Vízilabda: szubjektív portré a harcosról, Gór-Nagy Miklósról

Őt nem láttam sírni. Azt hiszem, az a belül sírós fajta.

Nagyon nagy szíve van. Harcos. A legjobb fajtából.

Szó szerint verekedte be magát az ifi Európa-bajnok csapatba.

2001-et írtunk.

Úgy tűnt, övé a világ.

Juniorban viszont más idők jöttek. Bari, Nápoly, Eb, vb, vereségek a döntőben.
Már akkor a fejére húzta a kapucnit...

Előtte ültem a buszon.

Meccs előtt szinte képtelenség volt vele beszélni. Az a nagyon ráhangolódós fajta.

Az elbukott döntők után is magába fordult.

Érzelmeit igyekezett eltitkolni.

A könnyeit sikerült.

Mást nem.

Nagyon nagy szíve van. Harcos. A legjobb fajtából.

Szó szerint verekedte be magát az ifi Európa-bajnok csapatba.

2001-et írtunk.

Úgy tűnt, övé a világ.

Juniorban viszont más idők jöttek. Bari, Nápoly, Eb, vb, vereségek a döntőben.
Már akkor a fejére húzta a kapucnit...

Előtte ültem a buszon.

Meccs előtt szinte képtelenség volt vele beszélni. Az a nagyon ráhangolódós fajta.

Az elbukott döntők után is magába fordult.

Érzelmeit igyekezett eltitkolni.

A könnyeit sikerült.

Mást nem.

A teljes írást ide kattintva, a zolimpia-blogon olvashatja, KATTINTSON IDE!