KS-ajánló: „Benned a létra” – Kárpáti Zoltán kiállítása
Fából vaskarika – lehetne Kárpáti Zoltán kiállításának a címe, az ezermester-polihisztor keze között ugyanis bámulatos barátság fonódik a különböző anyagok között, kő, üveg, réz, műanyag, vas és fa szelíd engedelmességgel formálódik a művészeti kompozíció alkotóelemévé. Ha a mondás „képtelenség, lehetetlenség” jelentésére gondolunk, szintén tetten érhető a „fából vaskarika” gondolat az alkotó csavaros logikájú művein, amelyek ugyanakkor a szólással érzékeltetett hiábavalóságot, értelmetlenséget a legkevésbé sem tükrözik. A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház ortopédiai-traumatológiai osztályának 1954-ben született főorvosa nemcsak fúr, kalapál, farigcsál, de az anyaghasználati trükkökön és esztétikai bravúrokon túl műveivel gondolkodtat is, lényeges társadalmi kérdésekre tapint rá, groteszk tükröt tart korunk nemzedékének.
És hogy miként tévedt egy fehér köpenyes doktor a képzőművészet világába? A választ ő maga adja meg Szoborkönyv című kiadványa bevezetőjében: „A magam iskoláját jártam, játszó, kísérletező ember voltam mindig.” A határtalan szárnypróbálgatás eredménye pedig egy bámulatosan sokoldalú életmű a kollégájával, Hangody Lászlóval kifejlesztett és szabadalmaztatott mozaikplasztika bevezetésével, orvostudományi kutatással, fényképezéssel, szépirodalommal, festészettel, szobrászkodással és tizenöt megjelentetett könyvvel, a legváltozatosabb témákban: egyebek mellett fotóalbummal a gyergyói cigányokról, Torockóról, a Tisza-tóról, Vietnámról, Mongóliáról, harangöntésről, borkultúráról, jazzről, flamencóról vagy éppen szakmai kötettel a magyar ortopédia intézménytörténetéről. Kárpáti Zoltánnal 2021-ben közölt interjút a Képes Sport hasábjain Mohay Gábor, a beszélgetésből megismerhetjük az izgalmas élettörténet több sportos elemét, így az ifjúkori jégkorong-pályafutás részleteit, az Elektromos kézilabdacsapatának orvosaként töltött éveket, az élsportolók gyógyítása terén elért eredményeket. A családi sporttörténelmet azóta az unokák írják tovább: a Budafok U13-as futballcsapatában pallérozódó kapustehetség, Kárpáti Bálint, valamint a Szigetszentmiklós U11-es kosárlabdázója, Kárpáti Anna.
Ami pedig a nagypapa világát illeti, annak jellegzetes metszetét most bárki megismerheti a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központban november 4-ig nyitva tartó szoborkiállításon. A kacifántos megoldásokkal, furmányos leleményességgel összeépített munkák árulkodnak az orvos-művész kézügyességéről, amelyet már a műtéti beavatkozások éles bevetése előtt nyílt alkalma fejlesztgetni. Éppen csak elkezdte az első osztályt az általános iskolában, amikor édesanyja elhúzódó betegsége miatt majdnem másfél évre kórházba került, mire édesapja – enyhítendő a nehéz otthoni helyzetet – beíratta az iskola délutáni műhelyébe, egy gyakorlott asztalos- és egy lakatosmester szakmai pártfogására bízva őt. A kétkezi munkával töltött napközi órák és a későbbi politechnika-gyakorlat során összeszedett jártasság utóbb kiegészült némi elektroműszerész képzettséggel, az elsőre sikertelen egyetemi felvételi vizsga ugyanis „megajándékozta” a – kötelező katonai szolgálatot odázó – orvostanhallgató-jelöltet rövid ipari tanulói kalanddal is. Szóval a reflex már ott volt az ujjakban, amikor a „gazdájuk” elhatározta, hogy a fényképezőgép kioldógombjának lenyomása helyett-mellett furcsa szobrok megformálását is „rájuk bízza”. Alapanyagnak megtette szinte bármi, készült Titanic-szobor rozsdás vasalóból, halkompozíció üvegből és szemétből (konkrétan söröskupakból, SIM-kártyából, cukorkapapírból), diktátorábrázolás kőföldgömbön magasodó vastrónból, mesterségesintelligencia-portréfestmény számítógép-alkatrészekből és aranyozott barokk képkeretből.
A jövőnket (és jelenünket) átrajzoló ördögi-mesteri eszköz, az AI egyébként is egyre inkább foglalkoztatja művészetében Kárpáti Zoltánt, aki előszeretettel hivatkozik a tudomány aktuális jóslatára, amely szerint három tényező okozhatja a legnagyobb valószínűséggel a civilizáció összeomlását: a vírus, a háború és a mesterséges intelligencia. A veszélyt pedig a legjobb megszelídíteni – gondolhatta az ötletgazda, a szeptember 3-i budafoki kiállításmegnyitóhoz ugyanis gép által írt versek adták az irodalmi körítést, a megrendelés szerint Ady Endre, William Shakespeare, illetve a Z-generáció stílusában. Íme, egy álcázott Ady-költemény részlete az emberiség bajaira érzékeny, sokféle anyagból dolgozó szobrászról:
„Én láttam szobrot, nem márványt, nem hőst, de vasból gyúrt jajt, üvegből sírást a művész nem dicsér, nem hazudik ő szúr, mint tövis, ha a világ álmos.”
Sport is szerepel a tárlaton közvetlen és közvetett témakapcsolással egyaránt. Direkt módon a Karate című fémmunkával, az egymásba hajló acélszalagokból formált BodyArt táncmozdulat-imitációval vagy az „uzsokis” orvoskollégák körében a kapcsolódások miatt különösen közkedvelt vízilabda megjelenítésével: a Waterpolo című munka fókuszában egy labdát dobó alak bronzfigurája szerepel, amint egy széthasított üvegtömb zavaros vízre emlékeztető darabjai közé ékelődik. Látványos a megoldás, ahogyan a csavarelemekből összehegesztett Tango című dinamikus alkotás is, nem beszélve Az Iron Man születése című markáns darabról, amelynek húsdarálója különböző belepréselt szerszámokból tol ki éppen valamiféle humanoid szerkezetet.
„Majdhogynem viccnek is felfogható ez a munka – mondta róla készítője. – Mert mi kell egy acélemberhez? Mi más, acél. Vagyis ha belerakunk sok acélt, vasat a gépbe, az kvázi összerakja belőlük az acélembert. A szobrot egy nagyon jó barátomnak, egy igazi ironmannek, a tavaly elhunyt Tóth Ferencnek, kórházunk korábbi igazgatóhelyettesének ajánlottam. Többször lefutotta a maratonit, a medencét a víz alatt háromszor úszta át levegővétel nélkül, hihetetlen sportemberként emlékszem rá, hatalmas erő sugárzott belőle, miközben nagyon nagy szíve volt.”
Leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy a mű a befektetett áldozat, fáradság, edzésmunka eredményét jelképezi, ilyen értelemben pedig távoli unokatestvére a „Benned a létra” című, Holdra létrázó embert ábrázoló vas-kő kompozíció. A cím utalás Weöres Sándor Szembe fordított tükrök című versére:
„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. / Hiányosságom váljék jósággá benned. // Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: / igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. / Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: / Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. // Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.”
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. szeptember 6-i lapszámában jelent meg.)
