Először indul Mr. Olympián magyar Men's Physique testépítő

„Ami a felkészülésemet illeti, most pont átmeneti héten vagyok. Az utolsó két hét ugyanis a leggyilkosabb, akkor már zombi üzemmódban edzünk és élünk. A szénhidrátbevitel ilyenkor már minimális, az utolsó két-három napban pedig a folyadékbevitelt is drasztikusan csökkentjük, viszont az edzésmunka százszázalékosan megy a színpadig.”

Balogh Robin három és fél éve kapta meg a profi kártyát, amelyet nemzetközi eredményei alapján igényelhetett. Kétszeres Európa-bajnokként és Arnold Classic Europe dobogósként elérkezett arra a szintre, hogy a profik között is kipróbálja magát.

„A Mr. Olympiára profi versenyeken lehet kvalifikációt szerezni. Mivel a sportág amerikai központú, a versenyzők nyolcvan-kilencven százalékát ők adják, illetve a versenyeket hasonló arányban ők rendezik. Európaiként a vállalható kvalifikációs út, ha az itteni versenyeken indulok és érek el jó eredményeket. Én az idén mindhárom európai kvalifikációs viadalon – Oroszországban, Svédországban és San Marinóban – elindultam, és dobogós helyen végeztem. Az így összegyűjtött tizenegy pontom pedig elég volt a kvalifikációhoz.”

Balogh Robin édesanyjától kapta az itthon rendhagyónak számító keresztnevét. Tetszett neki a Róbert, de annál azért különlegesebb nevet akart adni a fiának. A Robin Hooddal való párhuzamtól a mai napig nem tud elszakadni a névrokon, bár saját bevallása szerint stílusilag kevésbé tud azonosulni az angol folklór világszerte ismert „betyárjával". Balogh Robinból édesapja profi sportolót szeretett volna faragni, labdarúgóként kimondottan ígéretes karrier előtt állt. Csak aztán hiányzott belőle a kellő tűz.

„Hat évig fociztam, méghozzá a legnagyobb budapesti nevelőklubok, a Fradi, a Vasas, az MTK kölyökcsapataiban. Annak ellenére, hogy soha nem voltam nagy rajongója a sportágnak, annyira ügyetlen nem lehettem, mert U16-ban még a korosztályos válogatottba is meghívtak. De engem már akkor is jobban érdekelt a konditermek világa. Fociedzés után a társak nagy csodálkozására én nem hazamentem, hanem átvettem a másik szerelésemet, és mentem kondizni. Éveken át párhuzamosan csináltam a kettőt, de sokkal nagyobb szenvedéllyel edzettem a konditeremben, mint a pályán. Apukám viszont utóbbit erőltette, mert azt látta, hogy labdarúgóként lehet egzisztenciát teremteni, testépítőként viszont nem. Ha fele annyi motivációm lett volna a labdarúgáshoz, mint a testépítéshez, akkor sokra vihettem volna. A vége az lett, hogy abbahagytam mindkettőt, és elkezdtem bokszolni. Tetszett, de az edző két-három hónap után ringbe akart küldeni, amit én korainak éreztem. Egy évig így is csináltam, de ismét a konditeremben találtam magam. Heti ötször bokszoltam, kétszer kondiztam, aztán fordult a kocka. Csak visszaszippantott a testépítés. Húztam a dolgot, amíg lehetett, aztán válaszút elé kerültem. A kétfajta edzésmunka ugyanis kioltotta egymást. Tizenkilenc évesen végérvényesen a testépítés mellett tettem le a voksomat, fél évvel később pedig bejött a Men's Physique.”

A kategóriájában sikeres versenyző szerencsésnek érzi magát, hogy jó időben volt jó helyen, és hamar rátalált a számára legmegfelelőbb irányvonalra.

„Körülbelül négy éve kezdett el felfutni ez a kategória. Eleinte itthon és külföldön sem volt túl népes a mezőny, így mivel korán beszálltam, hamar jöttek a sikerek. Most már sokkal többen vannak a versenyeken, de személyi edzőként is látom, hogy milyen sok fiatal testépítő indul el ebbe az irányba. Velük szemben többéves fórom, rutinom van. A hazai győzelmek után nyertem Eb-t, vb-t és Arnold Classic Europe-ot is. Nem olyan régen egy Eb-n még csak húsz-huszonöt versenyző indult el, most viszont egy szimpla amatőr versenyen simán összejön ennek a duplája. Nekem még az az előnyöm is megvolt, hogy a szüleim nemcsak támogattak, hanem a kezdeti lépéseknél szakmailag is fogták a kezemet. Apukám testépítőként, anyukám fitneszesként adta meg az alapokat.”

Balogh Robin a profi státusz elnyerését követően három hónapig a sportág fellegvárában, az Egyesült Államokban készült.

„Egy korábbi Miss Olympia volt az edzőm, akitől rengeteg sportági apró fortélyt lestem el. Plusz az étrendben és a versenydiétában is döntően arra a tudásra támaszkodom, amit ő adott át nekem. Azért vállalt el engem tanítványának, mert látta bennem a tehetséget és az elhivatottságot, nemkülönben a megfelelő alapokat ahhoz, hogy újabb szintet lépjek. Az első kinti versenyemen a negyvenfős mezőnyben rögtön bekerültem a top hatba. Mivel hosszabb távon nem volt megoldott a kint tartózkodásom, így hazajöttem. De nem is éreztem feltétlenül felkészülve magam arra, hogy az Egyesült Államokban megálljam a helyemet. Mert valóban nagyobb a piac, nagyobb, mint bárhol máshol a világon, így profiként könnyebb egzisztenciát teremteni benne, viszont a konkurencia is jóval nagyobb. Most, hogy valóra vált az álmom, és ott lehetek a Mr. Olympián, majd újratervezem a céljaimat. Lehet, hogy következő lépésként mégiscsak kipróbálom magam profiként az Egyesült Államokban. Ehhez viszont óriási segítség lenne, ha jól sikerülne ez a versenyem.”

