F1 75: így énekelték meg a magyar lapok Mansell szenzációs mogyoródi győzelmét

HEGYI TAMÁSHEGYI TAMÁS
Vágólapra másolva!
2025.07.27. 12:52
null
Nigel Mansell óriási versenyt futott 1989 augusztusában a Hungaroringen (Fotó: Getty Images)
A Formula–1 idén ünnepli az első világbajnoki idény 75. évfordulóját, ennek apropóján indítottuk el sorozatunkat, amelyben mind a 75 korábbi idény legemlékezetesebb versenyére visszatekintünk. A 4. Magyar Nagydíjon 1989-ben megszakadt a brazilok győzelmi sorozata: Nigel Mansell diadalmaskodott, méghozzá a 12. rajtkockából indulva. Sok magyar örült a rokonszenves brit győzelmének, sőt volt olyan honfitársunk is, aki megjósolta, hogy ő nyer majd.

Kicsit átalakították a Ringet 1989-re, átvágták ugyanis a 3-as és a 4-es kanyar közötti részt, újabb, előzésre alkalmat teremtő egyenest hozva létre. A pole-ból a Williams új húzóembere, Riccardo Patrese indult, mellőle Ayrton Senna. A Ferrarik közül Gerhard Berger a 6., Nigel Mansell a 12. rajtrácson szerénykedett. Patrese 52 körön keresztül vezetett, mígnem a hűtője meghibásodott, így Senna került az élre, de csak öt körig autózott ott. Merthogy Mansell, aki fokozatoson lopakodott előre, az 58. körben szenzációs manőverrel (egyszerre előzte meg Sennát és a lekörözendő Stefan Johanssont) az élre vágott, és már nem lehetett megverni.

Alábbiakban felidézzük, mit írtak a hazai lapok 1989-ben az F1-es vb-ről és a Magyar Nagydíjról – középpontban Nigel Mansell-lel.

A NAGYDÍJ ELŐTT

Míg 1988-ban – a turbóéra utolsó évében – a McLaren-Honda egy győzelmet engedett át a többi istállónak a tizenhatból, addig 1989-ben már hatot. Ennek ellenére tekintélyes volt a wokingiak fölénye ebben az évben is, mást ne mondjunk, Ayrton Senna ugyanúgy 13 pole-t szerzett, mint egy évvel korábban. Viszont a világbajnoki címét nem sikerült megvédenie a brazil fenoménnek, ezúttal csapattársa, Alain Prost végzett a pontverseny élén, harmadszor ülve fel a trónra. A két pilóta munkakapcsolata az év végére olyannyira elmérgesedett, hogy Japánban, az idény utolsó előtti versenyén össze is ütköztek – akkor dőlt el a világbajnoki cím a francia javára (bár Senna elsőként haladt át a célvonalon, utóbb kizárták). Prost pedig a következő évet már a Ferrari színeiben kezdte meg…

 

A vb végeredménye: 1. Alain Prost (francia, McLaren-Honda) 76 pont, 2. Ayrton Senna (brazil, McLaren-Honda) 60 pont, 3. Riccardo Patrese (olasz, Williams-Renault) 40 pont
Konstruktőrök: 1. McLaren-Honda 141 pont, 2. Williams-Renault 77 pont, 3. Ferrari 59 pont

Ez is 1989-ben történt

Autó-Motor: „1989-ben az F–1 Grand Prix-versenyzés új korszakba lépett, és a 3.5 literes, atmoszférikus motorok bevezetése újra felkeltette a legjelentősebb autógyártók érdeklődését. A Ferrarinál már régi hagyománya van a 12 hengeres Forma–1-es motoroknak, így nem okozott meglepetést, hogy míg a többiek V8-as és V10-es motorokat építettek, addig a Ferrari keményen dolgozott egy új V12-esen.”

