JÉGKORONG
DIVÍZIÓ 1/A-VB (Bolzano)
3. FORDULÓ
ROMÁNIA–MAGYARORSZÁG 2–1 (0–0, 0–0, 2–1)
Bolzano, 2212 néző. V: Hoppe (német), Zrnic (szlovén), Mantovani (olasz), Zgonc (szlovén).
ROMÁNIA: TŐKE – Haaranen, IMRE P. / Salló, Bors / Györfy, Ferencz-Csibi (1) / Láday, Kovács M. – Rokaly Sz., Részegh T., Péter B. 1 / Szkacskov, Gliga (1), Zagidullin / SÁNDOR-SZÉKELY 1, Molnár Zs., Molnár Z. / Fodor Cs., Gajdó, Rokaly N. Szövetségi kapitány: Dave MacQueen
MAGYARORSZÁG: Bálizs – Kiss R., H. Nilsson / Stipsicz (1), Fejes / Garát, Ortenszky / HADOBÁS (1) – Erdély Cs., Sebők, Papp / Varga B., HÁRI J. 1, Nemes / Szabó B., Sárpátki, Galló / Mihály Ákos, Németh K., Terbócs. Szövetségi kapitány: Don MacAdam
Kapura lövések: 19–32. Emberelőny-kihasználás: 1/0, ill. 2/0.
Unalomig ismételt frázis, hogy nem elég, ha a papírforma szerint jobb egy csapat a másiknál, a jégen is meg kell mutatni, hogy így van. A divízió 1/A-világbajnokság Magyarország–Románia mérkőzése azonban rávilágított, nem a véletlen műve, hogy annyiszor elhangzik.
Talán nem túlzás kijelenteni, előzetesen mindenki úgy gondolta, a szinte kizárólag székely játékosokból álló román nemzeti együttes ellen lesz a legkönnyebb dolguk a mieinknek, az után meg pláne, hogy két nagyon fontos győzelmet arattak Japán és Dél-Korea fölött, míg szomszédaink a szlovénoktól és az olaszoktól is 6–1-re kaptak ki.
Aztán tessék: Románia nyert 2–1-re.
Egy gondolat erejéig térjünk ki a dél-koreaiak elleni meccsre: ugyan az ellenfél hamar vezetést szerzett, a második harmadban egy két-három perces kihagyást könyörtelenül megbüntettek a mieink – éppen, ahogy eltervezték, Erdély Csanád ugyanis a mérkőzés után elmondta, a videóelemzés alapján ezt a gyenge pontot szemelték ki és használták ki sikeresen, végül 6–1-re nyertek. A győzelemért nagy árat fizetett válogatottunk, Sofron Istvánt ugyanis véglegesen kiállították térdelésért, sőt, egy találkozóra el is tiltották. A csatár a mérkőzés után úgy fogalmazott, ő csak bele akart állni egy ütközésbe, úgy nézett ki, a dél-koreai játékos is bevállalja, aztán az utolsó pillanatban félreugrott, Sofron pedig már nem tudott reagálni, de csak egyenes vonalban haladt. A tényálláson a saját védőbeszéde sem változtatott, Románia ellen nem léphetett jégre, így az első sort is át kellett variálni, valamint Szabó Bencét is előre kellett tolni a támadók közé.
A lapok kényszerű megkeverése és a vérbeli vezér Sofron hiánya érezhető volt a mieink játékán, az első tíz percben csak Hadobás Zétény és Sebők Balázs előtt adódott egy-egy igazán nagy helyzet, ám egyikük sem élt vele. Aztán emberelőnybe került Románia, az első lövésük után gólt is kiáltottak, de a bírók hamar lelombozták a lelkesedést, hiszen Bálizs Bence volt a korong végállomása.
Az emberhátrány végén Stipsicz Bence borzolta a kedélyeket, majdnem öngólt rúgott, azonban Bálizs ismét résen volt, és Stipsicz hamarosan a másik végen lett főszereplő, Hári Jánossal szépen vezettek végig egy akciót, csakhogy – utólag persze könnyű okosnak lenni – egy passzal többet akartak megjátszani egymás között, mint kellett volna.
A második játékrész elején ugyan csapatunk beszorította a román együttest, és az első fórja alatt is veszélyesen, de gólt nem eredményezően játszott, a nem sokkal később megítélt második alatt viszont szétesett, és utána sem tudott rendeződni – az egész vb legrosszabb harmadát produkálta.
A következőben a mieink tettek többet a győzelemért, kevés sikerrel, végül egy csúnya korongeladásból Péter Balázs szökött meg a jobb szélen, majd egy cselt követően a hosszúba bombázott, Bálizsnak esélye sem volt.
