Csalódása után élete első Spartan-győzelmét aratta

Rácz Henrietta a DVSC Kézilabda Akadémián erőnléti edzőként dolgozik, szabadidejében Spartan-versenyekre jár. Négy versenyhétvégén van túl, a legutóbbi váci eseményen életében először állhatott fel a dobogó felső fokára. Párja Kívés Bendegúz, az egyik legjobb magyar férfi Spartan-versenyző.

Kívés Bendegúz által csöppent a Spartanba?
Fordítva, a Spartan által ismertük meg egymást – mondta a Csupasportnak Rácz Henrietta. – Áprilisban vettem részt az első versenyemen, ott találkoztunk. Új vagyok még a sportágban, próbálok folyamatosan fejlődni és egyre jobb lenni. Az első megméretésemre is becsülettel készültem, erőnléti edzésekkel és kemény futásokkal vártam a rajtot. Azóta is lelkiismeretesen tréningezek, szerencsére már jött olyan eredmény, amely jó visszajelzés nekem.

Vélhetően a váci győzelmére gondol…
Az elmúlt időszakban azt vettem észre, hogy felgyorsultam, és jobb lett az állóképességem. Vácon szerencsére sík volt a terep, ez kedvezett nekem. Igaz, így is akadtak hibáim. A dárdával általában megküzdök, most is így volt, a végén pedig nem maradt sok erőm a multi rignél, a vizes gyűrűn lecsúsztam. Bendegúz jó tanácsokkal látott el, kiabált a verseny közben, mégsem hallgattam rá. Lenyomtam a harminc büntető burpee-t, és ennek ellenére meg tudtam nyerni a Sprintet. Nem gondoltam volna, ám nagyon boldog voltam.

Négy Spartan-hétvégén van túl, mesél ezekről röviden?
Az első versenyemet a Rakaca-tónál vívtam, a két nap alatt rengeteget burpee-ztem. Szombaton a Sprinten ötödik lettem, majd a vasárnapi Superen a második helyen értem célba. Elmondhatatlanul boldog voltam, az első Spartan-hétvégémet remek eredménnyel zártam. A következő esemény a szlovákiai Somorján volt, itt Sprintben hatodik, Superben nyolcadik lettem. Sokat készültem, jobb eredményre számítottam, mert úgy éreztem, gyorsan futottam, és keveset hibáztam. Magam alatt voltam, ám Bendegúz mellettem volt, és motivált.

A következő verseny a csehországi Litovelben volt, ez nem volt betervezve, úgy vettem át a nevezést egy cseh versenyzőtől. Ráadásul nem volt megfelelő a cipőm, ha megfelelő terepcipő lett volna rajtam, kevesebbet csúszkálok. A futás nem esett jól, a vizes résznél majdnem belefulladtam a folyóba… Nagy csalódás volt.

Az esemény után azt éreztem, soha többet nem akarok Spartan-versenyre menni. Bendegúz azonban, mint mindig, akkor is ott volt mellettem, jókat beszélgettünk, körbetekertük a Balatont, majd újféle edzésmódszert követtem. Aztán jött a váci győzelmem, amiről az imént meséltem.

Július végén a Sirok Kútvölgyben kipróbálták magukat csapatban. Milyen volt?
Kíváncsi voltam, hogyan teljesítünk csapatban. Tudtam, ha együtt versenyzünk Bendegúzzal, a maximumot fogom nyújtani, hiszen azt szerettem volna, hogy büszke legyen rám. Remek hangulatban versenyeztünk, sok OCR jellegű akadály volt. Izgalmas volt, elfáradtam, végül harmadikok lettünk.

Biztosan versenyzünk még csapatban, remekül szórakoztunk.

Melyek lesznek a következő versenyei?
Augusztus végén Szlovákiában, szeptember közepén pedig Csehországban versenyzek. Nagyon várom már, hogy ott legyek, izgatott vagyok.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!