A négygyermekes anyuka, és aki 160 kg-ról jött le

A rendezvényközpont már kora délután megtelt élettel, és késő estig végig nagy volt a forgalom. A futás, a mozgás szerelmesei és hívei mindent megtalálhattak maguknak, ami segítség hobbijukban. Kezdve a sporteszközökön át a szakmai tanácsadásig. Természetesen mindez a kor szelleméhez igazítva olyan speciális dolgokkal kiegészítve, amik tíz éve még csak a profik kiváltsága lehetett, mostanra viszont már mindenki számára elérhetővé vált.

Ilyen például a tudatos életmód szerves része, a táplálék-kiegészítés. A versenyen teljes frissítést biztosító BioTechUSA standjánál ezúttal is termékbemutatóval, kóstolóval és különböző kedvezményekkel várták a lelkes érdeklődőket, akikben egész nap nem volt hiány. A futásnak megfelelően ezúttal is az Endurance-család tagjai iránt volt a legnagyobb az érdeklődés és a kereslet, lévén az állóképességi számok miatt lett kifejlesztve a mára teljesen közismert, elfogadott és megszeretett termék.

Az esti futáson Csipes Tamara olimpiai bajnok kajakos is részt vett, Balzsay Károly és Harcsa Zoltán az ökölvívókat, Kozma Dominik az úszókat, Mike Róbert a kenusokat képviselte. A szemfülesebbek találkozhattak Rákóczi Ferenccel és Zacher Gáborral, akik szintén sportosan töltötték az estét. A résztvevők az Ötvenhatosok teréről rajtoltak, majd a Hősök terét megkerülve a Kós Károly sétányon értek el a Vajdahunyad várát. A fáklyákkal kivilágított épületen átfutva a Városligetben folytatódott a táv, amelynek befutója is az Ötvenhatosok terén volt kialakítva.

„FOTELBAN ÜLŐ, CUKROS ÜDÍTŐT ÉS NASIT FOGYASZTÓ ANYUKAKÉNT ALIGHA LENNÉK HITELES A NÉGY GYEREKEM ELŐTT”

A családi futást Hagyóék sem hagyhatták ki, ami döntően az édesanyának, Agócs S. Katalinnak köszönhető. A 4x3 km-t teljesítő családi váltóban férje és három nagyobb gyereke indult, utóbbiakat az édesanya úgy kísérte végig, hogy a legkisebb testvért végig babakocsiban tolta. 9 km-t futott le egyhuzamban, pedig két évvel ezelőtt még az egy is megerőltető volt számára.

„A negyedik gyerek után érett meg bennem az elhatározás, hogy mozogni kellene, mert felszaladtak rám a kilók. Korábban én soha nem futottam, és az első alkalom, aminél a babakocsis megoldás adta magát, csak ráerősített arra, hogy ez nem lehet az én sportom. Egy kilométert tehettem meg, azt is csak nagyon visszafogott tempóban. Akkor elfogyott az erőm, és azon gondolkodtam: miként kerülök haza, ki visz vissza? Egy hónapot vártam is a következő próbálkozással, és őszintén bevallva leginkább az vitt le másodszorra, hogy már megvettem a futáshoz szükséges babakocsit. Szégyelltem, amiért fölösleges kiadásba bocsátkoztam.”

Mivel az edzések száma egyre sűrűbb lett, idővel a mindennapi délelőtti rutin részévé vált. Ezen fellelkesedve az édesanya kihívást keresett és talált magának: versenyekre nevezett. Az IRONGIRL 10 km-e aztán egyszerre bizonyult soknak és fordulópontnak.

