Az Európa-bajnoki címvédő portugál válogatott (Fotó: AFP)

 

Anglia, Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia Törökország, Ukrajna és Wales négy éve az első 24 csapatos tornán is részt vett és a koronavírus-járvány miatt jövő nyárra halasztott másodikon is ott lesz. Csupán Albánia, Észak-Írország, Írország, Izland és Románia nem tud ismételni, helyettük visszatér 2016 legnagyobb hiányzója, Hollandia, és kijutott még Dánia, Skócia, Finnország és Észak-Macedónia. Utóbbi kettő abszolút újonc, velük nőtt 35-re azoknak az UEFA-tagországoknak a száma, amelyek legalább egy kontinensbajnokságon szerepelhettek.

De sok vagy kevés a mezőny 21 százalékának kicserélődése? Kevés, ha azt nézzük, hogy az 1996 és 2008 közötti, 16 csapatos Európa-bajnokságokon mindig volt minimum négy (maximum hat) változás az előző tornához képest, azaz legalább a mezőny egynegyede lecserélődött. 2000-ben öt új csapat volt a négy évvel korábbi tornához képest, 2004-ben hat, 2008-ban és 2012-ben pedig egyaránt négy.   

EB-RÉSZVÉTELEK 1996-TÓL (AZ ELSŐ 16 CSAPATOS TORNÁTÓL)
7 részvétel: Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország
6 részvétel: Anglia, Hollandia, Horvátország, Oroszország, Svédország
5 részvétel: Dánia, Svájc, Törökország
4 részvétel: Lengyelország, Románia
3 részvétel: Ausztia, Belgium, Görögország, Ukrajna
2 részvétel: Bulgária, Írország, Magyarország, Skócia, Szlovákia, Wales
1 részvétel: Albánia, Észak-Írország, Finnország, Izland, Lettország, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia (Jugoszlávia), Szlovénia

Sok viszont, ha azt nézzük, hogy van 11 olyan válogatott, amely az 1996-os létszámemelés (ekkor lett nyolc helyett 16 csapatos az Európa-bajnokság) óta vagy minden tornára kijutott, vagy legfeljebb egyszer bukott a selejtezőkben. Nem véletlen, hogy Dánia és Görögország kivételével ebben a halmazban van az összes korábbi Európa-bajnok és európai világbajnok (a Szovjetunió és Csehszlovákia esetében a jogutódok). Az már inkább meglepő, hogy a hat „állandó szereplő” között a nyugat-európai futballnagyhatalmak mellett ott van Csehország is: a közvélemény és a szakértők szemében jelenleg inkább középcsapatnak számító válogatott a selejtezőkben képtelen hibázni. Szemben például az elméletben hasonló játékerejű, ám az ugyanebben az időszakban mindössze egyszer továbbjutó Norvégiával, vagy az elmúlt hat évben látványosan visszaeső, két Eb- és egy vb-selejtezősorozatot is elbukó Görögországgal, amelynek most egyedüliként nem sikerült kijutnia a korábbi győztesek közül.  

A 24-es létszám szinte garancia arra, hogy igazán magasan jegyzett csapat ne hiányozzon a tornáról, Négy éve a hollandok ugyan látványosan elbukták a selejtezőket az Izland–Csehország–Törökország trió ellen, idén egy hasonló esetben mehettek volna pótselejtezni a Nemzetek Ligája vonalon. Hollandia akkor a világranglista 16. helyezettjeként volt a legrangosabb hiányzó, ez a „dicsőség” most 30. helyen álló Szerbiáé. A 16 csapatos rendszerben viszont még Top10-es lemaradók is előfordultak, mint 1996-ban Norvégia (6.), 2000-ben Horvátország (6.), 2004-ben pedig Törökország (7.). 2008-ban az angolok nem jutottak ki, ők akkor éppen a 12. helyen álltak a FIFA-ranglistán. A jelenlegi rangsor szerint Bosznia-Hercegovina (51.) a legjobb európai válogatott, amely még sosem szerepelt a kontinensbajnokságon.

A Nemzetek Ligája összekeverése a selejtezősorozattal első nekifutásra a középmezőny második felének kedvezett. Azt előre lehetett tudni, hogy a D-ligából lesz majd egy kiscsapat az Eb-n, ez végül Észak-Macedónia lett, azt viszont nehezen lehetett volna megjósolni, hogy a pótselejtezőből a C-liga jön majd ki jól. A magyar, a skót és a szlovák válogatott csütörtök esti továbbjutásával pontosan ez történt, miközben az A-liga egyetlen pótvizsgára kényszerülő együttese (Izland) és a négy B-ligás csapatból három (Bosznia-Hercegovina, Észak-Írország és Írország) sem jutott tovább. Viszont a hagyományos, tavaly ősszel lejátszott selejtezőcsoportok közül lesz egy, amely négy csapatot ad a tornára, miután a már egy éve továbbjutó Horvátország és Wales mellett most Magyarország és Szlovákia is megnyerte a pótselejtezőt. Az új rendszer legnagyobb vesztese Szerbia, amely a négy évvel korábbi selejtezőrendszerben legjobb csoportharmadikként mehetett volna a tornára, most viszont kiesett Skócia ellen.

Földrajzi alapon egyelőre a brit válogatottak és az egykori szocialista tömb országai tekinthetők a 2012 utáni létszámemelés nyerteseinek. A 16 csapatos rendszerben ugyanis az angolok mellett elvétve jutott ki még egy szigetországi együttes (1996-ban Skócia, 2012-ben Írország), addig négy éve már négyen is ott voltak Franciaországban, csak a skótok hiányoztak. Ők most kijutottak, a két ír válogatott viszont nem, cserébe viszont visszatér Skócia. Közép- és Kelet-Európának pedig rendre négy-öt helyet sikerült elcsípnie a 16 közül, Franciaországba már a térség kilenc válogatottja is eljutott, és a jövő nyári tornán is nyolc képviselője lesz.