Sportemberek halálsoron – 80 éve szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor

Több mint 1.1 millió ember halt meg a második világháború során Auschwitzban, a náci Németország legnagyobb pusztítást végző koncentrációs és megsemmisítő táborkomplexumában. Köztük számos sportolót találni, súlyos veszteségek érték a magyar sportéletet is. Weisz Árpád fájdalmas történetét az elmúlt két évtized oknyomozó munkái és az emléke előtt tisztelgő gesztusok (egyebek mellett szobor Budapesten, emléktábla Solton, Milánóban, Bolognában és Dordrechtben, könyvek, filmek) révén ma már sokan ismerik: a Solton született futballista játékospályafutása befejezése után, edzőként Olaszországban ért el sikereket, az Ambrosiana Interrel 1930-ban, a Bolognával 1936-ban és 1937-ben nyert bajnoki címet. Zsidó származása miatt Olaszországból távoznia kellett, 1942-ben a hollandiai westerborki gyűjtőtáborból indították útnak családjával Auschwitz felé. Őt menet közben átsorolták egy sziléziai munkatáborba tartó csoporthoz, csak később szállították tovább a kettes számú Auschwitz-Birkenau táborba, ahol akkor már hiába kereste szeretteit: feleségét, Rechnitzer Ilonát és két gyermeküket, a 12 éves Róbertet és a nyolcéves Klárát megérkezésük után azonnal gázkamrába terelték. Másfél évvel élte túl őket, 1944. január 30-án halt meg.

A magyar futball képviselői közül Weisz Árpádon kívül is akad néhány ismert szereplő az Auschwitzban odaveszettek hosszú listáján. Ma már biztosra vehető, hogy itt végezte az MTK nagy formátumú elnöke, Brüll Alfréd, akit Andrássy úti villájából 1944. május 10. körül hurcoltak el előbb a csepeli Mauthner-telepre, majd a Mosonyi utcai Toloncházba, onnan Kecskemétre, végül a mai Lengyelország területén fekvű német koncentrációs táborba. Pontos halálozási dátumát nem ismerjük, Joó Alfréd MTK-klubtörténész portrécikkében rávilágít, hogy a Budapesti Központi Járásbíróság 1947-ben kiadott végzése utólag 1944. augusztus 15. napjával nyilvánította halottnak, ám a klubelnököt auschwitzi tanúk még ugyanazon év decemberében is látni vélték.

A zsidóüldözés áldozata lett Bányai Lajos, az MTK 1887-ben született csatára (bár a világhálón mindenhol 1888-as születés olvasható nála – tévesen), a később az Újpestet két bajnoki címig (1930, 1931) segítő edző is, aki 1944 júliusában feleségével és lányával együtt eltűnt Budapestről – talán a Dunába lőtték őket, de az auschwitzi végkifejletre is utalnak jelek, legalábbis az edző élettörténetének a Haaretz című izraeli lapban három éve cikket szentelő Yuval Rubovitch újságíró szerint. Biztosan Auschwitzban lelte halálát – a bíróság által bejegyzett időpont szerint 1944. december 15-én, 35 évesen – Egri (Ehrenwald) Imre, a Somogy FC és a Hungária fedezete, Haár Móric, a VAC, a III. Kerület, a Hungária, az Attila és a Vasas Amerikában is sikeres, 1902-es születésű csatára, valamint Székely (Singer) Miklós, az MTK 1896-ban született, háromszoros bajnok hátvédje is.

Túlélte a haláltábort Solti (Steinberger) Dezső, a későbbi olaszországi futballmachinátor, aki például az Internazionalénak szervezte a kedvező játékvezetőküldést. Róla is említést tett egy másik Auschwitzot megjárt futballista, a Zerkowitz Texilművek SC és a DMTE korábbi játékosa,

