TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

Hatvan éve jelent meg a sportirodalom egyik legabszurdabb műve, az 1956-os forradalom után Nyugatra szökött futballistákról.

„Azért jöttem, hogy a magyarokat megtapsoljam, de nem a futballjuk miatt, az nem érdekel.”

Bányai Lajos 1929-ben Közép-európai Kupa-győzelemre vezette az újpesti labdarúgócsapatot.

1953 – NÉPSTADION. Tízezrek tornásztak a gyepen, miközben a NOB elnökét megsértették.

Woggenhuber Ferenc 28 évesen kezdett el edzősködni, és a világ különféle pontjain próbálta ki magát.

Hangzatos túlzással kijelenthetjük, előkerült a futballtörténelem Halotti beszéde.

Hlavay György feladta, Dimény Lajos jött, látott és – győztek.

Százharminc esztendeje született Schlosser Imre, a karikalábú futballsztár.

„Saját szemével és nem máséval lát a független” – így a lap Széchenyitől vett alapelve.

A háború ellenére a németek nem álltak le a futballban.

A mexikói olimpia utáni esztendőben, a budapesti vb-n is egy-egy arany- és ezüstérmet szerzett Magyarország.

A középtávfutó három olimpián képviselte Nagy-Britanniát.

„Nem fordítottuk a magyarok ellen azt a fegyvert, amit ők adtak a kezünkbe.”

„Kár volt ezt a különben szép játékot a kezdetlegesség ilyen stádiumában már a nyilvánosság elé hozni.”

Kilencven évvel ezelőtt, augusztus 23-án született Czibor Zoltán, az Aranycsapat balszélsője.

„Olyan kényszerítő körülmények forognak fenn, amelyek teljesen kizárttá teszik maradását.”

„Feltartott kezekkel szállt ki a kocsiból, s ekkor egy géppisztolysorozatot lőttek belé, aztán kifosztották.”

Thékes István kollégánk személyes történeteinek segítségével emlékezünk.

„Énekelni és táncolni nem tudok, de bármelyik f…szfejjel feltörlöm a padlót…”

Szembeötlő személyességgel emlékezett meg a KEAC 1903 őszén a 45 évesen elhunyt szobrászművészről.