni lelépéseinek oka nyilvánvalóan lelki eredetű, és önérzetből fakad. Egyértelműen nehéz lehet kezelni, hogy majdnem két évtizeden át ő volt a világ egyik (vagy másik) legjobbja, aztán eljött a pillanat, amikor már nem rá fut ki minden játék a támadásbefejezéseknél, ha mégis, nem olyan a kapu előtti hatékonysága, mint régen, és az egész csapatra kiterjedő taktikában is inkább már kolonc, mint segítség.Cristiano Ronaldo tinédzser kora óta cipeli az első számú sztár terhét, amelyet természetesen csodálatos képességeinek, alázatának, egyedülálló győzni akarásának köszönhet, ám az erős ref­lektorfény a személyiséget is torzítja, épp ésszel szinte kezelhetetlen a nyomás, amelyet a társak, az edzői, a szurkolók és a különböző médiumok helyeznek rá. A zsenik elmagányosodása, erősségeik vagy éppen gyengeségeik felnagyítása, górcső alá vétele óhatatlan, minden külső hatás sokszoros erővel jelentkezik. Csak a legnagyobbak tudnak ezzel sokáig együtt élni, azok, akik szakmájukban – Ronaldo esetében a labdarúgásban – hosszú évekig, évtizedekig képesek kiemelkedően produkálni, és a teljesítményük konstans kikezdhetetlen.Az ötszörös aranylabdás sohasem lehetett könnyű eset, egészen bizonyos, hogy edzőinek sok kompromisszumot kellett kötniük, hogy jól érezze magát, és kihozza képességeiből a maximumot csapatainál, és ezek a kapcsolatok többnyire jól is működtek a Manchester Unitednél töltött első időszaka alatt, aztán a Real Madridnál, majd úgy-ahogy a Juventusnál is.Úgy tetszik, a kor, a biológia továbbra is legyőzhetetlen, a 37 éves portugál klasszis is kevesebbet robban már, ritkábban csillogtatja legendás dinamizmusát, amellyel rendre megelőzte a védőket, és könnyen ültette hintába őket hihetetlen sebességgel végrehajtott biciklicselekkel, és már a lövéshatékonyság sem a régi. Az amortizálódás pedig a zsenit „csak” jó futballistává zülleszti, ezzel azonban elveszik a kivételezett szerep, a lecserélhetetlenség, a nélkülözhetetlenség mítosza.Igen ám, de egy olyan labdarúgónak, aki az elmúlt húsz évben szinte sohasem nézett a kispad felé, amikor egy cserejátékos vetkőzni kezdett, mert tudta, hogy nem az ő számát mutatják fel a felezőnél, iszonyatosan nehéz lehet megélni azt, hogy először csak lekapdossák a pályáról a hatvanadik perc környékén, aztán egyszer-egyszer már a kezdőcsapatból is kimarad, ne adj' Isten nélküle még jobban is megy az együttesnek. Az önmagába vetett hit, a korábbi évtizedekben megélt sikerek, győzelmek, számtalan gólöröm emléke még mindig építi az egóját, és máshogy látja saját szerepét, mint a kívülálló, akinek esetleg nincsenek saját tapasztalatai vele kapcsolatban, és objektíven értékel.Ronaldo jelenleg olyan helyzettel ismerkedik, amilyennel még nem találkozott pályafutása során. Bár múltja miatt nehéz ezt kijelenteni, egy lett a sok közül, nem ő a legcsillogóbb gyémánt az ékszerboltban, hanem csak egy drágakő a többi mellett, és már nem is a legfeltűnőbb.Az Európa-bajnok portugál frusztrált, amit rejtegetni sem tud. Augusztusban már megtette, hogy lecserélése után meg sem várta a meccs végét, és hazahajtott, azóta viszont már kiszorult a kezdőcsapatból, szerepe jelentéktelenebb lett, legutóbb pedig a United Tottenham Hotspur ellen 2–0-ra megnyert mérkőzését majdnem végig kívülről nézte – a hírek szerint beállhatott volna a hajrában, de ezt megtagadta, és inkább a lefújás előtt hazament. A vezetőedző, az MU élére a nyáron kinevezett Erik ten Hag ezt már nem tusolhatta el semmilyen bevett sablonos nyilatkozattal, szavak helyett a tettek beszéltek, egy időre Ronaldo kikerült az első csapat keretéből.