Roseto szép emlék

Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó-szakszövetség elnöke a szombaton befejeződő rosetói kvalifikációs torna előtt óvatos duhajként jósolt.

Azt mondtam, két kvótát szerezhetünk. Vébéérmes veteránjainkban, Bedák Pálban és Káté Gyulában bíztam, de hozzátettem: fiataljaink meglepetést szerezhetnek – kezdte a szövetséget 12 éve irányító sportvezető.

Szereztek is!

A húszéves Varga Miklós és a nála egy évvel idősebb Kalucza Norbert letette névjegyét a nemzetközi porondon. Mindketten virtuóz bokszot mutattak be, meglehet, a tétnélküliség miatt. Egyikük vállára sem raktunk súlyos terhet, azt mondtam nekik, küzdjenek felszabadultan, s ha tudásuk legjavát nyújtják, nem marad el az eredmény.

Káté Gyulától ellenben elvárható volt a továbbjutás.

Hajlamosak vagyunk természetesnek venni kisváltósúlyú klasszisunk kvalifikációját, ám tudni kell, hogy Gyula előzőleg influenzával bajlódott. Őt a nagy szíve, a küzdeni tudása lendítette előre. Olyannyira, hogy az ellenfelek meg is ijedtek tőle: sem a negyeddöntőben, sem a döntőben nem mertek kiállni ellene, azt mondták, nem hiányzik nekik az összecsapás ezzel a „Terminátorral”!

Mire számíthatunk az április hetedikén kezdődő második európai selejtezőn, Athénban?

Mivel Bedák egyetlen, potenciálisan veszélyes európai ellenfele, az orosz David Ajrapetjan már olimpiai résztvevő – éppen „Pimpa” rovására –, nem maradt már olyasvalaki a negyvennyolc kilóban, aki elgáncsolhatná vébéezüstérmesünket. Rajta kívül a Rosetóban az utolsó akadályon elbukó, középsúlyú Szili István, a nehézsúlyú Darmos József, esetleg az ötvennégy kilós Oltványi Dávid érhet célba. No és ott van a hatvankilenc kiló: Harcsa Norbert edzője, Szántó Imre kedden bejelentette, hogy tanítványa felmegy a hetvenöt kilóba, így megnyílik az út a junior-világbajnok Bacskai Balázs szereplése előtt. Mivel ő is óriási tehetség, további két helyet elcsíphetünk a lehetséges hétből…

Bármibe lefogadnám, hogy megint visszafogta magát…

Persze hogy szeretném, ha kellemes meglepetést szereznének a fiúk, ahogy tették Rosetóban is, az ötvenkilencedik születésnapomon. Ám tanácsos a realitások talaján maradni, mert akkor nem érhetik csalódások az embert. Éppen ezért látatlanban elfogadnám a hat kvótás helyet – az elsőt már a tavalyi, chicagói vébén megkaparintotta a nyolcvanegy kilós Szellő Imre –, s ha azon felül is lesz, az már tényleg a csoda kategóriája.