TALÁLATOK A(Z) piros-fehér-zöld retró CÍMKÉRE

„Számomra az a legnagyobb öröm, hogy dicsőséget szereztünk a magyar labdarúgásnak.”

Rekordgyőzelem, Takács II hat gólja, Opata fel-le sétál, Orth zseniális – szegény franciák…

Nyertünk Dublinban, de aztán jött a „senki sem emel kalapot az előtt, aki oxforddal is be tudja rúgni a kétforintost a kabátzsebébe”.

„Játékintelligenciája bámulatos. A pillanat töredéke alatt megérzi, meglátja a legcélszerűbb megoldást.”

„Továbbra is a magyar csapat marad frontban” – 3:0, ezután a játék ellaposodik.

Izlandi győzelem a mai évfordulónk, de hogy milyen sportágban arattuk, azt a kapitány nem tudta megmondani.

Ők is be fogják látni, hogy „mégsem gondtalan aranyélet az egyesületi vezetőké”.

Miközben Knapp fenomenálisan véd az állandó partner ellen, Zsák megkezdi a gyöngyéletet.

A Dinamo Moszkva légiósának gólpassza is volt, egy újonc álomszerű bemutatkozását készítette elő.

„Kiválóan bíráskodott, de a döntő pillanatban talán háttal állt a kapunak, esetleg rossz szögben állt.”

„Azt sem tudom, mi hangzott el az öltözőben, hiszen kint melegítettem” – kétszer lőtt két gólt csereként.

Olyan nótázásba fogott a legyőzött ellenfél, hogy azon a Népsport tudósítója is elámult.

„Ha el akarunk jutni Mexikóba, játékfelfogásunknak tovább kell javulnia…”

Az angolok elleni 7:1 után: „Nem hiszem, hogy a magyaroknak félnivalójuk lenne a vébén.”

„Felvillant bennem, hogy kifejezetten ballábas, de onnan jobbal kell a kapu elé nyesni a labdát, s ez sikerül-e neki?”

„Szerintem egy játékos pályafutása során csak egyszer tud ilyen gólt szerezni.”

„Ha egynémely futballitta (sic!) tud magának protekciót szerezni, engedélyt is szerezhetne a névmagyarosításhoz.”

„Számítottunk a közönségre, de hogy Magyarországon a sorozatos balsikerek után is ennyire imádják ezt a játékot?!”

„A fő az, hogy a problémában már benne élünk, és annak megoldásán együttes erővel dolgozunk.”

A mieink játéka megerősítette a svédeket meggyőződésükben, hogy helyes úton járnak.