A legnagyobb bosszúságot talán az okozta számára, hogy a kivetítőn i-vel, nem pedig y-nal írták a nevét, különben kellemes délelőttje lehetett: Dámosy Zsoltot egyhangú szavazással „ültették” a Ferencváros elnöki székébe. A sikeres üzletember percekkel a megválasztása után rögtönzött sajtótájékoztatót tartott.
Dámosy Zsolt lezserre vette a figurát: zakó nélkül tartotta FTC-elnökként elsô sajtótájékoztatóját
Dámosy Zsolt lezserre vette a figurát: zakó nélkül tartotta FTC-elnökként elsô sajtótájékoztatóját
– Hiányzott ez önnek? – Ha nem hiányzott volna, nem pályázom az elnöki tisztségre. Nem szeretnék túlzásokba esni, de elhihetik: számomra óriási megtiszteltetés az FTC-t irányítani. Ha gyerekkoromba valaki azt mondja nekem, nemcsak szurkolóként tűnök majd fel az Üllői úton, hanem tehetek is valamit a klubért, nem is tudom, mit válaszolok. Most viszont, engedelmükkel, levenném a zakómat – vette lazábbra a figurát Dámosy Zsolt, aki egyelőre négy hónapig irányíthatja a Ferencvárost.
– Mi a helyes megfogalmazás: elnök vagy válságmenedzser lett? – El kell ismernem, az egyesület jelenlegi helyzetében utóbbi kifejezés is helytálló, ám ha már megválasztottak elnöknek, maradnék ennél a titulusnál.
– A megbízatása négy hónapra szól. Nem hoszszabb távra tervez? – Dehogynem. Csakhogy ez az időszak éppen elég lesz ahhoz, hogy eldőljön, jó úton járunk-e, érdemes-e folytatni a megkezdett munkát. Ami engem illett, a január végi közgyűlésig az összes vállalkozásomat hanyagolom, kizárólag ezzel a projekttel foglalkozom. Az elnökségben tizenketten vagyunk, de ez nem azt jelenti, hogy a munka a tizenkettedét végzem majd el. Sőt, minden erőmmel és energiámmal azon leszek, hogy előremozdítsuk a Fradi, mi tagadás, kátyúban lévő szekerét. Ehelyütt idézhetem Winston Churchillt: nem ígérhetek mást, csak vért, verejtéket és könnyeket. A brit miniszterelnök azzal folytatta híres, ezerkilencszáznegyvenes beszédét, hogy nagyon nagy megpróbáltatások állnak előttünk, de ha együtt megyünk előre, kilábalhatunk a válságból. Hihetetlen, hogy egy brit úr hatvanhat évvel ezelőtt milyen pontosan festette le a Ferencváros mai helyzetét…
– Ha már mai helyzet: tervez átvilágítást? – Hogy tervezek-e? Ha rajtam múlna, egy független csoporttal azonnal átvilágíttatnám a klubot. Az adósság bevallottan nyolcszázmillió forint, ám, a gazdasági élet szabályait figyelembe véve, attól tartok, nagyobb a tartozás.
– Miből fizetik ki a sportolókat? – Azt hittem, ez lesz az első kérdésük… A következő öt napban száz emberrel akarok erről konzultálni, ki kell derítenem, egyáltalán van-e remény arra, hogy teljesíteni tudjuk a szerződésben vállaltakat. Vagy legalább egy részüket.
– Nemcsak adósságot, pereket is örökölt. – Arra mindig vigyázok, hogy csak akkor formáljak véleményt egy ügyben, ha konkrét információkkal rendelkezem. Ezzel csupán azt szeretném mondani, néhány napra még szükségem van, hogy teljesen képbe kerüljek. Egy biztos, velem nehezebb lesz tárgyalni, mint az elődeimmel. Sietve teszem hozzá: nem elsősorban Ináncsy Miklós úrra gondolok, hanem Furulyás János úrra. Bár egyre inkább az az érzésem, őt nem lehet úrnak nevezni… Bántóan hozzá nem értő döntések születtek a vezetése idején.
– Szeptember elején elárulta: tíz-tizenkét tagú tanácsadó testület segítheti a munkáját. – Ezt most is tartom. És ezek az emberek tíz-tizenkét órában dolgoznak majd a Fradiért.
