Hová lett Pierre Littbarski?

Lehet mulatságosan öregnek tartani a szerzőt, de szent meggyőződése, hogy az 1980-as, 1990-es évek futballjában összehasonlíthatatlanul több egyéniség szaladgált a pályákon, mint a mai egyenidőkben. Nagyjából annyi a különbség, mint Ozzy Osbourne és egy tiktoksztár között – Pierre Littbaski pedig még a „régiek” közül is kiviláglott.

Pedig külsőre kevés jel mutatott arra, hogy világklasszis támadó középpályás és szélső: a jellegzetes görbe lábai (emiatt több műtéten is átesett gyerekkorában) mellett mindössze 168 centiméter magas volt, és legjobb formájában is csupán 64 kilogramm. 

És mégis: 17 évesen már a második aranykorát élő 1. FC Kölnben játszott (a nagy Harald Schumacher nevezte el őt Littinek), a Bundesligában a védők réme lett. 1981-ben bemutatkozott a felnőttválogatottban, két gólt vágva az osztrákoknak; egy év múlva az U21-es Európa-bajnokság gólkirálya és ezüstérmese, a döntőben mesterhármast szerezve, a „nagy” világbajnokságon, Spanyolországban pedig két góllal és öt gólpasszal írta be magát a világsztárok és a szőkített márnafrizura ikonjai közé – alig 22 esztendősen.

1986-ban ismét vb-ezüstérmes, négy évre rá viszont vb-aranyérmes egy még kiválóbb nationalelffel; két Eb-jén már kevesebb sikerrel járt. Az 1. FC Kölnnel azonban csak egy Német Kupát nyert, Schumacher, Bernd Schuster, Rainer Bonhof, Klaus Fischer, Preben Elkjaer-Larsen, Paul Steiner, Morten Olsen, Uwe Rahn, Dieter Müller, Uwe Bein, Jürgen Kohler, Flemming Povlsen, Tony Woodcock, Kim Christofte, Henrik Andersen, Hans-Dieter Flick, Thomas Hässler és Klaus Allofs is csapattársa volt pedig, és edzette őket a holland mágus, Rinus Michels.

Pech, hogy nem igazolt egy jobb gárdához odahaza, vagy a kordivatnak megfelelően még inkább Olaszországba. Igaz, egy rövid időre megfordult a francia szupercsapatban, a Matra Racingban, 33 évesen pedig Japánba költözött (második felesége japán), és négy évig segítette ott a futball népszerűsítését, mesés bérért, évi kétmillió márkáért. Ott kezdett el edzősködni, a JEF United ifijében, majd a Jokohama mestere lett – aztán hazament Berti Vogts segítőjének Leverkusenbe. 

A másodosztályú MSV Duisburg volt az első saját német csapata, de aztán jött a vándorlás: Sydney, Fukuoka, Teherán, Vaduz, aztán asszisztens a VfL Wolfsburgnál Steve McClaren, majd Felix Magath mellett.

A két mester között öt mérkőzésen át ő vezette az együttest, négyszer kikaptak, így el is ment a kedve az edzősködéstől. De nem a wolfsburgiaktól: pár éven át a megfigyelőhálózatot vezette (a két fia jól indult, de nem futottak be), majd szponzorokat hajtott fel a klub nagyköveteként, egészen 2023 nyaráig.

Itt a lehető legélesebb fordulatot vette Litti karrierje, ugyanis bugyuta tévéműsorokban lett főszereplő, énekelt, táncolt; korábban több tv-sorozatban és egy kvízműsorban is fellépett, sőt a lánya részt vett az egyik kukucskálós valóságshow-ban.

A kilencvenes években egy rövid ideig a politikát is kipróbálta, a CDU tagjaként, ma különböző díjátadókra, céges eseményekre meg lehet hívni sztárelőadónak, műsorvezetőnek. Sőt a 2006-os vb-n kommentátorkodott is. Játékosként és edzőként 17 millió eurót keresett, írja a tipco.de, tehát elvileg van mit a tejbe aprítania.

Természetesen megírta az önéletrajzát, az első felesége pedig azzal került a hírekbe, hogy elárverezte volt férje összes futballemlékét, érmeit és díjait.

Ennél is meglepőbb, hogy legutóbb a Nagy sütés című műsorban szerepelt, amelyben kiderült, ki Németország legjobb cukrásza. Nos, nem a derék Pierre lett az, de a sztárcsoportjában az előkelő harmadik helyen végzett. A halloweeni édességébe saját bevallása szerint egy kis vért is kevert, ám ez sem volt elég az elsőséghez, egyébként egészen jó kritikákat kapott. 

A sajtos sütijének receptje ITT, aki kipróbálja, kérjük, mellékeljen egy rövid beszámolót!