Az Ifjúsági Magazin Nigel Mansellről: „Öt nappal a Magyar Nagydíj előtt tölti be a 27-es rajtszámmal induló angol pilóta a 35. életévét. Tavaly még a Williams-csapat sztárja volt, az idén viszont az olasz Ferrarinál versenyez. Rióban, az első idei viadalon győzött, azóta azonban már nem ment neki ilyen jól, de ez nem elsősorban az ő hibája, hanem inkább a kocsijáé, amely rendre rakoncátlankodott. Főleg a Ferrari új, szuper, automata sebességváltójával volt sok gond, vagyis kiderült erről a csodatalálmányról, hogy nem is olyan nagyszerű…”

A Népsport Ayrton Senna szavait idézte a GP előtti sajtótájékoztatóról: „Jó napot mindenkinek, nem volt semmi problémám a repüléssel. Nizzától Budapestig egyszerűbb volt eljutni, mint Ferihegyről a Hyattba. Bár rendőri kíséretet kaptunk, a rendőrök olyan gyorsan mentek, hogy elhagytak minket.”

Nádasdi János, a Magyar Autó- és Motorsport-szövetség főtitkára a Vasárnapi Hírekben: „Mint köztudott, a magyar pálya igen munkaigényes. Sokat kell váltani, kanyarogni. S úgy ítélem meg, hogy a kockáztató, de tapasztalt Mansell nyeri a Grand Prix-t.”

A NAGYDÍJ UTÁN

Magyar Nemzet: „Mansell felé fordult a nézők figyelme. Ez a háromgyerekes brit családapa bámulatos energiával vágtatott az irdatlan messzeségben levő Patrese és társai után. A 30. kör után már csak 9.35 mp volt a hátránya, de még ez is reménytelenül soknak látszott.”

Népszabadság: „Számomra bebizonyosodott, hogy valóban magyar sport a Forma–1. Amikor a verseny vége felé Mansell mindjobban növelte előnyét az élen, olyannyira, hogy akár kétszer is kereket cserélhetett volna rizikó nélkül, azt mondta az egyik büfés hölgy, hogy ő akár meg is esküdött volna a jóvágású brit sikerére. A miért? kérdésre pedig olyan csúnyán nézett, hogy nem folytattam a faggatózást.”

Új Tükör: „A győzelmet a rajtnál viszonylag rossz helyzetből induló brit Mansell megérdemelten szerezte meg, bizonyítva azt, hogy elveszett helyzet nincs, csak elveszett ember. A második hely a brazil Sennának jutott, míg a harmadik a belga Boutsen, a negyedik a francia Prost, az ötödik pedig az amerikai Cheever lett.”

Mansell örömszavai a Népsport hasábjain: „Életem egyik legjobb versenyén vettem részt, ha nem a legjobbon. Remekül sikerült a rajt, utána tudatosan, óvatosan versenyeztem, így jó állapotban maradtak a gumijaim. Prost és Senna előzésénél hajmeresztő manővert csináltam, még én is becsuktam a szememet. Köszönet a Ferrarinak, köszönet a csapatnak, nem hittem volna, hogy a tizenkettedik helyről nyerni tudok. De hát amíg élünk, remélünk.”

Dávid Sándor a Képes Sportban: „Egyszerűen bámulatos, amit Nigel Mansell művelt: az emberi teljesítőképesség egyfajta csúcsteljesítménye. És akkor még nem szóltam arról a hallatlan eleganciáról, arról a könnyed magabiztosságról, amellyel ezt a feladatot megoldotta, ő, akit pedig évek óta hazájában is buldognak neveznek. Most meg nekiállt elegánsan, simán vezetni, valami egészen csodálatos ritmusban, mintha lágy, dallamos zenére rajzolná az ideális íveken a köröket a Hungaroringen.”

Részlet az Autó-Motor visszapillantójából több mint két héttel a verseny után: „Augusztus 13-án senki nem volt babonás a Hungaroringen. A jól szervezett 4. Magyar Nagydíjon a brit Nigel Mansell, élete legnagyobb teljesítményét nyújtva, az idén másodszor törte meg a McLaren-Hondák még mindig nyomasztó hegemóniáját. Az egy kanyarral megkurtított pálya jól vizsgázott: a verseny jelképének tekinthető Mansell-előzés épp az új pályaszakaszon történt, igazolva a versenyzők nyomvonal-módosító javaslatának helyességét.”

