Wimbledon: négy szettben nyerve döntőbe jutott a címvédő férfi egyesben

Nem indult éppen ideálisan Taylor Fritz számára a wimbledoni nyílt teniszbajnokság idei első elődöntője: az amerikai rögtön első adogatójátékát elvesztette Carlos Alcaraz ellen. Mint fél órával később kiderült, a spanyol ezzel az első játszmát is besöpörte, a továbbiakban ugyanis már csak arra kellett ügyelnie, hogy saját szerváival jól gazdálkodjon, ami sikerült is neki. Simaként azért semmiképp sem írnánk le az első szettet, eleinte Fritz hatalmas csatára kényszerítette a világranglista 2. helyezettjét, akinek 4:3-ig minden megnyert játékért meg kellett dolgoznia, s még bréklabdát is kellett hárítania. A nyolcadik és a tizedik gémben aztán Alcaraz egy pontot sem engedélyezett ellenfelének, és 6:4-re megnyerte a játszmát, hiába szurkoltak a lelátón az amerikai versenyzőnek olyan híres honfitársak, mint Leonardo Di Caprio...

A második felvonást bombasztikus szervákkal indították a felek, az első két gémben a fogadó hozzá sem nagyon tudott szagolni a másik adogatásához. A folytatásban valamivel azért jobb ritörnöket hozó szettben bréklabda is mindössze kettő volt, az elsőt Fritz hárította, az amerikai játékos 6:5-ös vezetésénél viszont a tizenhatodik(!) ki nem kényszerített hibáját elkövető, indokolatlanul hosszút ütő Alcaraznak nem sikerült ugyanez. Így a torna 5. kiemeltje 7:5-re megnyerte a játszmát – a két játékos közös története során először, az eddigi két randevújuk alkalmával ugyanis a spanyol mindkétszer két szettben győzött.

A harmadik etap első két játékában megint csak nem termett babér az „ostromlottnak”, Fritz és Alcaraz is semmire hozta a saját adogatójátékát, a harmadik is „love game” lett – csak éppen most a fogadó spanyol nyert, s már brékelőnyben is volt. Ami aztán ki is tartott neki 5:3-ig, amikor megint az amerikai szervált, aki 15:30-nál kettős hibát ütött, két játszmalabdát ajándékozva riválisának. Alcaraz a második lehetőséggel élt is, és 6:3-ra megnyerte az addigi legrövidebb, 34 percig tartó szettet. S ami a legérdekesebb: a mérkőzés ezen szakaszáig összességében Fritz ütött több nyerőt, s követett el kevesebb ki nem kényszerített hibát...

A negyedik játszmában mindkét fél nagyon gondosan vigyázott a saját adogatójátékára, olyannyira, hogy 6:6-ig csak egyetlen bréklehetőség adódott, Fritz azt is meghiúsította – a meccsen először jöhetett a rövidítés. A tie-breakben az amerikai veszítette el először a szerváját, majd javított, sőt két játszmalabdája is volt, ám a másodiknál Alcaraz a már-már veszni látszó labdamenetet visszahozta a sírból. Sőt hozta a saját szerváit, a harmadik minibrékje pedig azt jelentette, hogy 6:4, 5:7, 6:3, 7:6-tal bekerült a döntőbe, így megvédheti a címét.

WIMBLEDON, LONDON (53 550 000 font, fű)
FÉRFI EGYES, ELŐDÖNTŐ
Carlos Alcaraz (spanyol, 2.)–Taylor Fritz (amerikai, 5.) 6:4, 5:7, 6:3, 7:6 (8–6)