– Ön a dupláját vállalta egy másik nyilatkozatban. – Az nyilvánvalóan túlzás, hogy a nap huszonnégy órájából húszat a Ferencvárossal töltök, habár… A múltkor is elaludtam éjfélkor, de kettőkor, amikor mások egyik oldalukról a másikra fordulnak, felébredtem, és hajnali fél ötig azon töprengtem, mit tehetek a klubért. Kocsival is azért szeretek utazni, mert mire kiszállok, a kockás füzetembe felírok hatvanöt ötletet. Szóval, lesz munka bőven, ugyanakkor bízom abban: hetente lesz legalább másfél órám arra, hogy kimenjek a meccsre.
– Barátját, üzlettársát, Kovács Istvánt nem láttuk a gyűlésen. – Én sem. Hetekkel ezelőtt befizetett egy külföldi útra, emiatt nem lehetett itt. Kokó később persze rengeteget segít majd nekem, mivel napi szinten neki sincs állandó elfoglaltsága, „ráér” a Fradival foglalkozni… Hadd meséljem el, mielőtt elrepült volna, a lelkemre kötötte, amint véget ér az ülés, üzenjem meg neki, hogy győztünk vagy győztünk. Ezek után mi mást írhattam volna, minthogy győztünk…
Szavazás
---- Ki kell deríteni, valójában mekkora az FTC tartozása. Az új elnök amiatt aggódik, hogy a bevallott 800 millió forintnál nagyobb adóssággal küszködik a klub Mihamarabb asztalhoz kell ülni a hitelezőkkel. Ha nem születik egyezség, fennáll a veszélye annak, hogy a pénzére váró cég vagy személy felszámolást kezdeményez a Fradi ellen
Mivel maga Dámosy Zsolt sem tagadta, hogy pénzt ő sem tud hozni, meg kell találni azokat a szponzorokat, akiknek megéri támogatni a Ferencvárost Ügyvédekkel kell átnézetni a szerződéseket, így például a Fotex vezetőivel kötött, az FTC számára nyilvánvalóan előnytelen megállapodást Az alapszabály módosítása, mert az mégiscsak furcsa, hogy tizenéves, az egyesület ügyeiben kevésbé jártas sportolók rendelkeznek szavazati joggal Az elnökségből kimaradó klubtagok felkeresése, a béke megteremtése. Dámosy Zsolt nem titkolja, mindenkire számít, aki kicsit is tenni akar a klubért ----
Albert Flóriánt a szerdai küldöttgyűlésen ismét a Ferencváros tiszteletbeli elnökének választották. A Császár még augusztusban lemondott a tisztségről, miután nem értett egyet azzal az irányvonallal, amelyet Ináncsy Miklós képviselt.
– Nagy visszhangot kiváltott lemondása után sejtette-e, hogy a rendkívüli küldöttgyűlésen újra tiszteletbeli elnöknek választják? – Ötvennégy éve vagyok a Ferencváros tagja, minden percemet a klub tölti ki, nap mint nap ott vagyok az Üllői úton, tudok minden rezdülésről. Ráadásul Rudas Ferenc, a jelölőbizottság elnöke is megkeresett a napokban, és megkérdezte, elfogadom-e a felkérést.
– Változott-e valami az elmúlt időszakban? – Eredményekről én sem tudok beszámolni, ám a szerdai küldöttgyűlésen tapasztaltak arról győztek meg, hogy végre elindulhatnak a várva várt pozitív folyamatok. Nem voltak személyeskedések, elmaradtak a korábban szokásos sanda megjegyzések, sunyi összekacsintások, és ami a legfontosabb, nem voltak felelőtlen ígérgetések. – Szinte teljesen kicserélődött az elnökség: lát reményt a felemelkedésre? – Az előttünk álló négy hónap sok kérdésre választ adhat. Optimista vagyok, mert úgy látom, békésebb időszak következik a Fradi életében. Persze tudom, hogy csupán a béke, a nyugalom kevés, minél gyorsabban befektetőt, tehetős szponzort kell találnunk, s aztán jöhetnek az eredmények.