TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

Neki sikerült, ami Kabos Endrének és Petschauer Attilának sem: megnyerte a magyar kardbajnokságot, ráadásul veretlen maradt a döntőben.

Nyolcvan éve a sportlapok a Wekerletelepi SC sikerein ámuldoztak, pedig a java még hátravolt.

Szeptemberben múlt 45 éve, hogy elhunyt az FTC hőskorának klasszis balszélsője.

„És a diák vékony hangon elkezdte: »Isten, áldd meg a magyart...« A munkáscsapat habozás nélkül folytatta: »...jókedvvel, bőséggel«.”

Száznegyven éve született Mudin István, aki az orosz fronton kézigránát-hajításban volt kénytelen jeleskedni.

„A lovagias magyar nemzetnek sok szerencsét kívánunk” – írta Edward Shires angol társaival nyílt levélben az első világháború után.

„A közönség felhördült, amikor Zámbóhoz került a labda, előre tapsolta remek cseleit.”

Már az sem mindennapos, hogy a válogatott történetének első 30 évében többször találkoztunk a pályán Ausztriával, mint azóta.

A hajdani külvárosi csapat elfeledett futballhőseinek nevét őrzi az emlékezet.

Az olimpiai bajnok Csik Ferenc nagy hatású beszéde az 1938-as eucharisztikus kongresszuson.

A farmernadrágos fantomról szól ez a cikk: a csata szó szerint láthatatlan főszereplőjéről.

Az egyetlen magyar aranylabdás futballistára néhány góljának felidézésével emlékezünk.

Közeledett az olaszországi világbajnokság, és küszöbön állt az angolok elleni budapesti mérkőzés, amelyet okkal illethetünk a hiánypótló jelzővel.

1971 szeptemberében a szófiai Vaszil Levszki-stadionban legenda született, azóta is megkerülhetetlen személyisége a sportágnak.

A Münster adósságba keveredett, kiesett a Bundesligából, azóta is küzd a visszakapaszkodásért.

Az évtizedekig uralkodó Budapesti Korcsolyázó Egylet alapító atyja 175 éve született.

A Sporthírlap 1913 legvégére kenterben verte a többi sportlapot – és bemutatta a szakma vezéralakjait.

A futballpályán vállvetve küzdöttek, majd a báty Nobel-díjas fizikus, az öcs elismert matematikus lett.

A sportkarikatúra fontos műfajként bukkant fel a hazai lapokban a XX. század első felében, de mára szinte teljesen kikopott.

„Sokszor hajnali négykor kelek, sokszor meg éjfél után kerülök ágyba. Egy szenvedélyem van, a futball.”