TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

Igazán izgalmasra sikerült a végjáték 1932-ben az amatőröknél.

Az egykori jobbkezes klasszis edzőként tért vissza Újpestre.

Faragó Lajos segítségével hiteles betekintést nyerhetünk az 1950-es, 1960-as évek csúcsfutballistáinak mindennapjaiba.

Második olimpiai aranya után Papp László elégedetlen volt a bunyójával.

A milánói Internazionale együttesét 1926 és 1936 között kizárólag magyarok irányították.

Minden idők legeredményesebb olimpiai szereplését 1952-ben, Helsinkiben értük el. (2. rész)

A labdarúgás történelemkönyvébe is beírta nevét a magyar olimpiai rendezésért évtizedekig harcoló Muzsa Gyula.

Minden idők legeredményesebb olimpiai szereplését 1952-ben értük el.

Párbajhősként is szerepelt a lapokban a végtelenül türelmes, tőzsdetitkárként is jeles kardívóklasszis.

1962 – Puskás Ferenc góljaival nyert spanyol kupát a Real Madrid.

Száztíz esztendeje született Kovács Pál, a várkapitány, az olaszverő.

1952 – Sebes Gusztáv az olimpia előtt megtalálta Hidegkuti Nándor helyét a csapatban

Bobby Fischer különcsége alaposan megdolgoztatta a szervezőket az évszázad sakkmérkőzésén.

„Nagy hivatást teljesít az a tizenhét magyar futballista, aki egy ország nevében veszi fel a versenyt, de ennek a nagy hivatásnak meg is kell felelnie.”

A keletkezés bizonytalansága miatt nyitva kell hagynunk annak az eshetőségét is, hogy pontosan látták, mihez adják a nevüket.

„A magyar labdarúgók mellett ott kell állni szorosan, s ellenőrizni kell őket. Ha az edző elfordul, lazítanak.”

1962-ben Polyák Imre megszerezte harmadik vb-címét, Kozma István az ifjú óriás berobbant az elitbe.

Senki sincs, akinek az életét úgy felszívta volna a vívás, mint az övét.

A várt Ferencváros–Újpest döntő ugyan nem jött össze, ám a finálét így is 18 ezren látták a Hungária úton.

A népszerű pesti kabaréjelenetek párosa megmondta a véleményét a fizetett futballistákról és a tus elől menekülő vívókról is.