A Mr. Olympián nyolc kategóriában mérik össze magukat a versenyzők. Honfitársaink közül eddig három magyar – egy férfi és két nő – léphetett pódiumra, de egyikük sem Men's Physique kategóriában. Utóbbiban a 30 mp-es prezentációra egyesével mennek ki a versenyzők.

„Megvan az a pár mozdulatom, ami kihangsúlyozza az erényeimet, és már tökéletesen begyakoroltam őket. A többin viszont folyamatosan változtatunk, ha szükséges, akkor korrigálunk. A barátnőm van a segítségemre a mozdulatok összeállításában, jó szeme és érzéke van hozzá. Nehéz konkrét célokat megfogalmazni, mert a világ negyvenöt legjobbja lesz egymás mellett. Számomra már az érzés, hogy velük egy színpadon versenyezhetek, óriási dolog. Persze, jó lenne, ha nemcsak szimpla résztvevő lennék, hanem ennél picivel azért több! Mondjuk, bekerülnék a tizenhat közé, akiket már rangsorolnak is. A többiek ugyanis mind utolsók, és azért az annyira nem jó érzés. Ha bekerülnék a top tízbe, az már álomnak is túl merész. Ami egyértelműen mellettem szólhat, az a 191 cm-es magasságom. A kategóriánkban 168-175 cm az átlagmagasság, ami úgy alakult ki, hogy könnyebb ehhez a testfelépítéshez izomtömeget pakolni, ráadásul szimmetrikusan, mint mondjuk nekem. Nem tudom, hogy ők pontosan mennyit edzenek, de nekem biztosan több edzésre van szükségem, hogy látványilag ugyanazt a szintet érjem el, amit ők. Az, hogy egy-másfél fejjel kimagaslok majd a mezőnyből, annak ez az ára. Jó lenne, ha a zsűri úgy gondolná, legyünk rendhagyóak, tegyünk be egy magas srácot a legjobbak közé, és ez a magas srác meg legyek mondjuk én. A mezőny kétszer lép színpadra, a második kör kihívásánál már sejteni lehet, kiknek van esélyük bekerülni a legjobbak közé. Ha nem vagyok benne az első három kihívásban – hatosával megyünk fel –, akkor az azt jelenti, hogy számomra a verseny lényegében befejeződött. A többi már csak színpadi show. Arra viszont nehéz motivációt találni, hogy őszinte is legyen a mosolyom a sok munka és lemondás után. Talán az segíthet, hogy a két fellépés között végre ehetek, ihatok a kedvemre.”

Addig azonban óvatos duhajnak kell lenni. Profi testépítőknél elengedhetetlen szerepet kap a tudatos étrend és a táplálék-kiegészítők használata, Balogh Robin ebben is a saját útját járja.

„Az edzéstervem mellett magam állítom össze azt is, hogy mit eszem, a minőségi táplálék-kiegészítőket a fő szponzorom, a BioTechUSA bocsátja rendelkezésemre. Fehérjéből például napi 300-350 gramm az adagom, amit normál táplálékból lényegében lehetetlen bevinni a szervezetbe. Legalábbis a napi másfél kilogramm hús túl merész vállalkozásnak tűnik, ráadásul rendszeresen. Egy kilogramm halat én is megeszem, de azért annak emésztése lényegesen egyszerűbb. Aki másfél kilogramm húst enne meg napi szinten, az hamar orvosnál kötne ki. Én még a zöldségfogyasztással állok hadilábon, így nálam a vitaminoknak is fontosabb a szerepük, mint normál esetben. De profiként ezek a lépcsőfokok kihagyhatatlanok és mással nem helyettesíthetőek.”

Balogh Robin a versenyfelkészülési időszakban naponta háromszor edz. Két edzésnapot követ egy szabadnap.

„Reggel és este kardióedzésem van, a reggelit éhgyomorra csinálom meg, az estit olykor hasizommal vegyítem. Napközben van a másfél órás súlyzózás, az edzések között pihenek, és gondoskodom a kajámról. Ha nincs versenyszezon, akkor elhagyom a reggeli kardiót.”

Balogh Robin elárulta: amatőrként a sportág még vitte a pénzt, profiként azonban már hozza.

„Most például a Las Vegas-i versenyre semmilyen költségem nincs. Nem kell nevezési díjat fizetni, foglalták nekem a szállást, a repülőjegyet. Több szponzorom van, illetve személyi edzőként edzésterveket készítek, ami plusz bevételi forrás. Anyagilag tizennyolc éves korom óta megállok a saját lábamon, nem szorulok a szüleim segítségére.”

Névjegy
Balogh Robin IFBB Pro Men's Physique versenyző
Magyarország legfiatalabb IFBB Pro versenyzője
Az első IFBB Pro Men's Physique versenyző Európában
Személyi edző
BioTechUSA szponzorált versenyző

Született: 1992. szeptember 24.

Versenyek:
Arnold Classic Europe 2012: 2. hely
IFBB World Championship 2012: 3. hely
IFBB Junior European Championship 2013: 1. hely
IFBB European Championship 2013: 1. hely
IFBB Tampa Pro 2013: 7. hely
Neva Pro Show 2015: 3. hely
San Marino Pro 2015: 2. hely
Stocholm Pro 2016: 2. hely

Social media kontaktok
facebook.com/robinphysique
instagram.com/robinphysique