MAGYAR NAGYDÍJ
1989. augusztus 13., Mogyoród
77 kör, 305.536 km
1. Nigel Mansell (brit, Ferrari)
2. Ayrton Senna (brazil, McLaren-Honda) 25.967 másodperc hátrány
3. Thierry Boutsen (belga, Williams-Renault) 38.354 másodperc hátrány

1988: a Ferrari kettős győzelemmel tisztelgett Enzo Ferrari emléke előtt
1987: roncsderbi után a Williamsek uralták a spielbergi pályát
1986: Mansell gumija felrobbant Adelaide-ben, s odalett a vb-címe
1985: Lauda Hollandiában aratta karrierje utolsó, 25. győzelmét
1984: a száguldó cirkuszban nem lett sorozat Dallasból
1983: kettős McLaren-győzelem született a 22. és a 23. rajthelyről
1982: kaotikus utolsó három kör döntött Monacóban
1981: a kaszinóváros futama leginkább Piquet-nek hozott szerencsét
1980: hiába Pironi elsősége, Jones nyert Kanadában – és világbajnok lett
1979: a legnagyobb csata egy második helyért
1978: jött, látott, győzött, eltűnt – egy mérnöki bravúr nyomában
1977: Andretti karrierje legkedvesebb előzésével szomorította el Schecktert
1976: Lauda kinevette a halált – negyedik hely az utolsó kenet után
1975: James Hunt és az egyik legnagyobb meglepetésgyőzelem
1974: nem volt elég üzemanyag az autóban, meghiúsult az argentin ünnep
1973: amerikai siker a tömegkarambol után újraindított futamon
1972: Emerson Fittipaldi nyerte meg az idegek csatáját Ausztriában
1971: nyolcan álltak az élen, két tizeden belül ért célba az első négy Monzában
1970: Rindt az utolsó kanyarban előzte meg a hibázó Brabhamet
1969: Jackie Stewart és Jochen Rindt klasszikus csatát vívott Silverstone-ban
1968: tragikus idény legnehezebb versenyén brillírozott Jackie Stewart
1967: Jim Clark körhátrányból állt az élre, mielőtt jött az utolsó körös dráma
1966: Scarfiotti beugróként nyerte meg az Olasz Nagydíjat a Ferrarival
1965: az utolérhetetlen Jim Clark a Nürburgringet is legyőzte
1964: egy körön múlt Jim Clark címvédése 1964-ben Mexikóban
1963: Spában vette kezdetét Jim Clark 1963-as dominanciája
1962: Jim Clark beragadt a rajtnál, Graham Hill egérutat nyert a vb-csatában
1961: német riválisa tragédiája után lett az első amerikai világbajnok Phil Hill
1960: Stirling Moss Monacóban megszerezte a Lotus első győzelmét
1959: Jack Brabham a célba tolta az autóját Sebringben
1958: Ferrari-csapatutasítás döntött a vb-címről a tragédiák évében
1957: Fangio az utolsó győzelméért az életét is kockára tette
1956: Peter Collins a saját vb-esélyét feláldozva adta át Ferrariját Fangiónak
1955: Stirling Moss nyerte a Fangio elleni Mercedes-csatát Angliában
1954: Fangio első hazai győzelme a Ferrari sikertelen óvása után
1953: a sorozat első igazi klasszikusa volt az 1953-as Francia Nagydíj
1952: Belgiumban kezdődött Alberto Ascari egyeduralma
1951: a Ferrari Angliában szerezte meg első futamgyőzelmét
1950: így kezdődött minden 75 évvel ezelőtt Silverstone-ban
SOROZATUNK KORÁBBI RÉSZEI

 

 

Legfrissebb hírek

Piastri vezérletével kettős McLaren-siker és Leclerc-dobogó a spái versenyen

F1
3 órája

Hamilton, Alonso és Antonelli is a bokszutcából rajtol az esős Belga Nagydíjon

F1
5 órája

Az eső káoszt okozhat Spában, de Verstappen szerint a McLaren csak még nagyobb fölényben lesz

F1
6 órája

Hamilton: Elfogadhatatlan, hogy mindkét alkalommal kiestem a Q1-ben

F1
22 órája

Norrisé a pole pozíció Piastri és Leclerc előtt; Hamilton már a Q1-ben kiesett a spái időmérőn

F1
Tegnap, 15:36

Verstappen aratott sikert a két McLaren előtt a spái sprintversenyen

F1
Tegnap, 11:35

F1 75: a Ferrari kettős győzelemmel tisztelgett Enzo Ferrari emléke előtt

F1
Tegnap, 9:10

Leclerc szerint bevált a fejlesztés, Hamilton rendkívül frusztrált volt a sprintidőmérő után

F1
2025.07.25. 18:58
Ezek is érdekelhetik