Az elvárásait is túlszárnyalva lett második a Szőlőskörön
Nagyszerű futással második lett a közelmúltban megrendezett Szőlőskör ötven kilométeres távján a nők között: elégedett a teljesítményével?
Maximálisan, mivel előzetesen egyáltalán nem gondoltam arra, hogy érmet szerzek Balatonszőlősön – mondta Bognár Nikolett, aki 04:17:18-as idővel második helyen végzett a Szőlőskör ötven kilométeres távján. – A titkos vágyam, amit nem mondtam senkinek, a négy és fél órán belüli célba érés volt. Nos, ezt igencsak túlszárnyaltam, ami hatalmas teljesítmény. A férjem először kísért kerékpárral, úgy tűnik, meghozta a szerencsémet. Rengeteget segített, nem kellett semmit cipelnem, mindent a kezembe adott, töltötte a kulacsokat, nagy a szerepe ebben a remek eredményben.
Milyennek értékelné a versenyét?
Nagyon jól kezdődött, reggel a rajtnál tizenhét fokot mutattak a hőmérők, ami ideális futóidőnek bizonyult. Az első kilenc kilométert egy futótársammal tettem meg, jót beszélgettünk, ráadásul remek tempóban haladtunk. Gyanítottam, hogy elöl vagyok, de ekkor még nem gondoltam, hogy ilyen kiemelkedő eredményre leszek képes. Aztán harminchárom kilométer környékén jött fel a nap, elkezdett melegedni, éreztem, hogy egyre nagyobb a forróság, de különösebben nem viselt meg. Mentem tovább öt tízes, öt húszas tempóban, majd az utolsó frissítőponton szóltak, hogy második vagyok. Akkor tudtam meg, természetesen örültem neki.
Pláne azért, mert a tizenötödik kilométertől fájt a kislábujjam, vérhólyag keletkezett rajta. Azt gondoltam, hogy a zokni miatt, de kiderült, hogy a nemrégiben vásárolt cipő a ludas…
Egyébként a harmadik lány harminckét kilométerig látótávon belül haladt, a végére sikerült ellépnem tőle. Minden verseny előtti este fröccsözöm, ez mostanra egyfajta kabala lett, s úgy tűnik, ezúttal jól sült el.
Mi jelentette a legnehezebb kihívást?
Tizenöt kilométert követően ideges lettem a vérhólyag miatt, ezt leszámítva nem kerültem különösebb hullámvölgybe. Egyenletesen mentem előre, az utolsó egy-két kilométeren pedig már nem beszélgettünk a férjemmel, mondtam neki, hogy ne szóljon hozzám, koncentrálni akarok a hajrára. Összességében azt kell, hogy mondjam, különösebb holtpont nélkül mentem végig, egyáltalán nem gondoltam, hogy ilyen jó versenyem lesz. A célba érkezve elsírtam magam, nagy eredményt értem el, ráadásul ez ultrafutó bajnokság is, szóval le kellett tenni valamit az asztalra ahhoz, hogy szép eredményt érjen el az ember.
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez volt életem legjobb versenye. Ráadásul volt szintemelkedés is a pályában, ami még nehezebbé tette az ötven kilométeres távot.
Október elején az Írottkő Hegyi Futóverseny nyolcvan kilométeres távján az első helyen ért célba, a közeljövőt tekintve miket tűzött ki maga elé?
Nem volt egyszerű verseny, boldog vagyok a győzelem miatt. Ami pedig a közeljövőt illeti, az Agár-tető Trail-en és egy félmaratonin egyelőre erősen gondolkozom, benne van a pakliban, hogy még idén részt veszek rajtuk, de ez még a jövő zenéje. Az biztos, hogy bárhol versenyzem, mindent megteszek a lehető legjobb eredmény elérése érdekében.
