TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Akik viszont folytatják, azokra legalább egy meghódítandó csúcs még mindenképpen vár: a magyar női jégkorong-válogatott sohasem szerepelt olimpián.

ALAPVONAL. Az pedig nálam külön érdekesség, hogy Walter Tamás esztendők óta nem fogott olyan halat, amelyből a család ehetett volna. A sporthorgászatban ugyanis lemérik a zsákmányt, az élősúly a lényeg, ám utána visszadobják a halakat a vízbe. Így aztán ő is a piacon vásárolja, mint akármelyikünk, meglehetősen nagy mennyiségben.

ALAPVONAL. Úgyhogy gyerünk csak, gyerekek, Kamisintől Irúnig, a Volgától a Bidasoa partjáig! Vagy éppen a Dobroda patak mentén, Karancslapujtőn. A fentiek ugyanis új értelmet adnak az egyébként is filozofikus mélységű szurkolói tételnek: akkor is győzünk, hogyha kikapunk.

ALAPVONAL. Repes a szív az örömtől: két olyan sportágban, amelynek a történéseire a világ minden részén felkapják a fejüket az emberek, magyarok is főszereplők voltak. Tehát boldogság, Valter Attila és Kós Hubert, minden jót, egy kalappal nektek, s maradjatok jövőre is az események középpontjában!

ALAPVONAL. Ha Francesco Calzona olyan elhivatottsággal veti bele magát a munkába, s járja majd a szlovákiai pályákat, mint Marco Rossi a magyar stadionokat Zalaegerszegtől Kisvárdáig, s közben a légiósokhoz is rendszeresen ellátogat, akkor feljebb léphet a »takarító« státuszból.

ALAPVONAL. Negyven éve az egész országban hárman-négyen közvetítettek futballmeccset, ma meg biztosan ötven fölötti a kommentátorok száma, és minden tévénéző nagy lendülettel magyarázná, hogy az egyiket miért szereti, a másikat pedig miért nem...

ALAPVONAL. Lévén sportnemzet a magyar, ha négyévenként, pláne két olimpia között félúton kínálja magát ilyen töményen a sportsiker, a nyári adrenalinlöket máris garantálva van. Bár az esemény marketingjén kell még dolgozniuk az illetékeseknek, mert bizony az idén is bőven voltak olyan sportkedvelők, akik nemigen tudták elhelyezni saját térképükön a rendezvényt.

ALAPVONAL. Az universiadénak nagy rangja volt, hiszen például a Budapest Filmstúdióhoz már a megnyitó előtt 31 kérelem érkezett külföldről, hogy napi híradóanyagra számítanak a versenyekről. A kópiákat egyébként légi úton továbbították, így mindenhová aránylag friss beszámolók érkeztek.

ALAPVONAL. Mondhatunk vagy írhatunk bármit, a kisugárzás s az elvállalt feladattal kapcsolatos alázat úgyis megadja az alapját a sikernek, azzal párhuzamosan pedig annak a rajongásnak, amit fociedző a világon kevés helyen kaphat meg olyan kicsorduló őszinteséggel, mint Magyarországon.

ALAPVONAL. Ebben a csoportban az első, de az utolsó helynek sincs „várományosa”, ha fogadnék, talán mind a tizenkét mérkőzésen a hazai gárdára tennék. Miközben természetesen kizárható ez a forgatókönyv.

ALAPVONAL. Az őrület elkezdődött Délen, az első számú ünnepelt pedig a mesterlövészek versenyét három góllal vezető, eddig jobbal, ballal és fejjel is egyszer betaláló Kvarachelia. Az egyik helyi lap már a Kvaradona becenévvel illette, mások „csak” a Napoli grúz Maradonájaként emlegetik, ez meg azért amennyire elismerő, annyira veszélyes is.

ALAPVONAL. A „legvidámabb olimpia”, aminek a múltjukkal – lásd: Berlin, 1936 és ami utána jött – is birkózó németek a münchenit tervezték, a félelem, a bizalmatlanság alkalmává változott.

ALAPVONAL. Az 1:54-hez viszont le kell úszni legalább tíz kilométert, a tizenéves kor elejétől, minden egyes nap, hosszú, nagyon-nagyon hosszú éveken át. Órákat – kevesebb mint két perc érdekében.

ALAPVONAL. Ne kezeljük a sors elkerülhetetlen csapásának, hogy a romániai stadionokban egyre sűrűbbek és hangosabbak a magyarellenes megnyilvánulások. Még csak az sem lenne feketén-fehéren igaz, ha mindent a Sepsi OSK „veszélyesen” fokozódó eredményességére kennénk.

ALAPVONAL. Ezek a gyerekek már abban a magától értetődő tudatban nőnek fel, hogy összetartozunk, hiszen azt tapasztalják, hogy esetenként majd’ ezer kilométert megtéve és két országhatárt is átlépve magyar szóra magyar szó felel. Felesleges taglalni, e felismerés és annak hozadéka mennyire feszíti szét a kézilabda, a sport kereteit.

ALAPVONAL. A sportoló csak sportoló, a feje üres, semmi igény a műveltségre, nincs fogékonyság a szellemi élvezetekre. Pedig egyértelmű, hogy nem rosszabb a helyzet náluk, mint korosztályukban mindenhol.

ALAPVONAL. A Videoton 1984–1985-ös meneteléséről talán most lenne érdemes Michael Borisnak lejátszania azt a videómegosztókon fellelhető jó tízperces összefoglalót, amely hat párharcot ölel magába, és Májer Lajos góljával, vagyis részben hepienddel zárul.

ALAPVONAL. Államalapításunk, közvetve fennmaradásunk ünnepének analógiájára eljátszottam azzal a gondolattal, milyen egykori korszakos eseményekhez és személyekhez kapcsolható dátumokat lehetne amolyan sportnemzeti ünneppé tenni, mondván, nélkülük nem lenne, nem tartana ott a magyar sport, ahol most.

ALAPVONAL. Ha arra gondolok, hogy 87 életévéből hét évtizedet kitöltött a sport, az orvoslás, benne 47 évet mindkettő egyszerre, akkor egyértelmű, hogy nem herdálta el a tehetségét, a lehetőségeit.

ALAPVONAL. A zene segít a sportolóknak csökkenteni a fáradtságérzetet, növeli a fájdalomtűrő képességüket, valamint javítja a hangulatukat és a motivációjukat. Ezenkívül a megfelelő zenét hallgató sportolók könnyebben ki tudják zárni a pánik és az aggodalom érzését.