A legendák velünk élnek – 100 éves a Magyar Ökölvívók Szövetsége

A csodás eredménylista mit sem érne a mellé társuló nevek nélkül, olyan legendák váltak minden túlzás nélkül népi, sőt nemzeti hőssé Magyarországon, mint Kocsis Antal, Énekes István, a háromszoros olimpiai bajnok Papp László, Kajdi János, Gedó György, a mai elnök Kovács István vagy éppen Erdei Zsolt. És a sor korántsem teljes.

A magyarok közül elsőként báró Wesselényi Miklós húzott bokszkesztyűt, amikor 1822-ben gróf Széchenyi Istvánnal Angliába látogatott, az 1875-ben gróf Esterházy Miksa által alapított a Magyar Athletikai Clubban, a MAC-ban pedig már gyakorolták az ökölvívást is.

Amikor 1925. augusztus 17-én a pesti Park Hotelben gróf Sigray Antal elnökletével (társelnökök: Dr. Paupera Ferenc és Dr. Tatics Péter) hivatalosan is megalakult a Magyar Ökölvívók Szövetsége, a sportág túl volt az első olimpiai szárnypróbálkozáson (1924-ben a középsúlyú Löwig Béla húzott kesztyűt eredmény nélkül, míg Vörös Pál átesett a súlyhatáron…), már rendeztek országos bajnokságot (1923-ban) és válogatott csapattalálkozót is (1924: Magyarország–Ausztria 10–2).

Már a kezdés is fényes volt: az amszterdami olimpián a légsúlyú Kocsis Antal nemcsak a magyar ökölvívás, hanem a Ferencvárosi Torna Club történetének első aranyérmét is szállította, majd – miután francia bunyóst vert meg a döntőben – csak ennyit írt Vadas Gyula Nemzeti Sport-főszerkesztő emlékkönyvébe: „Megfizettem Trianonért…”

Négy évvel később ugyanebben a súlycsoportban Énekes István véghez vitte azt az egyedülálló bravúrt, hogy Los Angelesben tudott Európa-bajnoki címet szerezni, ugyanis az Egyesült Államokban rendezett olimpián egyben Eb-érmeket is osztottak.

Harangi Imréé a legvéresebb olimpiai diadal, a berlini olimpiai stadionban úgy állt 1936-ban a dobogó tetején, mintha egyenesen a frontról érkezett volna. Holott csak kilenc percet bunyózott az aranyéremért…

Csík Tibor az egyik legkevésbé ismert, már-már elfeledett bajnokunk, de ezért ő is tett, mert londoni diadala után már nem volt jegyzett eredménye, majd 1956-ban elhagyta az országot, és szinte titokban hunyt el 1976-ban a távoli Sydney-ben.

Ha Csík szinte ismeretlen, akkor Papp László ennek az ellenkezője. A Puskás Ferenc utáni legnépszerűbb magyar sportoló előtt földig hajolt a világ, az ökölvívás első háromszoros olimpiai bajnoka (azóta is csak hárman vannak) edzőként is maradandót alkotott, hiszen miután Európa-elsőként a rezsim nem engedte a profi világbajnoki címért bokszolni, további tíz magyar olimpiai bokszérem születésénél, közte Gedó György aranyánál ült a magyar szorítósarokban.

Török Gyula Papp hivatásossá válását követően vitte tovább a zászlót, és az 1960-as tokiói olimpián a levert 1956-os forradalmat követő sportolói emigrációs hullámban megtépázott magyar sportnak ő is reményt adott a maga római győzelmével.

Gedó a mindmáig legeredményesebb magyar ökölvívó-olimpián, (egy arany, két ezüst, egy bronz!) Münchenben a palesztin terror árnyékában tudott nyerni, az övé lett a történelem 101. magyar aranyérme – sokan a mai napig úgy tartják, valójában a 100.-at nyerte meg, ám ez hivatalosan Hegedűs Csaba birkózóé.

Hosszú szünet, 24 év telt el, amíg ismét olimpián szólt a himnusz (ennél is fájóbb, hogy 1996 óta még több, már 29…): a mai MÖSZ-elnök, Kovács István nyert ellentmondást nem tűrő csodabunyóval 54 kg-ban, szorítósarkában elmaradhatatlan mesterével, Szántó Imrével, Öcsi bácsival.

Az ötkarikás játékokon 1972-ből Orbán László és Kajdi János révén további két ezüst- és nyolc bronzérem jutott a mieinknek (Ezzel még úgy is hetedikek vagyunk az örök éremtáblán, hogy a Szovjetunió és Oroszország is külön-külön megelőz minket!), akik a világbajnokságok 1974 óta íródó történetében is letették a névjegyüket. Kovács István 1991-ben nyerte meg az első magyar aranyat, és 1997-ben ismételni is tudott – az utóbbi vb-n a Budapest Sportcsarnokban Erdei Zsoltot is megkoronázták.

Rajtuk kívül a hölgyeknél az első, 2001-es női vb-n aranyérmes Pruzsinszky Ivett, majd a 2002-ben és 2005-ben duplázó Kovács Mária jutott a legmagasabbra, a férfiaknál legutóbb 2009-ben Káté Gyula volt érmes.

Az Európa-bajnokságokon nem kevesebb mint 29-szer szólt a himnuszunk, Bacskai Balázs 2010-ben, Kovács Mária 2014-ben lett aranyérmes, egyik sem tegnap volt… 

A hivatásos műfaj első szárnypróbálgatásai a rendszerváltozás magasságára tehetők, valóban magasan jegyzett nemzetközi szervezetnél a 2001-ben WBO-világbajnok Kovács István, a 2004-től öt éven át félnehézsúlyú WBO-, majd cirkálósúlyú WBC-király Erdei Zsolt és a 2009-től előbb a WBO-nál, majd a WBA-nál megkoronázott Balzsay Károly vitte a legtöbbre.

Mindeközben rendeztünk felnőtt férfi vb-t (1997-ben, ugye), férfi (1930, 1934 és 1985) és női (2003) Európa-bajnokságokat, és temérdek korosztályos világversenyt, köztük 1970-ban Miskolcon az első ifjúsági Európa-bajnokságot. Tervekből, ambícióból most sincs hiány, novemberben az U23-as Eb költözik a BOK-csarnokba, jövőre pedig senki se lepődjön meg, ha egy másik centenárium (Papp László 100. születésnapja!) évében a European Boxing felnőtt Európa-bajnokságát is hazánk rendezi.

Mert legendából szerencsére ma is sok van, de várjuk az utódokat is.

MAGYAR ÖKÖLVÍVÓK SZÖVETSÉGE
Megalakult: 1925. augusztus 17.
Első elnöke: gr. Sigray Antal
Jelenlegi elnöke: Kovács István
A magyar ökölvívás kiemelkedő eredményei: 10x olimpiai bajnoki cím, 2x olimpiai 2. hely, 8x olimpiai 3. hely; 6x világbajnoki cím, 6x vb-2. hely; 17x vb-3. hely; 29x Európa-bajnoki cím, 45x Eb-2. hely; 84x Eb-3. hely