Elbuktak az amerikaiak

Bryan Colangelo, a Phoenix Suns elnöke és általános menedzsere, Billy King, a Philadelphia 76ers általános menedzsere, Mitch Kupchak, a Los Angeles Lakers általános menedzsere, Kevin O'Conner, az Utah Jazz szakmai alelnöke, Gerry St. Jean, a Golden State Warriors általános menedzsere, Rod Thorn, a New Jersey Nets elnöke, C. M. Newton, az University of Kentucky korábbi sportigazgatója, Joe Dumars, az 1994-es világbajnok csapat tagja és Steve Smith, az 1994-es vb-aranyérmes együttes meg a 2000-es olimpiai bajnok gárda tagja. Ôk kilencen azok, akiknek a nevét 2002. szeptember 4-e óta nem éppen áhítattal emlegetik kosárlabdaberkekben az Egyesült Államokban. E kilenc úriember alkotta ugyanis azt a bizottságot, amely kijelölte az indianapolisi vébén részt vevő amerikai együttes tagjait (pontosabban tízen gyűltek össze, de az elnök, Stu Jackson, az NBA szakmai alelnökének nem volt szavazati joga).
Ma már pontosan látható: e tekintélyes társaság tagjai bizony melléfogtak a válogatásnál, hiszen alighanem minden idők leghaloványabb NBA-kosarasok alkotta társulatát toborozták össze. Mentségükre legyen mondva, hogy a profiliga szupersztárjai, például Shaquille O'Neal, Kobe Bryant, Vince Carter vagy mondjuk Allen Iverson, ilyen-olyan kifogásokkal elzárkóztak attól, hogy kevesebb, mint két hónappal a 2002–2003-as NBA-évad nyitánya előtt még egy világbajnokságot is végigizzadjanak, Jason Kidd és Kevin Garnett pedig sérülés miatt dőlt ki a sorból. Korábban persze a nyár elején szokott rajtolni a sportág világgálája (négy éve Athénban például július 29. és augusztus 9. között rendezték a vb-t), de a FIBA idén nem mert konkurálni a futball-világbajnoksággal, ezért majd' egy hónappal későbbre írta ki a sorozatot. Most aztán persze már verhetnék a fejüket a falba a nemzetközi szövetség illetékesei, hiszen bebizonyosodott: az új időpont nem csak a játékosok, de a nézők tetszését sem nyerte el, jobbára családi körben zajlanak a mérkőzések.

