F1 75: Räikkönen és Alonso átverekedte magát a mezőnyön Szuzukában

A Ferrari öt éve tartó dominanciájának egy drasztikus szabályváltoztatás vetett véget 2005-ben, a versenyek alatt betiltották a kerékcserét, sőt, az időmérőn és a versenyen is ugyanazt az egy készlet abroncsot kellett használni száraz időjárás esetén. Az egyetlen évig alkalmazott szabály következtében a Michelin jelentős előnyben volt a Bridgestone-nal szemben, utóbbit a Ferrari mellett csak a Minardi és a Jordan használta.

A Ferrarinak és Michael Schumachernek nem volt esélye a címvédésre, a világbajnoki címért két fiatal, a renault-s Fernando Alonso és a mclarenes Kimi Räikkönen csatázott. A spanyol kezdte jobban az évet, az első négy futamból hármat megnyert, és később hiába volt gyorsabb a finn, kiesései miatt Alonso végig lépéselőnyben volt. A Brazil Nagydíjon, két futammal a zárás előtt Alonso bebiztosította a világbajnoki címet, Szuzukában legfeljebb a konstruktőr-világbajnoki cím volt a tét.

Bár a legfontosabb kérdés eldőlt, a Japán Nagydíjra így is az új évezred egyik legjobb versenyeként emlékszünk vissza.

Akkoriban még egyesével mentek ki a pályára a pilóták az időmérőn, így az időjárási körülmények befolyásolhatták a rajtsorrendet. Szuzukában ez történt, mire az élmezőny tagjaira került a sor az időmérő végén, az eső annyira intenzívvé vált, hogy a vb-menők mind pórul jártak: Michael Schumacher a 14., Alonso a 16., Räikkönen a 17. helyről rajtolt. A versenyt már száraz pályán rendezték meg, így nagy izgalmakra volt kilátás, hiszen a leggyorsabbak a rajtrács hátsó részéről indultak.

Az élen Ralf Schumacher megtartotta az első helyét a Toyotával, mögé Giancarlo Fisichella jött fel a harmadik helyről a Renault-val. Michael Schumacher és Alonso villámrajtot vett, az első kört a hetedik és nyolcadik helyen fejezte be, Räikkönen a 12. volt. A finn hamarosan felzárkózott Alonso mögé, mert a spanyolnak meggyűlt a baja Schumacherrel. A hétszeres bajnokot végül a 20. körben a legváratlanabb helyen, a villámgyors 130R-kanyar külső ívén utasított maga mögé – a korszak egyik szimbolikus előzését bemutatva. A spanyol nem sokkal később kiállt tankolni, és a középmezőny forgalmában ragadt.

A többiek is így tettek az élmezőnyben, így öt körrel később már Michael Schumacher vezetett Räikkönen előtt, mögöttük Fisichella a bokszban megelőzte Ralf Schumachert, és arra várt, hogy kiálljanak előle, így az élre állhatott. A 26. körben Schumacher és Räikkönen együtt hajtott a bokszba, és Alonso előtt folytatták. A spanyolnak újra meg kellett előznie Schumachert, de csak azután tette meg, hogy Räikkönen is elment a Ferrari mellett.

A bokszkiállások második köre után már csak Fisichella volt Räikkönen előtt, Alonso pedig negyedik volt Mark Webber (Williams) mögött. A 17. helyről induló finnek hét köre volt arra, hogy majdnem hat másodperces hátrányból utolérje és megelőzze az olaszt.

Alonso végül fél autóval a fűre futva előzte meg az ausztrált és lépett fel a dobogós helyre. Három körrel a vége előtt Räikkönen már Fisichella nyakán loholt, de még az utolsó kört is az olasz kezdte meg az élen – ám a McLaren pilótája az egyes kanyarban megelőzte, és karrierje talán legnagyobb győzelmét aratta a két Renault előtt. Michael Schumacher gumijai ezúttal sem bírták a végét, a hetedik helyen ért célba.

JAPÁN NAGYDÍJ
2005. október 9., Szuzuka
53 kör, 307.573 km
1. Kimi Räikkönen (finn, McLaren-Mercedes)
2. Giancarlo Fisichella (olasz, Renault) 1.633 másodperc hátrány
3. Fernando Alonso (spanyol, Renault) 17.456 másodperc hátrány

A TELJES VERSENY