„Skandalum” – mondhatták erre az elvakult Cristiano-hívők, hiszen ekkora sztárral, legendával nem lehet megtenni hasonlót. Egy edzőnek viszont kényesen kell ügyelnie az öltözői egyensúlyra, hangulatra, mert amíg Ronaldo korábban számtalan meccset nyert meg szinte egymaga aktuális csapatának, addig társai is elnézték allűrjeit, visszafogott védekezését a mezőnyben, esetenkénti öncélúságát. A helyzet viszont most az, hogy ebben az idényben a Premier League-ben és az Európa-ligában összesen tizenkét mérkőzésen mindössze két gól és egy gólpassz fűződik a nevéhez, ez pedig már nem jogosítja fel kiváltságokra. Mindemellett az már korábban is sejthető volt, hogy Ten Hag modern futballról alkotott elképzelésébe sem tökéletesen passzol, amely mindig az egységes csapatjátékra és mozgásokra épült, és ebbe nehezen építhető be egy olyan ego, mint amilyen Ronaldóé.Ezt a nyáron már mindkét fél érezte, és akár nonverbális eszközökkel a közvélemény tudomására is hozta, azonban a portugál hiába korzózott szerte Európában, egyetlen sztárklub sem kapott az alkalmon, hogy esetleg diszkontáron – ámbár horror fizetésért – megszerezze. Eljött az a pillanat, amikor már a legjobbak szakmai stábja, döntéshozói úgy kalkuláltak, hogy a befektetés nem lenne jó hatással vállalkozásukra, hiszen a behozott érték nem biztos, hogy további profitot, sokkal inkább veszteséget termelne. Ronaldo ott maradt Ten Hag, ezzel együtt az újjáalakuló Manchester nyakán, és most a holland mesternek nemcsak az építkezéssel kell foglalkoznia, hanem az öltözői egység kialakításán is fáradozik, és saját bevallása szerint éppen a felállított szabályok és normák miatt került ki időlegesen a keretből a sztár.Aki azonban néhány nap száműzetés után már újra az első csapattal készül, éppen a mai Sheriff Tiraspol elleni Európa-liga-mérkőzésre. A közösségi médiában elnézést kért meggondolatlan cselekedetéért, és Ten Haggal is többször beszélt, aki nyilván csatát nyert vele szemben, ebből adódóan minden bizonnyal még nagyobb lett a tekintélye a United öltözőjében. A portugál futballista pedig kiharcolt magának még egy esélyt, hogy jóra fordítsa saját sorsát, megcáfolja a kétkedőket – például engem –, akik szerint leáldozóban van a csillaga, és bizonyítsa, hogy még mindig a legjobbak közé tartozik. Elhivatottságát, munkamorálját, akaratát ismerve még lehet is rá esélye, bár ha fogadnom kellene, inkább arra tennék, hogy ugyan lesznek még felvillanásai és fontos góljai, a világnak lassan meg kell barátkoznia vele, hogy a rivaldafény hamarosan másra vetül.A Ronaldo, Manchester United kapcsolatnak pedig hamarosan vége lesz, mert ahogy gyerekkorunkban az emlékkönyvekbe írtuk: „Ha a barátság fonala megszakad, össze lehet még kötni, de a csomó megmarad...” Ennek szellemében nehéz elképzelni, hogy a gyakran ismétlődő konfliktusok egyszer majd megszűnnek, sőt el is felejtődnek, így a portugál klasszis vélhetően a télen is aktívan keresi majd új kenyéradóját. Ami biztos, bőven vannak olyan egyesületek, amelyek üzleti és PR-szempontokból vállalják Ronaldót és mindazt, ami vele jár, de a kizárólag szakmai alapon építkező klubok koncepciójába valószínűleg már nem fér bele.Így múlik el a világ dicsősége – mondhatnánk, de az is lehet, korai még így fogalmazni, mert éppen Cristiano az a futballista, aki képes lehet a legmegdöbbentőbb feltámadásra. Egy biztos, 37 évesen is tanulhat az ember, ha akar, a kérdés csak az, hogy Ronaldo képes-e rá, mentálisan rátalál-e arra az útra, amely húsz éve, még sportingos sihederként elindította a csúcs felé.Az első választ erre már ma, a Tiraspol elleni kupameccsen is megkaphatjuk.