Népsport: „Suttyó”, a Fradi üdvöskéje filmsztár lett

Rés nyílik a védelemben – Turay szétnéz, remekül olvassa a játékot.

Megkísérel játékba avatkozni. Óvatosan az ellenfél mögé lopódzik, megpróbálja leszerelni, és még egyszer. Micsoda csata! Puff. Egy ütés. Jönnek a többiek is, verekedés tör ki. Nagy verekedés. Turay, Turay... Mit csináltál?!

Az érintett szerencséjére nem a futballpályán történt a – sport nyelvén leírt – jelenetsor, hanem a mozivásznon, a Kísértetek vonatacímű filmben, amelyben a Ferencváros labdarúgócsapatának üdvöskéje, Turay József is szerepet kapott, a gengszterek sofőrjét alakítva. Igazi sztárparádéhoz asszisztált a népszerű „Suttyó” (vagy „Császár”): a két főszereplő Törzs Jenő és Rökk Marika volt, fontos szerepet formált meg Gombaszögi Ella, Beregi Oszkár, Ihász Lajos, Makláry Zoltán, Ladomerszky Margit, Pe­thes Sándor és Bodó Ica. A hatvanöt perces alkotás az Arnold Ridley színműve és Bíró Lajos forgatókönyve nyomán 1931-ben készült The Ghost Traincímű, Walter Forde által rendezett angol film remake-je, amely az eredetiből átvette a vonatos és a katasztrófajelenetek snittjeit. A magyar változatot Békeffi László írta, Eiben István fényképezte, Lázár Lajos rendezte Gál Ernő gyártásvezetése mellett. A műtermi forgatásra a Hunnia Filmgyárban került sor, méghozzá sebes tempóban.

„Hogy üzletképes magyar filmeket is lehet gyártani, bizonyítja az éppen most forgatott »Kísértetek vonata«, mely talán nem eszményi példája a magyar filmmesének, de kitűnő bizonyíték arra, hogy fegyelmezett munkával, felesleges kiadások elkerülésével és lelkes odaadással mindenki elérhet ahhoz a célhoz, melyet »rentabilis«-nak neveznek, s amely nélkül komoly ipari termelésről szó sem lehet. A magyar film gyártásához nélkülözhetetlen munkásainak lelkesedése, mert ez az új magyar film munkálatainál nem hiányzott, a költségek nem lépték túl a költségvetést, a műtermi felvételek 14 nap alatt elkészültek, a külső felvételekre sem kell több 4-5 napnál, a film vállalkozója tehát minden bombasiker nélkül sem fizet rá a filmjére. Ez kell ahhoz, hogy akadjanak magánemberek és vállalatok, akik filmgyártásba merik fektetni a pénzüket”– számolt be az aktuális nehéz­ségeket sikeresen leküzdő gyártó, a City Filmvállalat új filmjének elkészültéről a mozi- és rádiórovatot is fenntartó Nemzeti Sport 1933. március 21-i számában.

A tempó ezután sem csökkent, a filmet április 6-án mutatta be a Royal Apollo. Az Újság így foglalta össze a cselekményét: „Egy vidéki, kis állomáson rekedt társaság éjszakai kalandjáról szól a történet. Az állomáson keresztül banditák egy egész vonat fegyvert akarnak átcsempészni, és hogy ez sikerüljön, összejátszva az állomásfőnökkel, mindenféle kísérteties borzalmak kitalálásával, majd erőszakkal is el szeretnék a társaság tagjait az állomásról távolítani. Ez azonban nem sikerül nekik, sőt végezetül a rendőrséggel vívott heves puskaharc után az egész vonat a folyó felett átvezető, de szétnyitott vasúti hídról úgy zuhan a habokba, mint ahogyan azt az utasok elrémítésére a »kísértetek vonatáról« kitalálták. Feszültség, drámaiság, de vidámság is van bőségesen ebben az új magyar filmben, mely eleitől végig kitűnően elszórakoztatja a közönséget.”

Az április 7-i Pesti Hírlap szerint a film „erős vígjáték és erős dráma”,amelyben „Törzs viszi itt a vezérszólamot, olyan fölénnyel, annyi filmszínészi rátermettséggel és olyan sugárzóan vidáman, hogy öröm nézni és hallgatni. A történet szerint ő voltaképp a legkomolyabb ember; azért ejti ki kalapját a vonatból s húzza meg emiatt a vészféket, hogy lekésse összes utastársaival a csatlakozást, és kénytelenek legyenek a kísértetek vonatáról hírhedt állomáson tölteni az éjszakát (...) Gombaszögi Ella humortól duzzadó életet jelent a filmben”. Akritika alapján jó volt a kisebb szerepekben „Baló, Herczeg, Komlós, Justh és Turay, a futballista”.Turay József két jelenetben lépett színre: először a film 54. percében, másodszor 58 percnyi játékidő után. Csak egyszer beszél, az első jelenetében: „Jó estét kívánok! (majd egy kérdés után) Nem, kérem, én a Price úr sofőrje vagyok. Csak megfordulok a kocsival.”

Mr. Price-t nem más alakította, mint Kertész Gábor, Kertész Mihály (Michael Curtiz) filmrendező öccse, aki – Mihályt követve – 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált. A szereplők közül a magyarországi német családból származó Rökk Marika is külföldre távozott, de még 1933-ban, és teljesen más „irányba”, mint Kertész – Hitler Harmadik Birodalmában futott be sikeres pályát. A színész-táncosnővel kapcsolatban is említsük meg a testvére nevét: Rökk Ede a harmincas évek jeles futballistája volt, háromszoros magyar válogatottként vonult vissza.

Visszatérve Turayhoz, Az Est ezt írta Turay pályát cseréltcímű szösszenetében (1933. április 9.): „Turay ma nem játszik a Ferencváros csapatában, Turay ma filmen szerepel. A »Kísértetek vonata« című új magyar film egyik szerepét alakítja a híres futballcsatár. Partnerei ezúttal nem Takács II és Toldi, hanem Pethes Sándor, Ihász, Beregi, meg Törzs, de a tehetséges futballista itt is jól feltalálja magát. Az Est-lapok hétfőn három külön előadást rendeznek a Turay szereplésével készült filmből, kizárólag sportemberek számára. A hétfőn 6, 8 és 10 órai előadásra ma lehet még kedvezményes árú jegyet váltani Az Est kiadóhivatalában. A sportemberek számára rendezett előadáson emlékkönyvet tesznek ki, a látogatók beírják nevüket, és a könyvet Turay kapja emlékül első filmjátékára.”

Nem tudni, hogy „Suttyó” megkapta-e az emlékkönyvet, ami biztos, soha többé nem állt felvevőgép elé. Pedig, amint Az Est az egyik első vetítést követően beszámolt róla, Turaynak „nincs nagy szerepe, de amikor először jelenik meg érdekes feje egy ajtó nyílásában, az egész közönségen nagy izgalom fut végig”.

Mint amikor a csatár-fedezet cselezett vagy gólhelyzetbe került a futballpályán.