Egy ember ára – Thury Gábor publicisztikája

Az angol újhullámos filmrendező – a jelző elsősorban filmtörténeti –, Lindsay Anderson Egy ember ára című filmjét 1963-ban mutatták be. Főhőse egy rögbijátékos, akinek élete kisiklik, mert tehetsége csupán árucikk, s életének csak addig van ára, amíg ép és egészséges. Ha úgy tetszik, a film globális mondanivalója az, hogy a pénzemberek kihasználják a kisembert, aki kiszolgáltatott helyzetében eladja nekik a tehetségét. Ez nem állítható korunk labdarúgóira – s más látványsportágak főszereplőire –, akik egyre zsírosabb szerződéseket alkudnak ki klubjaikkal.

Emlékezzünk csak, a három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) szereplő, 52-szeres angol válogatott futballista, Johnny Haynes 1961-ben rekordot állított fel azzal, hogy a Fulham csatáraként heti 100 fontot keresett, túllépve ezzel az addigi 20 fontos határt. Nem mellékesen kétszer játszott ellenünk az angol válogatottban, és egyszer sem hagyta el győztesen a pályát. Először 1960 májusában a Népstadionban 2:0-ra (Albert Flórián 2) kaptak ki az angolok, másodszor az 1962-es chilei vb-n Rancaguában 2:1-re (Tichy Lajos, Albert). A vb-n Sándor, Rákosi, Albert, Tichy, Fenyvesi csatársorral álltunk fel, ám hiába értek fel valamennyien Haynes tudásáig, nem kerestek heti 100 fontot. Barcs Sándor A magyar csapattal Chilében című könyvében egy helyen Baróti Lajos dohog is: egy Dél-Amerikába emigráló magyar a bolgárok elleni 6:1-es győzelem után a mieinkre azt mondta: „A Filléres Gyors megindult.” Aztán alig tudta megmagyarázni a szövetségi kapitánynak, hogy bóknak szánta, merthogy a magyar játékosokért nem ígér senki milliókat, mégis legalább olyan jók, mint az agyonreklámozott külföldi sztárok.

Barcelonában most azért áll a bál, mert az El Mundo kiszivárogtatta a hatszoros aranylabdás argentin futballista 2017-ben klubjával kötött szerződését, amelynek összege 555 237 619 euró. A négy évvel ezelőtt kötött kontraktus alapján Lionel Messi egy perc alatt 95 ezer forintot, egy év alatt 50 milliárd forintot keres. Hangsúlyozzuk, még a járvány előtt megkötött megállapodásról van szó, amelynek értelmében, ha meghosszabbítja nyáron lejáró megállapodását, további 115 millió euró üti a markát, amihez még 78 millió euró hűségpénz is dukálna! Némileg árnyalja a képet, hogy Messi annyira felháborodott a részletek kiszivárogtatásán, hogy szinte biztosan elhagyja a Barcát. Vannak pró és kontra vélemények, kinek volt érdeke a hírek napvilágra kerülése; a reakciókból nyilvánvaló, a kis zseninek nem, ő legfeljebb érvet kovácsolhat magának, miért is hagyja el az FC Barcelonát az idény végén lejáró szerződése után.

Az átigazolási időszak január 31-én lezárult, eszerint a koronavírus előtt, azaz a 2020. január végi játékostranszfer-értékekhez képest a transfermarkt.com szerint a Premier League-ben 163.6 millió, a La Ligában 115.4 millió, a Bundesligában 148.9 millió, a Serie A-ban 138.6 millió euróval kevesebbet költöttek a klubok a most befejeződő átigazolások során. Összesen ez 566.5 millió eurót tesz ki, az összeg és Messi 2017-ben kötött szerződése között 11 262 381 euró a különbség. A legtöbb pénzt egyébként a West Ham fordította Szaid Benrahma megvásárlására, az algériai csatárért 23.1 milliót kellett fizetnie, viszont majdnem ugyanennyiért (22.5 millió) sikerült továbbadnia Sébastien Hallert az Ajaxnak. Két ugyancsak kevésbé ismert nevet érdemes megemlíteni, az olasz Nicolo Rovella 19 millióért a Juventus, Geoffrey Kondogbia 15 millióért az Atlético futballistája lett, s ne hagyjuk ki a sorból a Salzburgtól a Leipzighez igazoló Szoboszlai Dominik 20 millióját sem. Hangsúlyozzuk, ezek az összegek talán azért nem magasabbak, mert a koronavírus-járvány nem engedett meg nagyobb költekezést, ahogyan a magyar középpályás transzferjéről a lipcseiek ügyvezetője, Oliver Mintzlaff megjegyezte, még a 2020 nyári átigazolásokból, továbbá a Bajnokok Ligájáért kapott pénzből gazdálkodták ki Szoboszlai 20 milliós árát.

