Múltkor szó esett pár versenyző típusról. A változatosság kedvéért most is erről lesz szó. Mivel múlt héten elértem a háromezer karakteres bloghatárt, és mivel nem vagyok grafomán, így maradt még néhány megírásra váró figura.
„Két másodperccel maradtam le az egyéni csúcsomtól, csakis amiatt lehetett ez, mert a hetvenötödik percnél két milligrammal kevesebb szénhidrátot vittem be, most már tudom.
„Bélám, láttalak! Figyu, mi ez a mozgás? Két éve futok, mutatom, így kell ezt: kicsit dőlj előre, nem szégyen az, meg mi ez a leérkezés, hát normális vagy, nem sarokra, lábujjra! Te mit eszel?! Eszednél vagy?! Kiadtál ötszáz pénzt valami műanyag zselére?!
Ezt nézd: fél szál gyulai kolbász! Régen sem ették ezeket a vacak géleket, mégis repesztettek – Bélám, te a marketing és média áldozata vagy!
„Ó, ott a Hiro, nem is tudtam, hogy fut! Te, figyu, Hiro, hallottam az új számod, azóta én is a kutyáim alatt tartom a pénzem. Ne haragudj már, de lőhetnénk egy közös képet? Mosolyogj, bazze'. Jaj, most látom a Zacher doki is itt van, várj már egy percet, mindjárt jövök, maradj itt. Vagy, várj, idehozom, jó, és akkor csináljuk hármasban.”
„Két kilométernél tartottam, és éreztem, a kislábujjamba belehasít a fájdalom. Mit jöttök itt a szüléssel!
Ilyen infernális fájdalmat még ember nem élt át, az biztos, de összeszorítottam a fogam, és mentem tovább – azt hiszitek, feladom?
„Te figyu, hány kilométernél tartunk? Tizenöt? Akkor mindjárt vége. Ja, hátravan még nyolcvanöt? Amúgy miért van még mindig aszfalt? Mi, Őrbottyán, nem Őriszentpéter?! Hát Őr, Őr, már mindegy, maradok.”
„Fájt, persze, hogy fájt, de ki kellett bírni, pedig olyan útvonalat még nem láttatok gyerekek, hát a Barkley Marathons semmi ehhez képest, ezeknek az amerikaiaknak gőzük sincs, mi az a technikás terep, amíg meg nem tapasztalják a Mátrát.
Volt vagy negyvenöt fok, vizem se volt, nézd, itt ezt a csaláncsípést még mindig látni, fehérje nem is kellett, annyi szúnyogot ettem.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!