A szervezők most jobb híján a nyári árukínálatuktól szabadulni igyekvő bevásárlóközpontok példáját követve látványos árleszállítással kísérleteznek, hátha a szinte már ingyen adott jegyek vonzóbbak lesznek. Egyetlen jellemző adat: amíg a szombati elődöntőkre és a vasárnapi éremosztókra eredetileg 65 és 90 dolláros tiketteket kínáltak a nézőtér legfelső soraiba, most már napi 20 dollárért is be lehet majd jutni a Conseco Fieldhouse-ba. A reklámmenedzsereknek azonban így is lesz dolguk bőségesen, tudniillik a 18 500 férőhelyes arénában kilencezer szék még gazdára vár…
Más kérdés, hogy a sportág történetének első Egyesült Államokban rendezett világbajnoksága így is új fejezetet nyitott a kosárlabdázás históriájában. Igaz, e kétes dicsőségről, nevezetesen arról, hogy az NBA-játékosok alkotta Team USA első alkalommal éppen Indianapolisban bukott el, nyilvánvalóan lemondtak volna a házigazdák. "Argentína megdöbbentette az Egyesült Államokat”, "Vége az USA győzedelmes menetelésének” – harsogta csütörtöki címoldalán, illetve sportszekciójának nyitólapján a helyi újság, a The Indianapolis Star, míg az NBA honlapja "az egész földkerekségen érezhető sokkról” értekezett, noha szeptember 11. első évfordulójának közeledtével mostanság a "sokk” kifejezést errefelé nem pufogtatják fölöslegesen. A kínos bukás részesei közül Paul Pierce és Baron Davis "zavarbaejtőnek” mondotta, hogy a nevük immár örökre egybeforrt azzal az amerikai válogatottéval, mely NBA-kosarasokkal a soraiban először vesztett csatát. A kapitány, George Karl viszont rutinosan előre menekült, hiszen miközben az ellenfélről áradozott ("Megemelem a kalapomat az argentinok előtt, hetek óta tudjuk, hogy ők játsszák a legprímább kosárlabdát.”), folyvást azt hangoztatta, hogy még semmi sem veszett el ("Örülök, hogy a középdöntők során kaptunk ki, elvégre így még teljesíthetjük célunkat, azaz megnyerhetjük a vb-t.”).
Az apró problémát csupán az jelentette a Team USA számára, hogy szerdai vereségével már a negyeddöntőben szembekerült a címvédő és meccsről meccsre lendületesebben kosarazó Jugoszláviával. Karl kapitány mindenesetre csütörtök estére (magyar idő szerint péntek hajnalra) három helyen is átalakította kezdő ötösét, Pierce és Andre Miller mellé új emberként Ben Wallace, Antonio Davis és Reggie Miller került. A plávik azonban, akiknek a meccs előtt 5 győzelem, 4 vereség volt az összesített vb-mérlegük az Egyesült Államok ellen, így is villámrajtot vettek, az első hazai pont ugyanis 9–0-s állásnál született meg. A 6. percben aztán már az amerikaiak vezettek, ennek ellenére a találkozó forgatókönyvét az első félidőben a remeklő (16 pont, 5 lepattanó) Vlade Divac jóvoltából centerposzton erőfölényben lévő szerbek írták. A folytatásban viszont azt játszották a hazaiak, amiben vitathatatlanul a legjobbak; az egy-egy elleni játékot erőltették, és a tíz perc alatt 14 pontot termelő Pierce révén a harmadik negyedet tíz ponttal meg is nyerték. Az utolsó felvonás 58–52-es amerikai vezetésről indult, s mivel a különbség a 34. percre tíz pontra hízott, úgy tűnt, eldőlt a csata. Milan Gurovics azonban nem így gondolta: a spanyol Unicaja légiósa bevágott két triplát, ezzel talpra állította a plávikat, akik a végén a Los Angeles Clippershez készülő Marko Ja-rics négy büntetőjével biztosították be a győzelmüket. A vendéglátó két napon belül másodszor is elbukott, így 1978 után először marad vb-érem nélkül az Egyesült Államok nemzeti együttese.
A jugoszlávok a szombati elődöntőben a torna csodacsapatával, Új-Zélanddal kerülnek szembe. A kiwik ugyanis újabb bravúrral rukkoltak ki, a még mindig szemsérüléssel bajlódó Sean Marks nélkül is legyűrték Puerto Ricót. A két gárda először meccselt FIBA-eseményen, s az óceániai alakulatnak az idei vb legpontszegényebb produkciója is elég volt a sikerhez.
Ami a másik két negyeddöntőt illeti: a braziloknak nem sikerült visszavágniuk az amerikaikat verő argentinoknak a tavalyi dél-amerikai bajnokság döntőjében elszenvedett vereségért, s noha összesítésben még mindig ők állnak jobban a két ősi rivális párharcában (25–23), az éremről megint lemaradtak (legutóbb 1978-ban állhattak dobogón). Az argentinok ellenfele az elődöntőben az a Németország lesz, amely korábban sosem végzett előkelőbb pozícióban a vébéken a 12. helynél. A harmadik negyedben 21–6-ra diadalmaskodó spanyolok bukásához hozzájárult, hogy az eddig átlagban 19.7 pontot termelő Pau Gasol ezen az estén megragadt 14 találatnál…

A Sport1 szombaton 19.45-től az Argentína–Németország, míg 22.15-től a Jugoszlávia–Új-Zéland elődöntőt közvetíti élőben.