„Hat kilométer után elfogytam, és egy mellém felzárkózó DK-s lány volt a segítségemre, aki azt mondta: most szépen beviszlek a célba. Ez számomra óriási élmény volt, nemkülönben az, amikor a célhoz közeledve a Dagadt Köcsög közösség többi tagja lelkesített minket. Én addig nem ismertem őket, utána tudtam meg, hogy miről szól ez az egész. Nagyon szimpatikus lett az a közösségi forma, ahogy verseny közben, illetve a hétköznapokon ők viszonyulnak egymáshoz és a sporthoz. Február óta az alapítójuk, Moós Gergő edzéstervei alapján készülök, mert addig csupán autodidakta módon, érzésre edzettem. Na, a kettő között ég és Föld a különbség. Hatalmas élmény, hogy amíg korábban csupán három kilót fogytam a futással, február óta már tízet. Lényegében hasonló erőkifejtéssel, viszont teljesen máshogy készülök. A kilók elveszítésével párhuzamosan nemcsak kitartóbb lettem, hanem még gyorsulnom is sikerült. Szeretném, ha a gyermekeim mindannyian sportolnának – ezzel nincs is gond, a legkisebb kivételével már járnak edzésre –, de jó lenne, ha teljesen a magukénak éreznék ezt. Nem pedig az én kedvemért csinálnák. Meglenne hozzá a kitartásuk és megtalálnák benne az örömüket. Fotelban ülő, cukros üdítőt és nasit fogyasztó anyukaként aligha lennék hiteles előttük, hogy miért kérem számon rajtuk azt, amit én sem csinálok. Így inkább csinálom és példát mutatok számukra. Arról nem is beszélve, hogy a mindennapokban jóval kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, mint korábban. Márpedig négy gyerek mellett egy anya számára ez nem elhanyagolható tényező.”

„AZ ELSŐ, MÁR MÉRT SZIGETKÖRÖM ÖTVEN PERC VOLT, AMI AKKOR ŰRIDŐNEK HATOTT. MOST BÁRMIKOR KÉPES VAGYOK HARMINC ALATT LEFUTNI”

Tóbiás Szabolcs teljesen más utat járt be, és amíg életének mostani résztávjához elérkezett, korábbi testtömegének az egyharmadát (!) veszítette el.

„Gyerekként Mezőkövesden kézilabdáztam, és cingár ugyan soha nem voltam, de sok nem választott el tőle. Főiskolásként aztán Budapestre kerültem, és alaposan elkapott a gépszíj. Nem voltam nagy duhaj, de egyik buliból sem maradhattam ki. Ennek elengedhetetlen hozadéka volt a hajnali pizzázás, hamburgerezés, giroszozás. Ez persze következményekkel járt, jócskán elhíztam. Sokáig azonban nem zavart. A hiúságomban nem okozott problémát, teljes életet tudtam élni 160 kg-os testsúllyal is. A családban genetikailag hajlamosak vagyunk az elhízásra, édesapám és a nagynéném is hasonló alkat, el tudtam fogadni, hogy én sem vagyok kivétel. Ez van és kész. Amikor a második kapcsolatomban megszületett az első gyermekem, ott érkeztem el egy fordulóponthoz, és tudatosult bennem: ha gyorsan nem változtatok az életmódomon, akkor az ő érettségijét, esküvőjét nagy valószínűség szerint már nem élem meg.”

Az elhatározást tett követte: az interneten keresett és talált rá olyan gyerekkori barátokra, ismerősökre, akiknek már sikerült átmenni ezen az átalakuláson, sikerült visszafordítaniuk azt, amiről korábban azt hitték, hogy elkerülhetetlen.

„Lecsaltak a Margitszigetre a Dagadt Köcsögökhöz. Kézilabdában is kapus voltam, alapozásnál és bemelegítésnél persze futottam. De már akkor sem szerettem, nem is nagy lelkesedéssel csináltam. Voltak fenntartásaim, hogy mihez kezdek majd a szigeten. Az első, már mért szigetköröm ötven perc volt, ami akkor űridőnek hatott. Most bármikor képes vagyok harminc alatt lefutni. Az első tizenhat kiló, ami döntően víz volt, úgy leszaladt rólam, hogy észre sem vettem. De ettől függetlenül is jó érzés töltött el, hogy igen, meg tudom csinálni. El is kapott a hév rendesen, többet és gyorsabban akartam, így törvényszerű volt, hogy megsérülök. Két-három hónapot kellett kihagynom, a verejtékkel leadott kilók pedig simán visszajöttek.”

