ALAPVONAL. A Félidő 0:0 túlburjánzó képeivel szokatlanul kavargó, avantgárd hatású, sorokra bontva nehezen elemezhető vers, amely egészben mégis nagyot üt; teljes lendülettel löki ki az olvasót a mámoros stadiontérbe, szenvedélyes tűzzel, kikezdhetetlen hittel töltve fel az előtte álló küzdelmekhez. József Attila műve a tisztaság, az őszinteség, a remény szikrázó himnusza.

Kitűnő kiállítás mutatja be a Páva utcában a zsidó játékosok, edzők, klubvezetők szerepét, a két világháború közötti időszakra fókuszáló tárlat felrajzolja a korabeli labdarúgás társadalmi viszonyait.

ALAPVONAL. Mai ésszel nehezen felfogható újítást, majdhogynem felforgató lázadást jelentett paraszti környezetben a football: sokan ellenségesen szemlélték a látványt, hogy életerős fiatalemberek dologtalanul múlatják az időt felfújt hólyag vagy bőrgolyó rugdalásával.

A második világháború utáni ínséges időkben cipő nélküli sportolásra biztatták a fiatalokat.

Az aradi csatárcsillagot Bukarest is ünnepelte.

A Református lelkészek csapatával mérkőzött meg Vámosorosziban a Szatmári Főnix, Telek András ismét lila-fehér mezt öltött.

Filmhíradók nyomában, 1936: cseh labdarúgókon tesztelték a harcvédelmi eszköz viselését.

A magyar rádiózás meghatározó alakja, a Nemzeti Sportrádió csatornahangja születésnapi interjúnkban beszélt a nagy elődökről, a rádiós szakma változásairól, legendás közvetítésekről és csendesen megélt hitéről is.

Az Egri Zsuzsanna balett-táncos és koreográfus életének szentelt dokumentumfilm több mint a 99 éves művésznő munkásságának feldolgozása: egy életfelfogás mutatkozik meg benne.

ALAPVONAL. Akármilyen furcsa ezt leírni, a labdarúgás szempontjai nem számítanak, ha a valós tét a falu élete, ereje, mozgásban tartása, emberi kapcsolatainak erősítése, közös élményeinek megőrzése. A futball ebből a szempontból csupán eszköz, ám sok esetben éppen a legerősebb eszköz.

Filmhíradók nyomában, 1953: propagandaanyag szemléltette az Aranycsapat-csatár munkáshátterét.

A pesti éjszakák nagy nevettetője, Gyárfás Dezső már egy évvel korábban, 1917 októberében is vállalta a bíró szerepét a zsokék aktuális mérkőzésén.

ALAPVONAL. Vagyunk néhányan indiánok a futballban, akik úgy érezzük, a futball lelke, a játék természetes szelleme valahol elmaradt, tán a külvárosi pályákon, a faluszéli mezőkön, az amatőr korszak gentlemanjei között vagy egyenesen a napfényes gyermekkorban.

Sporttörténeti barangolásom során eljutottam a futballutazók szent helyére, a világ egyik legkülönlegesebb pályájára, a Róma-széli évszázados árkádok alatt elterülő Campo Gerinire.

Magyarország futballszemmel: 250 érintett település után fotókiállítással tért vissza a sorozat a hercegszántói nyitó helyszínre.

„Tiro all’ungherese” – az olasz futballnyelvben nemzedékek óta megmaradt kifejezés gyökereit kutatva Bariig jutottunk, a tengerparti városban kiderült, a külsős csavarás ősatyja a hazánkban ismeretlen Hajdú János volt.

A magyar futball egyik leghosszabb ideje, 1989 óta szolgáló sportvezetője, a Békéscsaba egykori NB I-es kapusa, aki Békés megyében évek óta szervezi a nagypályás csapat nélkül maradt települések szűkített pályás bajnokságát.

Angyalföldtől majdnem 1300 kilométerre, egy délolasz kisvárosban 1965-ben megalapították a Vasas Anziót.

Öltözői levelek, fájdalmas emlékek és a Triestina élete a fasizmus árnyékában – Tóth Potya István trieszti időszakának ismeretlen részleteit tártuk fel pincéből előkerült dokumentumok alapján.

Filmhíradók nyomában 1925: Nem ismerünk a százéves filmfelvételnél régebbit, amely a magyarországi női labdarúgás homályba veszett őskorából fennmaradt.