Forrás: Arcanum

 

Minden kezdet nehéz, ezt az uruguayi világbajnokság szervezői hamar megtapasztalhatták.

Magyarország hiába versengett az első labdarúgó-világbajnokság rendezési jogáért, a 100. születésnapját ünneplő Uruguay lett a győztes, főként azért, mert az összes költséget vállalta, és épített a tornára egy 100 ezres stadiont.

VB-TÖRTÉNELEM
 Elsőként Uruguay ült fel a futballvilág trónjára
Gólok, hősök, felejthetetlen meccsek, kultikus események – vb-történelem napról napra, rengeteg videóval

Az akkor (is) tomboló gazdasági világválság és egyéb okok miatt Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia, Anglia és Skócia legjobbjai sem vettek részt a vébén, a házigazda ezt követően minden elkövetett, hogy a magyar válogatott ott legyen. Nem véletlenül, ugyanis az 1929-ben Dél-Amerikában portyázó Ferencváros 3:2-re legyőzte az uru válogatottat Montevideóban, az Újpest pedig éppen akkor nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa-kupája és így a Bajnokok Ligája elődjeként számon tartott Bajnokok Tornáját, 1929-ben pedig a Hungária lett a bajnok, azaz igen erős volt a magyar futball. Csak éppen a három nagy klub és a Magyar Labdarúgó-szövetség közötti viták miatt a nemzeti csapat kihagyta a versenyt. 

„Szerdán délben olyan hírek terjedtek el, hogy Uruguay magánúton érdeklődött a Ferencvárosnál, hogy hajlandó lenne-e, a magyar szövetség felhatalmazásával, képviselni Magyarországot az uruguayi világtornán? Érdeklődtünk a Ferencváros vezetőségénél, ahol azonban azt a választ kaptuk, hogy ilyen felszólítást a szerdai nap folyamán nem kaptak a ferencvárosiak – írja 1930. április 3-án a Sporthírlap. Ellenben alkalmunk volt látni azt a táviratot, amelyet Újpest kapott Dél-Amerikából és amelyben a magánközbenjáró a következő határozott kérdést intézi az Újpest vezetőségéhez: Hajlandók-e egy kellő módon megerősített csapattal – ha erre az MLSZ felhatalmazását megkapja – kijönni Montevideóba és képviselni Magyarországot a világbajnokságokon? Kábelválaszt!”

VB-SZTORIK
Sorozatunk további részei itt!

Csakhogy a lila-fehérek már lekötöttek egy anyagilag igen kedvező németországi és lengyelországi túrát, a játékosokat egyébként sem tudták volna elkérni a munkahelyekről (!) három hónapra, így kútba esett ez a lehetőség.

A Ferencváros és az Újpest esetleges „álneves” szerepléséről a Nemzeti Sport már januárban írt, Brüdner Sándor Montevideóból a következőket jelentette: „Vagy egy megerősített Ferencvárost, vagy egy megerősített Újpestet várnak. Tippjük: a döntőbe Uruguay és Magyarország kerül” – olvashatjuk a Hofmann Péter és Lovász Tamás István jegyezte Mundial Krónika, A világbajnokságok története 1930-2002 című könyvben, azaz Magyarországról és Uruguayból is megerősítették, hogy megkeresték a két klubcsapatot – még ha konkrét írásbeli forrás csak az Újpest felkéréséről maradt fent.

„Az uruguayiak a vébé sikere érdekében anyagilag is hozzájárultak az egyes országok kiutazásához. Magyarország mégsem indult el a hosszú tengeri útra. Igen, túl sok ideig tartott volna az út, három hét oda, három hét vissza. A három nagy profiegyesület megtorpedózta a részvételi szándékot. Az ő érdekük ellentétben állt a válogatottéval. A profizmus negyedik évében jártunk és az egyesületek elsősorban a túrákon keresték meg az évi kiadásokat. A Hungária is amerikai út előtt állt, amelyet semmiképpen sem akart lemondani. Nem is mondta le ... A válogatott viszont itthon maradt” – merengett el később a múlton az akkor már edzőként alkotó Mándi Gyula, a Hungária egykori ásza és az Aranycsapat későbbi szürke eminenciása.

A sors fintora, hogy 1931-ben az Újpest ellátogatott Uruguayba, bár ennek a helyi szövetség egyáltalán nem örült a fentiek fényében, az argentin kitérőt a FIFA ellenezte, de a barátságos mérkőzéseket nem tudták megakadályozni. A nem éppen sikeres túráról bővebben ITT olvashat!

Sőt, visszatért a nagy népszerűségének örvendő Ferencváros is Uruguayba: de mégis, az az ember érzése, hogy a remek magyar csapat minimum egy vb-érmet szalasztott el anyagi okok miatt…