Fordulatos mérkőzésen győzte le a magyar női pólóválogatott a görögöket a vizes vb-n
VIZES VB, SZINGAPÚR
NŐI VÍZILABDATORNA
C-CSOPORT, 1. FORDULÓ
MAGYARORSZÁG–GÖRÖGORSZÁG 10–9 (1–2, 3–3, 4–0, 2–4)
Szingapúr, 100 néző. V: McCall (amerikai), Ohme (német)
MAGYARORSZÁG: NESZMÉLY – Vályi V. 1, KESZTHELYI 2, Peresztegi-Nagy, VARRÓ 2, Faragó K., Leimeter. Csere: Dömsödi, GARDA 2, RYBANSKA 3, Tiba, Hajdú K., Sümegi. Szövetségi kapitány: Cseh Sándor
GÖRÖGORSZÁG: Sztamatopulu – Jannopulu, V. Plevritu, PATRA 2, Miriokefalitaki, Xenaki, TRIHA 6. Csere: E. Plevritu, Sziuti, Kureta, SZANTA 1, Krassza, Tornaru. Szövetségi kapitány: Harisz Pavlidisz
Emberelőny-kihasználás: 11/3, ill. 9/2
Gól – ötméteresből: 1/1, ill. 4/2
Kipontozódott: Tiba (25. p.), Vályi V. (25. p.)
A korábbi mérkőzésen: Japán–Horvátország 25–12
ÖSSZEFOGLALÓ
Minden kezdet nehéz… Hiába hirdetik még a metróaluljáróban is a vizes világbajnokságot, a szingapúriakat egyelőre nem hozza lázba az esemény. A szurkolói zónában például még péntek délután is az utolsó simításokat végezték az önkéntesek, de nyugodtan megtehették, mert a parkban kocogókon kívül mással nem találkoztunk a környéken. Az uszodában sem taposták egymás sarkát a nézők, de a szingapúri válogatott meccsére azért összeverődött egy lelkes brigád, amely harmincgólos (!) hátrányban is szüntelenül biztatta a házigazdát. A játéknap utolsó találkozójára már nem maradtak, pedig ha tudták volna, mit hagynak ki…
Merthogy női vízilabda-válogatottunknak sem volt éppen könnyű a nyitány: azzal a görög válogatottal kezdtek a mieink, amellyel az elmúlt években jóformán minden nagy tornán összefutottak. Az erőviszonyok alapján vélhetően a C-csoport első helyéről is döntött a rangadó, mégis inkább lélektanilag volt fontos a biztató rajt, a következő napokban ugyanis elsősorban abból lehet építkezni és tanulni, amit pénteken láttunk a magyar csapattól.
Cseh Sándor szövetségi kapitány segítőivel már percekkel a bemutatás előtt a medencetérben várta a játékosokat, akiket ezúttal nem egyesével, hanem egyszerre szólítottak a pódiumra. Így is feltűnő volt Szilágyi Dorottya hiánya (szerencsére nem a korábbi vállsérülése miatt, hanem taktikai megfontolásból maradt ki a keretből), no meg az is, hogy a korábbi tizenhárom helyett immár tizennégyen sétáltak be – az új szabályokat ismerve szükség is van a több cserelehetőségre.
A helyszíni műsorközlő már a ráúszást megelőzően igyekezett lelkesíteni a maroknyi magyar tábort, mégis Neszmély Boglárka tudta először talpra ugrasztani a szurkolóinkat, amikor egy percen belül ötméterest és ziccert védett. Az utóbbiból ráadásul lefordultunk, de olykor a görögök is létszámfölényes helyzetbe kerültek a széleken, és hát a centereiket sem hagyhattuk őrizetlenül. Ha már centerek: az első negyed végén Varró Eszter révén iratkoztunk fel az eredményjelzőre, aki a második szakasz elején szédületes csavargóllal jelentkezett, ráadásul mindkétszer akcióból volt eredményes.
Nemcsak ő tett rá egy lapáttal, hanem a parádézó Neszmély is, aki újabb büntetőt hárított – Cseh Sándor nem győzött tapsolni a fontos bravúrok után. A védekezéssel nem lehetett elégedetlen, a bejátszások után többször is elhalásztuk a labdát, amihez nincsenek hozzászokva a görögök klasszisai. Azért persze intelmei is voltak a szövetségi kapitánynak: amikor másodszor is ellépett két góllal a rivális, azonnal időt kért, támadásban ugyanis akadozott a szekerünk. Úgy kellett Keszthelyi Rita gólja, mint éhezőnek a falat kenyér, a csapatkapitány biztos kézzel értékesítette az ötméterest, majd Vályi Vanda labdát szerzett emberhátrányban, Garda Krisztina pedig átlőtte a zónát.
