Magyar Sport Napja: három olimpiai bajnok kapott Csík Ferenc-díjat

Szívós István olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a Nemzetközi Úszó Hírességek Csarnokának tagja; Hegedüs Csaba, az 1972-ben a 100. magyar olimpiai aranyérmet nyerő birkózó, majd később sikeres szövetségi kapitány és szövetségi elnök, a Birkózó Hírességek Csarnokának tagja; valamint Hámori Jenő, az 1956-os melbourne-i olimpián aranyérmes kardvívó-csapat tagja az indoklás szerint kiemelkedő sportteljesítményével és sportolói életművével érdemelte ki a kitüntetést.

Az Egyesült Államokban élő Hámori helyett felterjesztője, Boczkó Gábor, a Magyar Vívószövetség igazgatója vette át a díjat.

A díjakat Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és Fazekas Attila Erik helyettes államtitkár adta át a Magyar Tudományos Akadémián megtartott pénteki ünnepségen, amelyen összesen 15 sportembert díjaztak, további heten pedig miniszteri elismerő oklevelet kaptak.

„Mivel hosszú előkészületek zajlottak, több adatlapot ki kellett töltenem előzetesen, már tudtam róla egy ideje, hogy engem is díjaznak majd – mondta a Nemzeti Sportnak Hegedűs Csaba. – Szeptemberben leszek hetvenéves, feltehető, hogy több hasonló megkeresést élek még át. Készülve erre az eseményre éjszaka átgondoltam az életemet, nem biztos, hogy egy közepes nagyságú füzet elég lenne leírni, amit sikerült megvalósítanom. Ha visszatekintek és összegzést szeretnék mondani, engem mindig az vonzott, ami nagyon nehéz, szinte lehetetlen és mindig a következő feladatra gondoltam.

Nyolcéves koromban, 1956-ban apukámnak el kellett mennie, a kényszer alakította a személyiségemet. A világ bajnoka akartam lenni Sárvárról, ahol születtem, s észre sem vettem, de minden nap megtettem a magam kis lépését. Felnőtt versenyzőként megtanultam, hogy edzéseken nap mint nap lemerüljek a víz alá megfulladni, ez különleges dolog, hiszen az ember összes képessége ez ellen hat. A sikert a sikertelenségtől a fulladást követő ezredmásodpercek választják el, ez sajátommá vált versenyzőkoromban, a balesetem idején, tizenegy éves szövetségi kapitányságom alatt és huszonhárom évig tartó szövetségi elnökségem során. Minden tevékenységemmel elértem mindazt, amit kitűztem magam elé, talán még annál is többet. Hogy ez csoda volna-e? Nem. Az ember észre sem veszi, csodálatos sportág a birkózás, olyan személyiséget fejlesztett ki bennem, ami természetessé tette mindezt.

Jelenleg az Egészséges Zemplénért Egyesület elnöke vagyok, rengeteg eseményünk van, életmód-tanácsadással segítünk az embereknek negyvennégy településen. Terveim vannak, remélem a Jóisten megadja, hogy a sok tíz évet, amit megfogalmaztam magamnak, értelmesen leélhessem. Mert tudomásul kell venni, hogy hetvenéves vagyok, de az ambícióm, lelkesedésem ugyanolyan, mint huszonéves koromban. Az októberi birkózó-világbajnokság nagyköveteként is tevékenykedhetek, biztosan olyan eseményt csinál majd Magyarország, amely az eddigi legjobb lesz a kategóriájában.”