Don MacAdam együttese vérszemet kapott, félelmetes nyomás alá helyezte Romániát, végül egyenlített is, Hadobás távoli lövésébe Hári ért bele vérbeli center módjára a „zavarosban”, átverve Tőkét. A slusszpoén azonban nem a miénk volt: ötven másodperccel a vége előtt Sándor-Székely Ottó a jobb szélről a kapu előtt keresztbe vezette a korongot, Bálizs spárgázva átért ugyan a hosszúra, de elképesztő balszerencsésen bepattant róla a kísérlet.
Az üreskapuzás sem fizetődött ki, így már egyik gárda sem százszázalékos a világbajnokságon, és az sem jelenthető ki, hogy az olaszok és a szlovének közül elég az egyiket megverni a biztos feljutáshoz…
M | GY | HGY | HV | V | LG–GK | Gk | P | |
1. Magyarország | 3 | 2 | – | – | 1 | 10–5 | +5 | 6 |
2. Olaszország | 2 | 1 | 1 | – | – | 10–4 | +6 | 5 |
3. Szlovénia | 2 | 1 | – | – | 1 | 8–5 | +3 | 3 |
4. Dél-Korea | 2 | 1 | – | – | 1 | 6–8 | +3 | 3 |
5. Románia | 3 | 1 | – | – | 2 | 4–13 | –9 | 3 |
6. Japán | 2 | – | – | 1 | 1 | 4–7 | –3 | 1 |
Egy ötmeccses szériában vannak hullámvölgyek, amikor nehezebben megy a góllövés. Dél-Korea ellen kicsit túl könnyen sikerült, ez Romániával szemben megbosszulta magát. Nagyon szervezetten, tömörülve védekezett az ellenfél, a kapusuk kiváló napot fogott ki. A harmadik harmadban kezdtük őket egyre jobban beszorítani, de előtte inkább csak próbálkoztunk ezzel. Emberelőnyben voltak nagyobb helyzeteink, ám az átütőerő, az ellentmondást nem tűrő küzdelem a kipattanókért nem volt része a játékunknak. Nem nagyon értettem az okát annak, hogy a harmadik sorunkban centert egy szélső, szélsőt pedig egy hátvéd játszott. Tudom, hogy Sofron István eltiltott volt, de ezt jobban át kellett volna gondolni, felkészülni különböző forgatókönyvekre. A végére már Galló Vilmos a harmadikból az első sorba került, fejetlenség volt. Nehéz egy gyengébb ellenfél ellen igazán felpörögni, különösen, ha ilyen mélyen védekezik. A támadásaink alatt nagyon behátráltak, mégis sokszor sikerült őket átjátszani. Voltak svájci figurák, amik után rendre a kapusba lőttük a korongot, a passzaink pontossága viszont eléggé visszaesett. Topcsapatnak számítunk a mezőnyben, be kellett volna húznunk ezt a meccset, de ha nyertünk volna, akkor is győznünk kellene a hátralévő két találkozón, és így is ez a feladat. A szánk íze keserűbb, mint ha kilenc pontunk lenne, ráadásul Romániától már nagyon rég nem kaptunk ki, ám remélem, ez a pofon a javunkra válik, és az idény utolsó két tétmeccsére nagyon odatesszük magunkat és megnyerjük őket. |
A MAGYAR VÁLOGATOTT VB-KERETE
KAPUSOK: Bálizs Bence (Sparta Sarpsborg – Norvégia), Horváth Dominik (Hydro Fehérvár AV19), tartalék: Farkas Roland (BJAHC)
HÁTVÉDEK: Fejes Nándor (Gyergyói HK), Garát Zsombor (Worcester Railers – Egyesült Államok), Hadobás Zétény (Visby/Roma – Svédország), Kiss Roland (Hydro Fehérvár AV19), Nilsson Henrik (Hydro Fehérvár AV19), Ortenszky Tamás (Martigny – Svájc), Stipsicz Bence (Hydro Fehérvár AV19), Szabó Bence (BJAHC)
CSATÁROK: Erdély Csanád (Esbjerg – Dánia), Galló Vilmos (Linköping – Svédország), Hári János (Hydro Fehérvár AV19), Mihály Ákos (Hydro Fehérvár AV19), Nemes Márton (Mora – Svédország), Németh Kristóf (Hydro Fehérvár AV19), Papp Kristóf (Northern Michigan University – Egyesült Államok), Sárpátki Tamás (Gyergyói HK), Sebők Balázs (Iserlohn – Németország), Sofron István (SC Csíkszereda), Terbócs István (Hydro Fehérvár AV19), Varga Balázs (JYP – Finnország)
SZÖVETSÉGI KAPITÁNY: Don Macadam
* Azt a klubot tüntetjük fel, amelyikből kiharcolta a válogatott meghívót.