Kéthetente jelentkező összeállításunkban egy frissen megjelent, valamint egy már korábban a boltok polcaira került sportkönyvet mutatunk be.

1925 és 1935 között az ellenzéki A Mai Nap sportrovatát vezette Gallowich Tibor, a későbbi szövetségi kapitány.

1925 márciusában hiába várták, majd májusban egyszer csak megjelent az angol mester.

Bemutatjuk a legjobb osztályzatot kapott játékosok frissített listáját.

A hírneve sem tudta megmenteni az életét.

Egymás után hunyt el két csepeli sportvezető, Gállos Sándor és Bódis János.

Schiller Rezső tisztes eredményeket ért el futballban és atlétikában, majd a Nemzeti Múzeum működésének szentelte életét.

A Rómából hazatérő edző nem tudta befejezni művét a bajnokesélyes Újpesttel 1944-ben.

A Kígyó térről szerzett gólok története messziről indult.

Hochstein Rezsőt a 33 FC és az MLSZ egyaránt alapítóként jegyzi.

Sándor, Ignác, Gyula és Samu egyaránt zöld-fehér mezben feszített.

A futballisták többsége örömmel állt katonának a világháború kitörésekor.

A történelemtudományi folyóirat futballtematikus lapszámbemutatót tartott A Grundon az Eb jegyében.

Német bajnok lett 1914-ben, egy év múlva hősi halált halt a harctéren.

Figyelemre méltó vállalkozás Schaffer Alfrédól, a magyar labdarúgás felülmúlhatatlan futballkirályáról könyvet írni, még akkor is, ha esetleg nem klasszikus életrajzi műről van szó.

Torino nagy futballcsapata repülőgép-szerencsétlenségének két magyar áldozata is volt.

A volt cári hadnagy a futballválogatottat is megkörnyékezte.

A 19. század kiemelkedő magyar politikusa 130 esztendeje hunyt el.

A kubai ökölvívó egzotikus színfolt, közkedvelt alak volt a két háború között Budapesten.

Lapunk a lehető legmagasabb osztályzattal honorálta a csatár teljesítményét. Páncsics Miklós, Szabó Ferenc, Nyilasi Tibor, Fischer Pál után Varga az ötödik Fradi-játékos, aki tízest kapott.