TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Ugyan ma is mosolyogva idézem fel Sandro Pertini olasz köztársasági elnök tapsikoló örömét, amikor országa válogatottja megnyerte az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, Erzsébet királynő »teljesítménye« egészen más kategóriába tartozik.

ALAPVONAL. A rajz most is aktuális – a futballedzőkre kihegyezve. Aki itt volt a szakma éllovasa, nemsokára ott lesz, akit onnan kirúgnak, ide szerződhet, akinek amott telik ki a becsülete, emitt nevezik ki megváltónak. Keringő ez a javából, nem angol, nem bécsi, ám klasszikus.

ALAPVONAL. Ezzel szemben, a nem megrögzött pólórajongó tegye a szívére a kezét, és vallja be: mit, mennyit hallott előzetesen Konarik Ákosról vagy Molnár Erikről? Vagy Nagy Ádámról hitték, hogy éppen a spanyoloknak rámol be három bődületes gólt?

Az nem valószínű, hogy e két sportág bekerül az olimpiai programba, bár nem is oly rég ki gondolta volna, hogy a falmászás és a breaktánc űzői a világ legrangosabb sporteseményén vetélkedhetnek majd. Igaz, korunkban sok mindentől falra mászna az ember, de az igazi falmászás, hivatalos nevén a sportmászás egyre népszerűbb, mint ahogy e speciális »csörgés« is.

ALAPVONAL. Luka Doncic, a szlovénok 23 éves világsztárja öt évvel ezelőtt már Európa-bajnok lett, aztán egy évre rá Euroliga-győztes, most pedig az NBA öt legnagyobb csillagának egyike. Szavakkal leírhatatlan, mennyire szereti ezt a játékot, mennyire tudja, mikor kell csapatjátékosnak lennie, és mikor kell „one man show”-t a parkettre varázsolnia.

ALAPVONAL. Bajnokcsapatainkat előselejtezős fordulók során át előszobáztatják a BL-ben, míg a sajátjaik akkor is automatikusan a főtáblán kezdik, ha nem is bajnokok.

ALAPVONAL. A Csíkkarcfalván működő Székelyföldi Jégkorong Akadémia igazgatója, Nagy Attila állt a rendszerváltó csapat élére. Szerdai Facebook-bejegyzésében többek között így írt az RJSZ-ben kialakult helyzetről: „Mostantól tehát azon leszünk, hogy jogi úton szerezzünk érvényt az igazunknak és a sportág érdekének. Nyilvánvalóan figyelünk arra, hogy a szövetségnek valamilyen módon kiszolgáltatott kluboknak, Erste Ligá-s csapatoknak ne ártsunk az eljárás során.”

ALAPVONAL. Serena és nővére, az egyéniben hét GS-tornát nyerő Venus a szegény területekről származó, szerény körülmények között felnövő afroamerikai gyerekeket ösztönözték, hogy kezdjenek el játszani, washingtoni teniszközpontot alapítottak nekik, és az ötvenes években még gyakorlatilag csak fehérek által űzött sportágba behozták a sokszínűséget.

ALAPVONAL. Akik viszont folytatják, azokra legalább egy meghódítandó csúcs még mindenképpen vár: a magyar női jégkorong-válogatott sohasem szerepelt olimpián.

ALAPVONAL. Az pedig nálam külön érdekesség, hogy Walter Tamás esztendők óta nem fogott olyan halat, amelyből a család ehetett volna. A sporthorgászatban ugyanis lemérik a zsákmányt, az élősúly a lényeg, ám utána visszadobják a halakat a vízbe. Így aztán ő is a piacon vásárolja, mint akármelyikünk, meglehetősen nagy mennyiségben.

ALAPVONAL. Úgyhogy gyerünk csak, gyerekek, Kamisintől Irúnig, a Volgától a Bidasoa partjáig! Vagy éppen a Dobroda patak mentén, Karancslapujtőn. A fentiek ugyanis új értelmet adnak az egyébként is filozofikus mélységű szurkolói tételnek: akkor is győzünk, hogyha kikapunk.

ALAPVONAL. Repes a szív az örömtől: két olyan sportágban, amelynek a történéseire a világ minden részén felkapják a fejüket az emberek, magyarok is főszereplők voltak. Tehát boldogság, Valter Attila és Kós Hubert, minden jót, egy kalappal nektek, s maradjatok jövőre is az események középpontjában!

ALAPVONAL. Ha Francesco Calzona olyan elhivatottsággal veti bele magát a munkába, s járja majd a szlovákiai pályákat, mint Marco Rossi a magyar stadionokat Zalaegerszegtől Kisvárdáig, s közben a légiósokhoz is rendszeresen ellátogat, akkor feljebb léphet a »takarító« státuszból.

ALAPVONAL. Negyven éve az egész országban hárman-négyen közvetítettek futballmeccset, ma meg biztosan ötven fölötti a kommentátorok száma, és minden tévénéző nagy lendülettel magyarázná, hogy az egyiket miért szereti, a másikat pedig miért nem...

ALAPVONAL. Lévén sportnemzet a magyar, ha négyévenként, pláne két olimpia között félúton kínálja magát ilyen töményen a sportsiker, a nyári adrenalinlöket máris garantálva van. Bár az esemény marketingjén kell még dolgozniuk az illetékeseknek, mert bizony az idén is bőven voltak olyan sportkedvelők, akik nemigen tudták elhelyezni saját térképükön a rendezvényt.

ALAPVONAL. Az universiadénak nagy rangja volt, hiszen például a Budapest Filmstúdióhoz már a megnyitó előtt 31 kérelem érkezett külföldről, hogy napi híradóanyagra számítanak a versenyekről. A kópiákat egyébként légi úton továbbították, így mindenhová aránylag friss beszámolók érkeztek.

ALAPVONAL. Mondhatunk vagy írhatunk bármit, a kisugárzás s az elvállalt feladattal kapcsolatos alázat úgyis megadja az alapját a sikernek, azzal párhuzamosan pedig annak a rajongásnak, amit fociedző a világon kevés helyen kaphat meg olyan kicsorduló őszinteséggel, mint Magyarországon.

ALAPVONAL. Ebben a csoportban az első, de az utolsó helynek sincs „várományosa”, ha fogadnék, talán mind a tizenkét mérkőzésen a hazai gárdára tennék. Miközben természetesen kizárható ez a forgatókönyv.

ALAPVONAL. Az őrület elkezdődött Délen, az első számú ünnepelt pedig a mesterlövészek versenyét három góllal vezető, eddig jobbal, ballal és fejjel is egyszer betaláló Kvarachelia. Az egyik helyi lap már a Kvaradona becenévvel illette, mások „csak” a Napoli grúz Maradonájaként emlegetik, ez meg azért amennyire elismerő, annyira veszélyes is.

ALAPVONAL. A „legvidámabb olimpia”, aminek a múltjukkal – lásd: Berlin, 1936 és ami utána jött – is birkózó németek a münchenit tervezték, a félelem, a bizalmatlanság alkalmává változott.