Nem élte túl szörnyű motorbalesetét Young Stribling, a georgiai KO-király.

A tizenegy ördög – A mindig peches Korda Zoltán filmje először állította középpontba a futballt a kontinensen.

A 365 oldalas, több mint háromkilós kiadvány nagy alapossággal mutatja be a korszakot.

Az elfeledett Benedek Aladár bírónak, vezetőnek és újságírónak sem volt utolsó.

Egy gól döntött a budafoki villanyfényben: a csepeli klub nyerte meg a Budapest-kupát.

Turay József, a Ferencváros válogatott csatára a gengszterek sofőrjét alakította.

Negyvenhárom edző, negyvenhárom életpálya, negyvenhárom történet.

Biernaczky Pál megjárta a jeges poklot, de szerencsésen hazatért a Don-kanyarból.

A tündöklő kezdetet az első világháború vetette vissza.

A Nemzeti Sport felkérésére kilenc világklasszis szolgált tanáccsal 1922-ben.

A lapok kíméletlen őszinteséggel számoltak be a második világháború előtti az esetekről.

A torna 1922-ben elmaradt, Európában kaotikus volt a futballhelyzet.

Fiúk a pályán, a főváros kötelékében és a tanteremben.

„A legnagyobb edző, aki Hollandiában valaha dolgozott” – írta róla a Feyenoord krónikása.

Nagyszerű edzőből az alkohol rabja: Gallowich Tibor a halálba itta magát mellőzöttségében.

„Egy reccsenés… Nagyot kiáltott: »Végem van, eltört a lábam!« Az orvos mentőkért kiabált.”

„Szegény olvasó! És szegény Suttyó! A könyvben túlélte saját halálát! »Azon a napon a naptár 1963. július 4-ét mutatott« – írja a szerző a 99. oldalon. Fájdalom, ez sem igaz. Turay I József 1963. június 24-én távozott az élők sorából, és öt nappal később már el is temették...” 

HALVORSEN VS. HARDER. Hamburgi csapattársakból háborús ellenségek születtek a nácizmus idején.

Az MTK elnöke egy profi ökölvívómeccs kellős közepébe csöppent Monacóban.

Weisz Leó huszonöt éves korában edzőnek állt, Németországban csinált karriert a 20-as, 30-as években.