Schwartz Sándor (1911–2007) a Sándor Mihály futballtörténésznek adott interjújában: „Amikor kizavartak bennünket a barakkból, és felsorakoztunk a rettegett Appelplatzon, egy középtermetű SS-tiszt megkérdezte, hogy ki futballozott odahaza. Amint lefordították kérdését, azonnal jelentkeztem. Firtatta, hogy melyik magyar klubban játszottam. Habozás nélkül megneveztem a Bocskait. Ugyan már, én és a Bocskai?! Akkor vettem észre, hogy vele van Steinberger Dezső, a Balmazújváros patrónusa, a Reiner-féle lisztmalom tulajdonosa, akinek odahaza remek kapcsolatai voltak a Bocskaival. Auschwitzban amolyan mindenesként tevékenykedett a cigányokból meg zsidókból összeszedett lágercsapat mellett. Jól beszélte a németet, tolmácsolt is. Elszédültem a felismeréstől. Azt hittem, menten végem, a helyszínen felkoncolnak a keretlegények. Becsületére váljon Steinbergernek, a szeme sem rebbent, holott pontosan tudta, ki vagyok, hogy szóba sem jöhettem a Bocskainál.”

Ahogyan a szövegrészletből is kiderül, az auschwitzi táborban időről időre rendeztek futballmérkőzéseket a náci felügyelők szórakoztatására. Ma is látszik az egykori női és férfi részleget elválasztó sínpár mellett, a felrobbantott gázkamrához közel az a beépítetlen füves terület, ahol a tábori futballpálya feküdt. Szerepel meccsleírás Josef Mengele boncolóorvosa, Nyiszli Miklós visszaemlékezéseiben, az itt két évig fogva tartott Tadeusz Borowski lengyel író feljegyzéseiben, de Kertész Imre Sorstalanság című regényében is szó esik az újonnan érkezőket idilli benyomásával megtévesztő játéktérről: „Zöld gyep, a játékhoz szükséges fehér kapuk, fehérrel kirajzolt vonalak – minden ott volt, hívogatóan, frissen, jó karban, a legnagyobb rendben. Emlegettük is mindjárt a fiúkkal: no, munka után itt fogunk majd futballozni…”

A holokauszt auschwitzi sportoló áldozatai közé tartozik Müller József, az 1884-ben, Zalaszentgróton született válogatott labdarúgó, az Óbudai TE, a BSC, a Ferencvárosi TC, a Postás SE, a BAK, az MTK és a Győr hátvédje. Az 1930-as évek végén szintén Győrben futballozó Lányi (Lőbl) Zsigmond túlélte a koncentrációs tábort. (Köszönjük a kiegészítést Papp Győzőnek.)

A január elején, 103 évesen elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász édesapja és több családtagja is Auschwitz áldozata lett. A tornászként ígéretes tehetségnek induló, 1927-ben született kassai Éger Edit szintén megjárta a tábort, az Amerikába költöző túlélő elbeszélte, miközben édesanyját kivégezték, neki táncot kellett lejtenie Mengele előtt. Az elmúlt években több városban bemutatták az Auschwitz sajátos sportéletéről szóló időszaki kiállítást, amelynek főszereplője a lengyel harmatsúlyú ökölvívó, Tadeusz Pietrzykowski. Az Auschwitz bokszbajnokának nevezett sportoló a táborban töltött három éve alatt mintegy hatvanszor öklözött, az őröket szórakoztató alkalmak során többször is nála erősebb német ellenfeleket állítottak vele szembe. Majdnem minden meccsét megnyerte, 1943-ban átszállították Neuengamméba, túlélte a világháborút, 1991-ben hunyt el, történetét könyvek és filmek örökítették meg.

Auschwitz olimpiai résztvevő áldozatai

Stella Agsteribbe
Állampolgársága: holland
Sportága: torna
Olimpiai szereplése: 1928, aranyérmes (csapatban)
Meghalt: 1943. szeptember 17. (34 évesen)
Kiegészítés: Hatéves lányával és kétéves fiával együtt végezték ki, férje másfél évvel később halt meg a koncentrációs táborban

Josef Charous
Állampolgársága: csehszlovák
Sportága: lovastusa
Olimpiai szereplése: 1924, 1928
Meghalt: 1943. augusztus 5. (49 évesen)

Bronislaw Czech
Állampolgársága: lengyel
Sportága:  síelés
Olimpiai szereplése: 1928, 1932, 1936
Meghalt: 1944. június 4. (35 évesen)
Kiegészítés: Az 1936-os téli olimpia lengyel zászlóvivőjét az első rabok között szállították 1940-ben Auschwitzba, az ott töltött évek alatt titokban tátrai tájképeket festett emlékezetből, a tábori kórházban halt meg

