ALAPVONAL. Mi már régen az »elégetett pénz« játékainak nevezzük az eseményt, rengeteg pénzt költöttek rá, ami nem térül meg soha. Sok fiaskónak bizonyuló esemény zajlott itt, ráadásul a sportban nemcsak az eredmény számít, hanem a látogatottság, a tömeg, a szurkolók lelkesedése is. Itt viszont nincsenek szurkolók, nincs lelkesedés.

ALAPVONAL. Különös a női kosárlabdázás. A pörgő ritmus, a sok pont, a gyakran másodpercekbe sűrűsödő drámaiság még a sok pontatlanság ellenére is az élvezhetőség olyan elegyét kínálja, amire több országban megtelnek a lelátók.

ALAPVONAL. A korosztályos világversenyeken ezzel együtt születhetnek nagy meglepetések is, egy-egy szerencsés generáció összeérése, a ritka alkalom által meglökött adrenalinszint olyan válogatottak egy nyáron át táncolását is hozhatja, amelyek amúgy nem tartoznak a futballnagyhatalmak közé.

Mi, magyarok ezúttal csak éremközelbe jutottunk, igaz, több számban is.

Az év legnagyobb sporteseményén 201 ország közel kétezer sportolója indult.

ALAPVONAL. S hogy ebben hol rejtőzhet a magyar sport esetleges kára? Például abban, hogy az elmúlt két és fél esztendő eltávolítása – a múltat végleg eltörölni... – több százezer romániai magyar fiatal sportos közegben és mentalitásban nevelésében húzhatja be a képzeletbeli kéziféket. Miközben áldozati nemzedékből már így is több van, mint amennyi elviselhető lenne.

ALAPVONAL. Az évek óta tartó, Háromszéken tomboló futballőrület fenntartásához természetesen a mégoly közvetlen személyi viszonyok is kevésnek bizonyulnának. Kellenek a sikerek, a nemzetközi porondra való kilépések kebeldagasztó pillanatai, mint a dolgos hétköznapok utáni vasárnapok. Vagy a tényleges és szimbolikus pünkösdök, amikor újra „lelkes” lénnyé válik az ember.

ALAPVONAL. A dunaszerdahelyi Mol Aréna egyfajta búcsújáróhellyé emelkedett, és nemcsak a futballhívek számára. Legfeljebb egy nagyon szűk réteget leszámítva mindenkinek az, aki ilyen-olyan indíttatásból bakancslistát tart nyilván a hajdani Magyarország kötelező módon meglátogatandó helyeiről.

ALAPVONAL. Ilyenkor mifelénk az embernek óhatatlanul a futballtörténelem nagy drámái, 1950 Maracanája, 1954 Bernje jut az eszébe, de a Napolinak, illetve az olasz futballnak is megvannak a maga apokalipszisai.

Aligha túlzás: a háromszéki fővárosnak nemzetközi szintű női kosárlabda-együttese van.

ALAPVONAL. A hatalmi visszaélésektől, politikai ízű zsarolásoktól, illetve kényszerű kompromisszumoktól terhes ügynek azonban egészen más a tétje. „A vita és a harc arról szól, vezethetik-e magyarok a Román Jégkorongszövetséget?” – nevezte nevén a gyereket Tánczos Barna, aki a testület történetének második magyar elnöke volt.

Az FTC alaposan ráfizetett a kétgólos előnyről elbukott hazai mérkőzésre.

ALAPVONAL. Rághatnánk a gittet a végletekig, és ebben megbízható »partnereink« a román szurkolók – bár a Spanyolországban élő, Andorrába átránduló honfitársaik túlnyomó része minősíthetetlen viselkedésükért kifütyülte őket –, de nem érdekünk unalomba fulladni. Újdonság bukkant fel viszont a fehéroroszok elleni meccsen: egy Nagy-Románia-térkép.

ALAPVONAL. A sokéves átlag azt mutatja, hogy nemcsak a pályán nyújtott teljesítménye szokott csapatkapitányságra érdemesíteni egy futballistát, hanem az életkortól nem feltétlenül függetleníthető emberi érettség, a befolyásoló, közösségformáló erő is. Akire ezért-azért felnéz a többség, és akinek »közlekedik annyi vér a rendszerében«, hogy indokolt (vagy annak vélt) esetben egy szupersztárra is rászóljon.

ALAPVONAL. Némi kritikát csak a státusa és anyagi helyzete alapján bármit kimondó Ion Țiriac fogalmazott meg, aki Simona Halep ügyvédeinek lassúságát kárhoztatta, illetve a teniszező szerinte vétkes leeresztését.

ALAPVONAL. Enyhe túlzással a NOB most ott áll, ahol a part szakad. Ha sikerül érvényre juttatnia a sport világpolitikán felüli státusának elvét, újabb hosszú periódusra megerősítheti pozícióját – és a sport tekintélyét is.

ALAPVONAL. A nézőtéri magyargyalázás tűrhetetlenségét talán kevésbé vitatják, a mérkőzésmegszakítás mint megoldás viszont valószínűleg rövidesen a süllyesztőbe kerül, felülírják bizonyos anyagi érdekek. Konkrétan a találkozók tévéközvetítésének kérdése, a jogdíjtulajdonos ugyanis egyértelműen károsultnak nyilvánította magát, és alig burkoltan megfenyegette az érintetteket: a gyakorlat folytatása esetén újratárgyalják a feltételeket.

ALAPVONAL. A balszerencse ellen nincs orvosság, de megelőzéssel azért lehet próbálkozni. Miután a takarékosság egyre kevésbé számít a zsugoriság szinonimájának, talán nem válok a téli edzőtáborbiznisz megrontójává, ha azt írom, a globális felmelegedéssel összefüggésben érdemes lenne átgondolni ezt az egész modern kori népvándorlást.

ALAPVONAL. Amiben az emberi szubjektivitás dönt, abban mindig akad kifogásolnivaló, még akkor is, ha a sporteredmények érmekben, helyezésekben mérhetők, azaz felállítható némi, nyomokban akár objektivitást is tartalmazó kritériumrendszer.

ALAPVONAL. Koncentráljunk azonban egyelőre a kézilabda-vb-t megelőzően kirobbanó felháborodáshullámra, amelyet a nemzetközi szövetség Covid-vizsgálatok protokolljának érthetetlen szigorítása váltott ki.