TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

Ép lélek helyett – Pierre de Coubertin Budapesten 1911-ben igazította ki a híres latin mondást.

„Nehéz mérkőzés ez, barátom! Meg kell küzdenünk a hazai pálya hátrányával is...”

Az 1917-es bolsevik forradalom évtizedekre elválasztotta egymástól Szovjet-Oroszországot és az olimpiákat.

A pályák bűvöletében éltek, egyikük, Béla egyenesen a válogatottságig vitte.

Munkácsi Márton úgy halt meg, ahogyan élt: izgulva és fényképezőgépével a kezében.

Bécsben olyan ihletett állapotban védett, hogy nemcsak országos népszerűségre tett szert…

Az első Görög Kupa-siker magyar kovácsa, Rauchmaul Emil máig megfejthetetlen búcsúja.

Májusfára akasztható győzelem 1961-ben: nagy lépés a chilei világbajnokság felé!

„Szenzáció lettem és maradtam azzal a valósággal, hogy Budapestről jöttem és a magyar főváros utam végcélja is.”

Jobb lett volna, ha ép marad Salvadoriék kerámia esernyőtartója.

Nemcsak szeme, füle is volt hozzá: ha hallotta, hogy bunyósa ritmust téveszt zsákolás közben, azonnal leállította.

Hiába telt el több mint fél évszázad, képtelenség indulatok nélkül olvasni az 1941. áprilisi mérkőzésről írottakat.

A csarnok végül 2010-ben, Gerevich Aladár születésének századik évfordulóján a hétszeres olimpiai bajnok kardvívó nevét vette fel.

Hidat képezett a régi magyar vívórendszer és az új olasz iskola között.

Szókimondó egyéniség volt, azt viszont nem lehet elvitatni tőle, hogy pezsgést hozott a honi futballba.

A német főváros csapata 1921 tavaszán a Budapest-válogatottal mérte össze az erejét.

1931 – Gombos Sándort félreértették, megbüntették, majd elégtételt szolgáltattak neki.

„Hat legszebb díjam mellett ma is ereklyeként őrzöm azt a kopott kis retikült, amit akkor kaptam.”

Olimpiai és háromszoros Európa-bajnok, még nem volt 29 éves, amikor élete tragikus véget ért.

Amilyen gyorsan befutott Brazíliában, olyan gyorsan el is tűnt a zöld gyepről Halmos Zoltán.