Ünnepel és keményen dolgozik a 75 éves MKOSZ

„Régóta várta már a magyar kosárlabda, hogy ilyen eseménydús nyár, illetve ősz elé nézzünk – kezdte a sportági vezető. – Bár rengeteg munkával jár, de alighanem a szövetség munkatársai és az edzők is boldogan tekintenek a két felnőttválogatottunk Eb-szereplése elé. Hatalmas siker ez, különösen a férfiak jártak már régen a kontinenstornán, ám a nagy öröm közepette sem felejthetjük el, mennyi még a teendő addig, hogy az Európa-bajnokság állandó program legyen felnőttcsapatainknak. Mondhatnám azt is, hogy igazán méltóképpen ünnepelhetjük a szövetség hetvenötödik születésnapját.”

A Szalay által említett legutóbbi Európa-bajnoki szereplés a magyar férfi válogatott esetében 1999-ben volt, azt megelőzően pedig harminc évig nem sikerült kijutni a kontinensviadalra, és néztük távolról az elit versengését…

„Nagyon mélyről indultunk, sajnos nem túlzás, hogy több évtizedes lemaradást kellett behoznunk például infrastrukturális szinten – folytatta az elnök. – Számos gyerekcsapatnál elnyűtt mezekben, húszéves, kopott labdákkal játszottak fapalánkokra, s bizony hatalmas gondot okozott az is, ha el kellett utazni egy tornára. Leginkább azért, mert nem volt rá pénz. A TAO-támogatási rendszert pontosan azért dolgoztuk ki évekkel ezelőtt, hogy ezen az áldatlan állapoton változtathassunk. Vissza kellett csalogatni a gyerekeket a sportághoz, mára újra elmondhatjuk, elég széles bázisa van a kosárlabdának alsóbb szinten. Mostanra szinte mindenhol kicseréltük a régi sporteszközöket, évről évre egyre több sportcsarnok és tornaterem újul meg a közreműködésünkkel. Akadémiák alakultak,
hogy az utánpótlásképzés minőségét is javítsuk, tudatosabbá tegyük a munkát. Persze nagyon fontos, hogy a kormányzat sportot szerető és támogató, de mindez mit sem érne, ha nem változott volna pozitívan a támogatói környezet is. Az első osztályú bajnokság csapatai nem küszködnek mindennapos anyagi gondokkal, visszatértek a nemzetközi porondra, egyre szebb sikereket érnek el. Utánpótlás-válogatottjaink a B-csoport hátsó régióiból felküzdötték magukat az A- és a B-csoport határára, lányaink inkább A-csoportosak, s a képzeletbeli építményünk tetején pedig ott a felnőttek Európa-bajnoki szereplése.”

Az MKOSZ mindazonáltal részsikerként könyveli el az említett eredményeket.

„Ha elégedettek lennénk, akkor most kellene befejeznünk – jegyezte meg Szalay Ferenc. – Az évek alatt újra megtöltöttük élettel, azaz gyerekkel az utánpótlást, most mindent meg kell tennünk a minőségi munkáért. Szakemberek segítségével feltérképeztük az akadémiáinkat, kidolgoztunk egy egységes, korosztályra lebontott szakmai programot, amelyhez oktatóvideókat készítettünk. Szükség volt rá, mert a mennyiséghez, a sok kosarazó gyerekhez most már számon kérhető minőséget is kell társítanunk. Akadémiáinkat például arra ösztönözzük, hogy kiváló külföldi szakembereket vonjanak be a képzésbe, de támogatjuk tehetséges fiatal edzőink külföldi tanulmányútjait is. De ha már az edzők sorra kerültek: végre nem szívességért kell dolgozniuk, reális életpályává vált a kosárlabda-edzőség, ez pedig reményeim szerint azt hozza magával, hogy egyre több jól képzett szakember dolgozik utánpótláscsapatainknál. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk több egyetemmel, persze elsőként a Testnevelési Egyetemmel, hogy a képzésben s a fiatal kosarasok továbbtanulásában miként tudunk együttműködni.”

Visszatérve a felnőttekhez: mit vár az elnök a férfiak és a nők idei Európa- bajnoki szereplésétől?

„Nehéz várakozásokról beszélni a két válogatott kapcsán, hiszen a szigorú szakmai szempontokat figyelembe véve rendkívül nehéz a lányok és a fiúk számára is továbbjutás – mondta. – A lányok a csoportban kifogták a házigazda cseheket, akik amúgy is a kontinens szűk elitjébe tartoznak. Aztán ott vannak a magyar-román Eb ezüstérmesei, a spanyolok, valamint a mindig erős ukránok. Ugyanakkor bízunk a lányokban és Stefan Svitek szövetségi kapitány munkájában. Vandersloot Courtney személyében kiváló szellemiségű, nagyszerű irányítót sikerült honosítanunk, akinek a vezetésével akár meglepetést is szerezhetünk. Más a helyzet a férfiaknál. A spanyol és a horvát válogatott Európa és a világ élvonala. Montenegró remek kosarasok garmadájával rendelkezik, és a csehek soraiban is Európában jegyzett játékosok szerepelnek. A házigazda ellen mindig pokoli nehéz játszani, szóval kemény csaták várnak a srácokra. Ugyanakkor Sztojan Ivkovics és csapata már többször bebizonyította, a kihívás csak erősebbé, jobbá teszik a válogatottat. Mivel alighanem sok magyar szurkoló is biztatja a helyszínen, Kolozsvárott a fiúkat, bízom a bravúrban, abban, hogy a románokon kívül meg tudjuk előzni vagy a cseh vagy a montenegrói csapatot, ami továbbjutást érne. De ezek álmok egyelőre, igaz, ettől szép a sport.”