Megszúrta a kaktusz, hasra esett, de volt pozitívum is a vb-n

Kalandos világbajnokságon van túl…

Ahhoz képest, hogy sprinttávról beszélünk, tényleg rengeteg minden történt… – mondta a Csupasportnak Borza Helga. – Ha röviden szeretném összefoglalni, azt mondanám, hogy a pálya első fele nagyszerű volt, a második pedig nagyon rossz… Az úszás része remekül ment, elképesztő érzés volt a gyönyörű, kék Adriai-tengerben úszni, egyértelműen ez volt a verseny fénypontja. Jó pozícióban haladtam, megcsináltam a meredek majomlétrát, majd a homokzsákcipelésnél igyekeztem tempózni, de sajnos a szűk és csúszós ösvényen beakadtam egy kaktuszba, rengeteg tüske állt bele a lábamba. Elképesztően fájt, ráadásul akkor ott helyben nem tudtam, mekkora a probléma. Miután végeztem a feladattal, utána tudtam kiszedni néhány tüskét. Mondanom sem kell, üvöltöttem a fájdalomtól, ez pedig rendesen kizökkentett.

Minden bizonnyal ez rá is nyomta a bélyegét a folytatásra. 

Lefelé nem tudtam teljes erőbedobással futni, de éppen egy korábbi világbajnok haladt előttem, ami hatalmas motivációt adott. Remek volt beérkezni a faluba, igyekeztem elvonatkoztatni a fájdalomtól, az úszás ismét jólesett, a dárda pedig a vízben elég nehéznek bizonyult. Eltaláltam a közepét, de sajnos nem volt benne elég erő, így kiesett. A büntetőzés után jött a multi, de sajnos a csengőt éppen nem értem el, ami nagyon dühített. Tudtam, hogy az újabb büntetőzés miatt visszacsúsztam a mezőnyben, de azzal is tisztában voltam, hogy van még lehetőségem felzárkózni. Aztán ahogy ugrottam le az egyik falról, a szőnyeg szélére érkeztem, szépen hasra is estem… Nem foglalkoztam ezzel sokat, gyorsan felpattantam, láttam, hogy van előttem még olyan lány, akit meg tudok előzni. Nagyon sűrű volt a mezőny, a végén hárman is húsz másodpercen belül értek be a célba.

Gyanítom, nem teljesen elégedett a vb-eredményével.

A kaktuszt és a multinál elkövetett hibát nagyon sajnálom, de ez benne van ebben a sportban. Úgy érzem, hogy nem hoztam ki ebből a maximumot, de rögtön hozzátenném, hogy bőven elfogadható az eredmény, ugyanis nem a sprint az én számom. Mindent egybevetve huszonnegyedik lettem, de bőven maradt még ebben. Az pozitívum, hogy a pálya első fele nagyon jó volt.

A kaktuszba esés volt a mélypontja a versenynek?

Egyértelműen. Nagyon fájt a lábam amikor hajlítottam, ráadásul nem tudtam, hogy a tüskék mérgezőek-e. A célba érkezést követően levettem a cipőm, kivettem a többi tüskét is, majd mentem az egészségügyisekhez, hogy nézzék meg. Szerencsére komolyabb probléma nem lett vele, délután még a supert bulifutásként lenyomtam. Habár fájt a lábam, nagyszerű élmény volt a magyarokkal együtt futni. A verseny után még egy kis ideig éreztem a fájdalmat, de szépen lassan lement róla a gyulladás és a duzzanat, gyorsan rendbe jött, s izgatottan vártam az ezt követő pomázi trifectahétvégét. 

Borítókép: Spartan Race Hvar