| Varró Eszter, a magyar női vízilabda-válogatott centere |
| „Centergólt sem lehet egyedül lőni, ahhoz is kellenek a jó passzok, szóval csapatmunka eredménye a győzelem. Felemelő érzés a világbajnokságon játszani, nagyon élveztem az első mérkőzést, és ha hibáztam is, igyekeztem gyorsan túllendülni rajta. Felkészülten érkeztünk, sokat gyakoroltunk, elemeztük azt a játékstílust, amit a görögök képviselnek. Az elejétől a végéig kettőzött erővel küzdöttünk egymásért a vízben, és akkor sem adtuk fel, amikor az ellenfél állt jobban.” |
A meghosszabbított nagyszünetet egyik csapat sem használta ki teljesen, a görögök az utolsó két percben már a kötélnek támaszkodva nézték, ahogy a két kabalafigura produkálja magát… Akkor is csak néztek, amikor Rybanska Natasa megvillant a külső körről – pedig nem csúszott el különösebben a védekezésük, de hát vannak lövések, amelyekre egyszerűen nem lehet reagálni. Lendületbe jöttek a mieink: Vályi Vanda kísérleténél úgy pattant a labda, ahogy kellett, a túloldalon pedig előfordult, hogy próbálkozás nélkül pörgött le a támadóidő. Hat nullás sorozattal fordított a magyar válogatott, amely futószalagon lőtte az akciógólokat – és ha már elkapta, nem akarta elengedi a fonalat.
A görög kapust, Alexandra Sztamatopulut bizonyára bosszantotta, hogy Keszthelyi lövésébe is csak belekapni tudott, mi viszont inkább Neszmély remeklésének és a csattanós blokkolnak örültünk. Cseh Sándor együttese kapott gól nélkül hozta le a harmadik negyedet, és bár a záró szakasz elején ötméteresből megtörte a jeget a rivális, még ekkor is két góllal jobban álltunk. A végjátékban a VAR-képernyőre is szükség volt: több mint tíz kamera képe villant fel egyszerre a kivetítőn, de így is igencsak elhúzódott a vizsgálódás. Nagyobb baj, hogy újabb büntetőt ítéltek a görögöknek…
A magyar csapatot szerencsére nem törte meg a közjáték: a vezérként pólózó Garda szokásához híven a legfontosabb pillanatban villant meg, vagyis gyorsan visszaállt a kétgólos különbség. Más kérdés, hogy hasonlóan gyorsan egyenlített a görög válogatott, az utolsó négy perc 9–9-ről kezdődött – Cseh Sándor erélyes időkérést tartott, a kapott akciógólokat nehezményezte. A kapitány űzte, hajtotta csapatát, amely elsőrangú fórmegjátszással ismét előnybe került, ám a vetélytársnak is maradt még két tölténye. Az elsőnél Neszmély védett, a másodiknál a kapufa segített, így női válogatottunk 10–9-re megnyerte a rangadót, és nagy lépést tett a csoportelsőség kiharcolása felé.
| Cseh Sándor, a magyar női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya a Nemzeti Sportnak: |
| – Fordulatos mérkőzésen vannak túl, olykor nyugodtnak, máskor feszültnek láttam. Milyen az összkép? – Az első két negyed után öt négyre vezettek a görögök, nem játszottunk igazán jól, de elégedett voltam, mert így is tartottuk velük a lépést. A harmadik negyedben elkezdtünk végre pörögni, volt fantázia a beindulásainkban, az átadásainkban, hátul pedig összezártunk, jöttek a blokkok is. Amikor elléptünk három góllal, a görögök mindent egy lapra feltéve elővették a szoros védekezésüket, amire eleinte jól reagáltunk, megtaláltuk a centereket. – Minek köszönhető, hogy a végjátékban felénk billent el a mérleg nyelve? – A szív diadala volt. Nem szeretném túldimenzionálni a sikert, mert mégiscsak az első mérkőzésünk volt a világbajnokságon, és nem tudjuk, hogy mennyire fontos a folytatást illetően, de a fiatal csapatunknak sokat jelentett a győzelem. Csapatként és egyénileg is mindent beleadtak a lányok, aminek nagyon örültem. – A folyatásra nézve mit jelent a görögök elleni győzelem? – Nem szeretnék számolgatni, mert semmivel sem lesz könnyebb a következő másfél hetünk attól, hogy megnyertük az első mérkőzésünket. Egyelőre nem is az a lényeg, hogy milyen út vár ránk, hanem az, hogy megvertük a világkupagyőztes görög csapatot, ami a világbajnokságra és a jövőre nézve is erőt adhat a játékosoknak. |