Karel Hartmann
Állampolgársága: csehszlovák
Sportága: jégkorong
Olimpiai szereplése: 1920, a bronzérmes csapat tagja
Meghalt: 1944. október 16. (59 évesen)
Kiegészítés: Egy napon hunyt el a táborban feleségével, két fiuk túlélte Auschwitzot, ők később az Egyesült Államokban kezdtek új életet

Oskar Heks
Állampolgársága: csehszlovák
Sportága: maratoni futás
Olimpiai szereplése: 1932
Meghalt: 1944. március 8. (35 évesen)
Kiegészítés: Két évet töltött a koncentrációs táborban, gázkamrában végezte

Julius Hirsch
Állampolgársága: német
Sportága: labdarúgás
Olimpiai szereplése: 1912
Meghalt: ismeretlen időpontban, az adminisztratív halálozási dátum 1945. május 8. (53 évesen)
Kiegészítés: Visszaemlékezések szerint első világháborús veteránként és korábbi német válogatott futballistaként még deportálásakor is arra számított, hogy neki nem eshet bántódása

Pierre Hirsch
Állampolgársága: francia
Sportága: tenisz
Olimpiai szereplése: 1920
Meghalt: 1942. április 19. (41 évesen)

Józef Krudowski
Állampolgársága: lengyel
Sportága: szellemi olimpia, zene
Olimpiai szereplése: 1932
Meghalt: 1943. augusztus 7. (62 évesen)
Kiegészítés: Két fivérét szovjet katonák gyilkolták meg a katyni vérengzés során

Elias Melkman
Állampolgársága: holland
Sportága: torna
Olimpiai szereplése: 1928
Meghalt: 1942. január 3. (39 évesen)

Lion van Minden
Állampolgársága: holland
Sportága: vívás
Olimpiai szereplése: 1908
Meghalt: 1944. szeptember 6. (64 évesen)

Abraham Mok
Állampolgársága: holland
Sportága: torna
Olimpiai szereplése: 1908
Meghalt: 1944. február 29. (55 évesen)
Kiegészítés: Az 1908-as holland férfi tornászcsapat négy tagja is a holokauszt áldozata lett

Józef Noji
Állampolgársága: lengyel
Sportága: hosszútávfutó
Olimpiai szereplés: 1936
Meghalt: 1943. február 15. (33 évesen)
Kiegészítés: Német felmenői miatt felkerülhetett volna a német néplistára (Volksliste), ám ő inkább a lengyel ellenállási mozgalomhoz csatlakozott, Auschwitzba deportálták, a táborban levélcsempészési kísérlet miatt nyakon lőtték

Simon Okker
Állampolgársága: holland
Sportága: vívás
Olimpiai szereplése: 1908
Meghalt: 1944. március 6. (62 évesen)
Kiegészítés: Unokája, Tom Okker teniszbajnok másfél héttel az ő tragikus halála előtt, 1944 februárjában született meg

Jirí Reitmann
Állampolgársága:  csehszlovák
Sportága: vízilabda
Olimpiai szereplése: 1924
Meghalt: 1945. január 4. (39 évesen)

Tadeusz Sachs
Állampolgársága: lengyel
Sportága: jégkorong
Olimpiai szereplése: 1932, játékos-edzőként
Meghalt: 1942. augusztus 3. (42 évesen)

Jonas Slier
Állampolgársága: holland
Sportága: torna
Olimpiai szereplése: 1908
Meghalt: 1942. november 5. (46 évesen)
Kiegészítés: Abraham Mok, Isidore Goudeket és Abraham de Oliveira mellett ő a negyedik világháborús zsidó áldozata az 1908-as olimpián szereplő holland tornászcsapatnak

Rémi Weil
Állampolgársága: francia
Sportága: úszás
Olimpiai szereplése: 1920, 1924
Meghalt: 1943. november 20. (43 évesen)

Weisz Árpád
Állampolgársága:  magyar
Sportága: labdarúgás
Olimpiai szereplése: 1924
Meghalt: 1944. január 31. (47 évesen)

Israel Wijnschenk
Állampolgársága: holland
Sportága: torna
Olimpiai szereplése: 1928
Meghalt: 1943. január 31. (47 évesen)

Forrás:
olympmedia.org