Áttételesen térjünk vissza a 33 éves Messihez. Teljesen mindegy, kinek lehetett az érdeke a kiszivárogtatás, sokkal fontosabb ennél, hogy a globalizáció gyakorlatilag bekebelezte a labdarúgást. Nem térnék ki az ügy gazdasági részleteire, mert Moncz Attila tegnapi, e hasábokon megjelent írásából (Messi milliói) pontosan kiderül, – kis túlzással – akármennyibe kerül is, még így is hoz hasznot a Barcelonának.

Vonatkoztassunk el azonban futballtól, amely az életnek csupán egy szegmense, hobbiszinten remek kikapcsolódás, magasabb nívón a szórakoztatóipar része, amelyben mindenki megtalálja a számítását. Nem ragozom, mert ezzel mindenki tisztában van.

Jelenlegi világunkban talán nem az a legfontosabb, hogy Ázsiában hány millió euró folyik be, mondjuk, Messi-mezek eladásából. Világjárvány van. Egy szerdai internetes adat szerint 103 377 424 megbetegedés mellett már 2 236 454 áldozata van a koronavírusnak és szövődményeinek. Utóbbi szám nagyobb, mint Budapest népessége! Magyarországon a fertőzöttek száma február 3-i, reggeli számok alapján 370 336, az elhunytaké 12 739. Megdöbbentő, az emberiség mindaddig nem lehet nyugodt, amíg a védőoltások hatására ki nem alakul a nyájimmunitás.

Karikó Katalin biológusként végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, ám éppen harmincadik születésnapján kapta az értesítést, hogy munkahelyi leépítés következtében elbocsátották. Pályázott állásokra, de nem került szóba a neve, és úgy határozott, családjával külföldre költözik, az eladott Ladájukért kapott pénzt lánya, a később az Egyesült Államok válogatottjaként kétszeres olimpiai bajnok evezős, Francia Zsuzsa játékmackójába varrták, s abban vitték ki. Némi túlzással mesébe illő történet, amelyben végül a jó elnyeri jutalmát. A Magyar Nemzetnek 2020 decemberében adott interjújában elmondta, Amerikában nem volt zökkenőmentes a beilleszkedése, ám a kitartása és a sors a Pennsylvaniai Egyetemre vitte, ahol molekuláris biológusi munkájának eredményeként átütő szakmai sikert ért el az úgynevezett MRNS-ekre vonatkozó állításával, amelyet a szintén az egyetemen dolgozó Drew Weissmannal szabadalmaztatott. A Karikó–Weissman-technika manapság számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja. Az ezt bemutató dolgozatot az Immunity szaklap jelentette meg. A szabadalmi jogot végül a BioNTech és a Moderna szerezte meg, az előbbi cégnek 2013 óta Karikó Katalin az alelnöke.

Slusszpoénnak is beillik, hogy a szabadalmat jegyző két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án a Pennsylvaniai Egyetem épületében együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech-vakcina első dózisát, több mint húsz évvel azt követően, hogy elkezdték alapvető tudományos együttműködésüket...
Lionel Messinél 11 esztendős korában növekedésihormon-hiányt állapítottak meg, szülei nem tudták finanszírozni a gyógykezelés költségeit. Carles Rexach, a Barcelona akkori sportigazgatója tudomást szerezve erről, felajánlotta, ha Messi a La Masián folytatja a futballt, a klub állja az összeget. Élete azóta nyitott könyv, többek között hatszoros aranylabdás.

A 66 esztendős Karikóról a brit evolúcióbiológus, Richard Dawkins egy tudományos weboldalon többek között ezt írta: „Adjatok ennek a hölgynek Nobel-díjat!” Halkan jegyzem meg, ha megkapja, a futballistaszerződésekhez képest „alamizsna”, csupán 305 millió forintnak megfelelő kilencmillió svéd korona jár a megtisztelő cím mellé.

Egy adalék Karikó Katalin népszerűségéről: 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként kezdett dolgozni a Szegedi Biológiai Központban Tomasz Jenő szerves kémikus csapatában. A 85 éves tudós a Forbes január 12-i online cikkében így kommentálta Karikó teljesítményét: „Büszke vagyok más tanítványaimra is, de ilyen nagy gólt, mint Kati, nem lőtt talán senki sem.”

Még Messi sem.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!