Jubileumi díjátadó ünnepséget tartott a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága kedden a Puskás Arénában a Magyar Sport Napja alkalmából, melynek apropója éppen 150 éves. Budapesten rendezte meg a Magyar Athletikai Club (MAC) a szárazföldi Európa első szabadtéri sportversenyét 1875. május 6-án, melynek alkalmából 2000 óta a Magyar Sport Napjaként ünnepeljük ezt az évfordulót.
„A magyar nemzet seregnyi sikeres sportolót, számos ragyogó bajnokot adott a világnak. A magyar ember rendkívüli módon szereti a sportot, becsben tartja sportolóit, de igazságtalan lenne, ha kihagynánk azokat, akik szilárd támaszt nyújtanak tehetséges sportolók garmadájának. A háttérben küzdők megfeszített és áldozatos munkáját is elismerés kell övezze. Hozzájárulnak a magyar sport diadalaihoz, meglátják a tehetséget, küzdeni tudásra, kitartásra nevelnek, nemcsak a lelátóról biztatnak, hanem az edzőterem hajnali, vagy késő esti szürkeségében is. A sportolók mindennapjainak részesei, pótolhatatlan munkájuk nélkül nincsen magyar sportélet” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár szerint a különleges évfordulón kicsit távolabbról is át lehet tekinteni, honnan hová jutott a magyar sport az elmúlt másfél évszázadban – a kontinens első szabadtéri versenyével a magyarok nemcsak felkerültek a nemzetközi sportvilág térképére, hanem elindult azon az úton, amely méltán kap helyet a nagy magyar sikertörténetek között. Rámutatott, hogy 1875-ben a szóban forgó eseménynek egy épület udvara adott otthont, napjainkban pedig az atlétikától a vizes sportokon át az autó- és motorsportig, kézilabdáig bezárólag számos nemzetközi sporteseményt rendezhettünk meg többek között a Duna Arénában, a Nemzeti Atlétikai Központban vagy a Puskás Arénában. Kiemelte, hogy az 1800-as években a MAC-hoz hasonlóan jött létre számos sportklub, napjainkban pedig 6400 regisztrált sportegyesület van hazánkban. Az elmúlt 150 év sikereiből kiemelte többek között Hajós Alfréd révén első, valamint Gulyás Michelle révén a 190. olimpiai aranyérmet, az 1953-as londoni 6:3-at, az 1956-os helsinki olimpia 16 aranyérmét, Albert Flórián aranylabdáját, valamint Szoboszlai Dominikot, mint az első magyar sportolót, aki megnyerte az angol labdarúgó Premier League-et. Elmondta, hogy a sportolókon kívül a testnevelőknek, edzőknek, sportvezetőknek, sporttudományos és -egészségügyi szakembernek köszönetet kell mondani, valamint „minden honfitársnak, aki a sport szolgálatát választotta hivatásként. »A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek«. Ha megfogadjuk Vörösmarty Mihály bölcsességét, joggal bízhatunk abban, hogy az elmúlt százötven évhez hasonlóan sikerekben gazdag jövő vár ránk” – tette hozzá.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke megjegyezte, bár a teljes európai kontinenst tekintve az Egyesült Királyságban hamarabb tartották meg az első szabadtéri sporteseményt, a briteknek nincs külön emléknapjuk erre vonatkozóan, így a Magyar Sport Napja a legrégebbi jeles évforduló Európában, melyet hazánkban 2000 óta ünneplünk hivatalosan. Kiemelte, napjainkban már hat köztestület, valamint a sportberuházások, a TAO-program és a közvetlen állami támogatások segítik a magyar sport működését „Széchenyi István, aki a lóverseny meghonosításával sokat tett a magyar sportért, azt mondta: nincs veszélyesebb állapot, mint a félig megnyert csata. Aki menet közben elhiszi, hogy nyert, szinte biztosan veszít. A magyar sport kiválóan teljesített az elmúlt esztendőben, a hazai sportegyesületek szövete erős, összetartó, és szolidáris, és továbbra is közösen kell tenni a magyar sport egész rendszerének azért, hogy ez a kivételes, lehetőségekkel teli helyzet fennmaradjon.”
A különleges évfordulóra megújított díjakkal készültek, melyeket a Magyar Művészeti Akadémia pályázatán nyertes Zsabokorszky Lili és Püspöki Apor iparművészek alkottak meg.
Kiemelkedő edzői tevékenységéért és nevelő-oktató munkájáért Bay Béla-díjat vehetett át Ács Lajosné, az Építők Atlétikai Club elnöke, atléta- és öttusaedző; Kárai Kázmér, az Újpesti Torna Egylet atlétikában, tájékozódási futásban és öttusában tevékenykedő mesteredzője; valamint Nyerges Attila, a Körös Dragon Sárkányhajó és Szabadidő SE vezetőedzője.
A kiemelkedő sportteljesítmény és életmű alapján Csik Ferenc-díj elismerésben részesült Jeszenszky Attila patikavezető gyógyszerész, Lőrincz Tamás olimpiai, világ- és Európa-bajnok birkózó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Sportdiplomáciai Főosztályának kormánytisztviselője, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) szakmai igazgatója; illetve Telegdy-Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok, ifjúsági olimpiai bajnok úszó.
A sport népszerűsítéséért tett kiemelkedő tevékenységért Eszterházy Miksa-díjat kapott Czerpán István, a Pécsi VSK elnöke; Molnár Zoltán, a Magyar Edzők Társasága elnöke és Schneider Béla, a Magyar Labdarúgó-szövetség Fejér Vármegyei Igazgatóság területi igazgatója.
A kiemelkedő oktatói és tudományos tevékenységért adományozott Kemény Ferenc-díjat vehetett át Bejek Zoltán ortopéd sebész, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika egyetemi docense, a Magyar Paralimpiai Bizottság sportegészségügyi bizottságának elnöke; Gergelyfi Tímea, a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságának kormánytisztviselője és Klenyán Tamás, a Budapesti Honvéd Sportegyesület és a Magyar Vívó Szövetség gyúró-sportmasszőre.
Az iskolai, diák és egyetemi sport területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Kerezsi Endre-díjat kapott Dézsi György, a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Kádár Sándor és Kádárné Nagy Erzsébet, a budapesti Eötvös József Gimnázium, nyugdíjas testnevelő tanárai, valamint Tolnai Nándor, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium Arany János Tagiskolájának testnevelő tanára.
Miniszteri elismerő oklevelet vehetett át többek között Bökfi János, a Magyar Súlyemelő Szövetség utánpótlás edzője; Juhász Péter, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség főtitkára és Vajda Krisztina, a Magyar Olimpiai Bizottság marketing munkatársa.