Mohamed próféta koporsója – állítólag – ég és föld között lebeg. Gera Zoltán státusa is a fenti metaforával írható le: a West Bromwich Albion támadó középpályása „enbékettes” játékosnak túl jó, a Premiership csapatai viszont nem szánják rá magukat, hogy szerződtessék. Pedig mértékadó szigetországi vélekedés szerint kimagaslik a Coca-Cola Football League mezőnyéből.

A tapasztalatok azt mutatják: előzőleg bármennyire is alaposan kiokosítják a versenyzőket, az olimpiákon – és nem csak az olimpiákon – roppant amatőr módon viselkednek sportolóink, ha doppingellenőrzésre kerül sor. A Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője által tartott szerdai fejtágító talán segít a probléma megoldásában.

Sorozatban 18. meccsét nyerte meg a Houston Rockets kosárcsapata, s ebben nem az a legszebb, hogy klubrekord, meg hogy a negyedik leghosszabb nyerő széria az NBA örökranglistáján, s még csak az sem, hogy a sorozat utóbbi hat meccsén nem játszhatott a szezon hátralevő részéről hiányzó Jao Ming, a világ legjobb centere. Az igazán figyelemre méltó az a körülmény, hogy Rick Adelman edző szedettvedett(nek tűnő) alakulata hat olyan kosarast vonultat fel, aki már megjárta a liga „tartalékbajnokságát”, az NBA csapataiba bekerülni képtelen kutyaütőknek rendszeresített NBDL-t…

Azért az minimum megható, amikor az interjúalany – lapunknak két évtizede előfizetője – már-már könnyekig meghatódva mond köszönetet azért, hogy bekerülhet a Nemzeti Sportba. A jelek szerint vannak még igazi, „békebeli” sportemberek – pedig az illető fiatal férfi, innen van még a negyvenen, igaz, már csak néhány hónapig. Lévai Balázs – akinek nem kevesebb az érdeme, mint hogy a Magyar Televízióban fogyaszthatóvá tette a „magas kultúrát” – jó húsz évvel ezelőtt centerben Kemény Dénes cseréje volt a Fradi vízilabdacsapatában.

Mintha nem lenne elég nagy „csapás”, hogy augusztus 13. és szeptember 13. között egy hónap leforgása alatt mind a nyolc Eb-selejtező mérkőzését le kell játszania a magyar válogatottnak, a napokban kiderült: a tervezett kezdő ötös több alapemberére sem számíthat Rátgéber László szövetségi kapitány.

Amióta kvótához kötött a szereplés, Atlantában és Athénban öten-öten, Sydneyben hárman képviselték színeinket az olimpiai ökölvívótornán. Peking előtt már most négyen készülhetnek a játékokra, s hátravan még a további helyek megszerzésével kecsegtető athéni selejtező.

A szövetségi kapitányok örök siráma – valamennyi csapatsportban, nem csak a futballban –, hogy a légiósok korlátlan foglalkoztatása elveszi a szereplési lehetőséget a belföldi tehetségektől, amelynek a válogatott issza meg a levét. A FIFA elnöke, Joseph Blatter évek óta dédelget egy tervet, amely – ha csodák csodájára „átbújik” a jogi kiskapun – megoldást jelenthet a problémára.

Azt tudjuk – és számtalanszor tapasztaltuk a magunk bőrén, a legutóbb éppen szombaton –, hogy a Barcelona külön klaszszist képvisel a kézilabdasportban. De hogy ebben alapvető szerepe van egy magyar játékosnak, azt csak éreztük, érezni akartuk. Manolo Cadenas, a katalánok szakvezetője elárulta lapunknak: Nagy László nélkül nem lenne Barca a Barca.

A Shaquille O’Neal, Shawn Marion klubcserétől volt hangos az NBA ezen a télen. A bennfentesek azonban pontosan tudják: az igazi nagy durranás Pau Gasol megérkezése a Staples Centerbe.

Körmend a földkerekség egyetlen olyan települése, ahol az egy főre eső kosárlabdaőrültek száma kettő. A háromszoros magyar bajnok, hatszoros kupagyőztes tavaly is döntőt játszott az NB I-ben, ennek tükrében legfeljebb egy közepes méretű atomcsapás sokkolhatta volna oly mértékben a 12 379 lelket számláló kisváros lakosságát, mint az a körülmény, hogy az új esztendőnek 4/9-es mérleggel vágott neki az ez idő szerint Polaroid-Lami-Véd ragadványnevet viselő klub – „lánykori” nevén az MTE. Most viszont, másfél hónap elteltével 8/10 az a bizonyos mérleg, és nincs ember a vasi városkában, aki ne bizakodna a felsőházi rájátszásba jutásban.

Ha valaki az MMA-ról akar cikket írni, nem árt, ha előbb felpróbálja azt a kézvédőt, amelyet e küzdősport művelői viselnek. Ha a klasszikus bokszkesztyű vastagsága, ütéstompító hatása tíz egység, akkor előbbié maximum fél. Ha egy MMA-s valakit rendesen szájon vág, akkor az illetőnek annyi. Február 9-én a Papp László Budapest Sportarénában a vegyes harcművészetben próbál szerencsét Bárdosi Sándor, a sydneyi olimpia kötöttfogású ezüstérmese, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje ezüst fokozatának kitüntetettje.

Első reakcióm a meghökkenésé: hű de magas! Aztán leül, elkezd beszélni, és rögvest az ujja köré csavarja az embert. Leginkább a férfiembert. Ana Ivanovics, a világ – ez idő szerint – második számú játékosa nem véletlenül találtatott immár három, világméretű szavazáson is a valaha volt legcsinosabb teniszezőnőnek…

Minden idők legzseniálisabb sakkozója távozott 64 éves korában az élők sorából január 17-én, csütörtökön. Robert James Fischer nemcsak világbajnoka volt a királyos játéknak 1972 és 1975 között, hanem az a férfi is, aki beemelte a profi sportok közé a 64 mező művészetét. Az általa legyőzött Borisz Szpasszkij mondta róla: „Ő tette népszerűvé a sakkot, mindnyájan neki köszönhetjük, hogy gazdag emberek lettünk.”

Lehet, hogy nem Nicolas Anelka minden idők legjobb labdarúgója – sőt biztos, hogy nem az –, de futballklubok soha senkire nem költöttek többet, mint a még mindig csak 28 éves francia csatárra. A martinique-i szülőktől származó labdarúgó – beleszámítva a két gyerekcsapatát is – tizedszer igazolt át, amikor három és fél évre a Chelsea-hez szerződött.

Bódi Ferenc, a tolnaiak egyik legrutinosabb kosarasa a klub fennállásának eddigi legfontosabb győzelmeként értékelte az éllovas Falco elleni, szombaton aratott 91–85-ös diadalt. Ezzel az eredménnyel a Dombóvár végképp belépett a bajnokesélyesek közé.

Az élvonal két leglátványosabban támadó együttese csap össze szombat délután a nagy dunántúli rangadón: az éllovas Falco átlaga az eddigi tizenhárom fordulóban 93.8, a harmadik helyen álló Dombóváré 85.8 pont meccsenként.