Nemzeti tizenkettőnk

Vajon kik lesznek a kiválasztottak? Hogyan történik a "válogatás", mivel jár a cím, hány sportnagyságot érhet a nem mindennapos elismerés? Kérdések, amelyek nemcsak a közvetlenül érintett esélyeseket, hanem egész sportközvéleményünket foglalkoztatják.A 2003. december 22-én elfogadott sporttörvény 62. paragrafusának meghatározása szerint: "A Kormány a (sport)miniszter javaslatára A Nemzet Sportolója címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolójának, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben."A paragrafushoz illeszkedő kormányrendelet többek között kimondja: a cím posztumusz nem adható, az egyéni vagy csapatsportokban nyújtott teljesítmény alapján is adományozható, s hogy a kitüntetetteket bruttó havi 500 ezer forint illeti meg.A továbbiakban előbb szólni kell bizonyos sporttörténeti előzményekről, ezek révén ugyanis összehasonlításokat tehetünk, következtetéseket vonhatunk le a most életbe lépő elismerésről. A Magyar Újságírók országos Szövetségének sportújságíró tagozata 1990-es országos közvélemény-kutatás után 1991-ben alapította meg "Minden idők legjobb sportolóinak" – népszerű nevén a "Halhatatlanok" – klubját. Csaknem 126 ezer javaslat érkezett a szervezőkhöz. A klub azóta is töretlen népszerűségnek örvend, állandó létszáma huszonegy. Új tagot akkor választnak, ha valamelyik társuk örökre távozik közülük. A testület jelenlegi tagjai ábécérendben: Albert Flórián, Balczó András, Csák Ibolya, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Földi Imre, Grosics Gyula, Gyarmati Dezső, Hegedüs Csaba, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Polyák Imre, Puskás Ferenc, Sándor Károly, Székely Éva, Vaskuti István, Wichmann Tamás és Zsivótzky Gyula. A posztumusz, illetve azok a kitüntettettek, akik időközben elhunytak: Bozsik József, Elek Ilona, Gerevich Aladár, Hajós Alfréd, Hidegkuti Nándor, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Kozma István, Papp László, Sidó Ferenc. A nevekben nem ok nélkül feltételezhető hasonlóságok mellett a különbség a "Halhatatlanok" és A Nemzet Sportolója között, hogy az előbbi tagsága nem jár anyagi előnnyel, posztumusz címeket is adományozott kezdetben, az állandó létszám a törvényben meghatározott 12 helyett 21, illetve végezetül, de nem utolsósorban, hogy a Gyarmati Dezső elnökletével működő testületbe való bekerülésnek nincs korlátozása korban, csaknem kizárólagosan a teljesítmény dönt. A Nemzet Sportolója cím jóhiszemű kezdeményezés, dicséretes szándékot jelez. Mindazonáltal nem irigyelhető feladatáért a sportminiszter, akinek a kormány elé kell terjesztenie a 12 nevet. A javaslat elkészítése rendkívüli gondosságot, körültekintést, alapos elemzést igényel még annak ismeretében is, hogy számos társadalmi – szakértői – szervezet kapott felhatalmazást a személyi ajánlások megtételére (március 31. volt a határidő). Szavazási lehetőséget nyújtva olvasóinak, lapunk is igyekszik segíteni.A megítélés bonyodalmait lényegében két tényező okozza. Az egyik, hogy a 12-es szám – az elképzelés nyilvánvalóan az volt, hogy egészen szűk, vitán felüli extraelit öltsön alakot – szinte lehetetlenül alacsony ahhoz az elképesztő bőséghez képest, amit a magyar sport produkált a mögöttünk hagyott évtizedekben, amit egyébiránt a "Halhatatlanok Klubjának" jelenlegi 21-es létszáma is – bár közvetett módon – világosan tanúsít. A másik, hogy "az aktív pályfutás lezárását követő fontos szerep" betöltésének megítélése a magyar sportban csak tovább nehezíti a jelölést, hiszen meglehetősen szubjektív mérlegelésre nyújt lehetőséget, nem csupán a munkálkodás sokrétűsége, hanem a szóban forgó tevékenység minőségének elbírálása miatt is. Nehezen vállalható követelmény. Az pedig, hogy a többnyire objektíven mérhető abszolút sportteljesítmény mellett még bármiféle mesterkélt arányokra is törekedjék a válogatás – olimpiai és nem olimpiai sportok, egyéni és csapatsportok, hagyományos és új sportágak képviseletére, egyensúlyára –, még tovább komplikálhatja a döntést, mi több, veszélyes, s félő, ha egyik-másik válogatási elv netán erőszakolt módon jut érvényre, az nem csak humor nélküli mosolyt kelthet a sport társadalmában és a közvéleményben egyaránt, hanem kifejezetten keserű szájízt okozhat, csalódást, sértheti mindenekelőtt a netán hátrányosan érintettek igazságérzetét. Annál is inkább, mert végtére itt nemcsak díszes címről, hanem kifejezetten egzisztenciális, havi több százezer forintban kifejezésre jutó megkülönböztetésről is szó van, ha úgy tetszik, a kiválasztottak jövőjének életminőségéről.