„Sajnos, a hír igaz – mondta lapunknak a korábbi nagyszerű védő, aki az MTK Budapest játékosaként egyszer, a Fehérvárral kétszer, a belga Anderlecht színeiben négyszer ünnepelhetett bajnoki címet. – A Balaton mellett voltunk, de mert kupamérkőzés vár a csapatunkra, úgy döntöttem, eljövök erre a szombat délelőtti mérkőzésre. Fontos nekem ez a csapat, jól érzem magam, sok régi baráttal játszhatok együtt. Például Szabó Tiborral, aki annak idején a Debrecen, a DVTK, a Honvéd és a Fradi játékosai is volt: ő adta be a szögletet, én mentem a rövid sarok felé. A labda felpörgött, és dropból, pattanás után vissza akartam tenni Tibinek, adja be újra, de amint beleértem a labdába, egy csapattársam megpróbálta kapura rúgni – de sajnos a lábamat találta el. Hallottam a reccsenést, és láttam, hogy nagyon furcsa szögben áll a lábam.”
A futballistát az Uzsoki utcai kórházba szállították, ahol kora délután meg is műtötték.
„Csavarokkal rögzítették, amelyet két év múlva kell majd kivenni – mondta Juhász Roland. – Hétfőn már el is hagyhatom a kórházat, vasárnap pedig már meg kellett próbálnom mozgatni a lábam. Nem lesz begipszelve, de néhány hétig nyilvánvalóan mankóznom kell. Azt nem tudom, ezzel véget ér-e a labdarúgó-karrierem az amatőrök világában, viszont azt is nagyon bánom, hogy sokáig nem padelezhetek: több korábbi csapattársammal, egykori futballistákkal játszunk rendszeresen, azt mindenképp folytatni szeretném. Pozitív vagyok, több hét pihenés vár rám, és mert jó kezekben vagyok, teljesen meggyógyulok majd.”