Ismét az internet és egy régi ismerős sietett a segítségére, aki funkcionális edzéseket tartott.

„Azt sem tudtam, hogy mi az a funkcionális edzés, de amit az ismerősöm önmagán elért, és fényképeken megmutatott, az számomra is meggyőző volt. Picit ugyan tartottam tőle, hogy simán leráz majd, mert menthetetlennek tart, de szerencsémre szakmailag meglátta bennem a kihívást, így elkezdtünk együtt dolgozni. Mindjárt az első alkalommal azzal kezdte, hogy mindenekelőtt leszek szíves életmódot váltani, mert amit én szeretnék, az csak harminc százalékban edzésmunka, hetvenben étkezés. Az ismeretségi körében volt étrend-szaktanácsadó, akivel összeállítottuk az alapokat. Azóta fejben már annyira átálltam erre az egészre, hiszen ez a kulcs, hogy a család is ennek megfelelően él. Ezek után valami hihetetlen gyorsasággal mentek le rólam a kilók, és eljutottam már száz alá is. Most visszajött ugyan tíz, de már túl vagyok azon a motivációs problémán, ami ezt okozta.”

Tóbiás Szabolcs időközben nem távolodott el a DK közösségtől, csak kevesebb volt a kapcsolódási pontjuk egymáshoz. Most ismét az alapító, Moós Gergely edzéstervei alapján készül, aki időközben amatőr példaképből profi edzővé képezte magát.

„A távolság, a munkahelyi elfoglaltság és a család miatt nehéz összehangolni, hogy én is rendszeresen ott legyek a heti találkozókon, a Sportligetben. Ez a dolog azonban tökéletesen működik távolból is, igazából nincs is szükség a személyes találkozásra. Pulzusalapú munkát végzünk. Én leadom az adatokat, Gergő azokat kiértékeli, és annak ismeretében elküldi, hogy mit csináljak másként, és mit ugyanúgy. Nekem pedig más dolgom sincs, mint az előírtak alapján elvégezni a feladatokat és a pulzustartományra figyelve edzeni. Most igazából félmaratonra készülök, és szeretnék egy óra ötven perc óra alá menni. A városligeti futásra a tíz és fél km-t vállaltam be, de már a későbbi félmaraton sebességét szeretnénk tesztelni. Nekem szükségem van arra, hogy legyen egy konkrét kitűzött célom, mert az segít. Anélkül ugyanis jóval nehezebb lenne rászánnom magam az ilyen intenzitású edzésmunkára.”

NN FAMILY RUN 2016
CÉGES VÁLTÓ (7x3km)
1. Run4Chimp's 1.25:44 óra
2. MTVA 1.42:07
3. Runtastic 1.43:39

CSALÁDI VÁLTÓ (7x3km)
1. Fam.Schweigert 51:14 perc
2. Team Novák 55:36
3. Olivér’s family 56:37

5 KM
FÉRFI
1. Csorba Gábor 17:24 perc
2. Wilson Harry 18:10
3. Simák Gergő 18:12
NŐI
1. Venczel Réka 22:32 perc
2. Kiss Krisztina 23:06
3. Kondorosi Cintia 23:07

10 KM
FÉRFI
1. Csikós Csaba 34:14 perc
2. Kis Gyula 35:55
3. Margull Dániel 37:37
NŐI
1. Drahos Veronika 42:57 perc
2. Pék Eszter 44:23
3. Szádvári Judit 44:37

21 KM
FÉRFI
1. Török-Ilyés László 1.17:42 óra
2. Kormány László 1.18:27
3. Szekeres Csaba 1.18:42
NŐI
1. Szombathy Dóra 1.26:37 óra
2. Váczi-Mag Erika 1.27:42
3. Machos Emőke 1.32:11