Bepofozta a fórt, a szélről felvarrta a labdát a felsőbe, begyújtotta a rakétáját távolról – néhány szemelvény a magyar–szerb (19–18) vb-elődöntő tudósításából. S hogy mi a közös az eseményleírásokban? Az alany, vagyis Fekete Gergő, aki öt lövésből négy góllal tolta meg férfi vízilabda-válogatottunk szekerét a szingapúri torna egyik legfontosabb mérkőzésén.
„Visszagondolva én is a szerbek elleni meccset emelném ki, amelyen nagy szerepet vállaltam – mondta a 25 éves Fekete a nemzeti csapatok hivatalos fogadásán a Duna Arénában. – A spanyolok elleni döntőre kicsit visszaesett a teljesítményem, szóval az a cél, hogy a következő világversenyen az utolsó három mérkőzésen játsszak úgy, mint Szingapúrban az elődöntőben. Amellett, hogy nyilván mindent megtettem, hogy a legjobbamat nyújtsam, talán túl sokat kivett belőlem az első néhány meccs – ebből a szempontból is jó tanulópénz volt a világbajnokság.”
Az FTC több poszton is bevethető klasszisa berúgta az ajtót Szingapúrban. Gyorsan tegyük hozzá, korántsem előzmény nélkül: a 2022-es spliti Európa-bajnokság óta mindegyik világversenyre utazott, évről évre fontosabb láncszemmé vált a gépezetben. Amellett, hogy védekezésben egyre több feladatot vállal magára, a mögöttünk hagyott idényben támadásban is fejlődött: a bajnokságban 61 százalékos hatékonysággal lőtt, a mezőny legeredményesebb játékosai közé tartozott.
A világbajnokságon tíz gólja mellett négy labdaszerzést, három lepattanót és három blokkot jegyeztünk fel a neve mellé, átlagosan csaknem két és fél negyedet töltött a vízben. Minden vonatkozásban szintet lépett, már nemcsak alap-, hanem húzóembere is volt a csapatnak.
„Szeretetteljes közeg alakult ki, jó hangulatban telt a szingapúri két és fél hét – hangsúlyozta Fekete Gergő, aki az ezüstérmet szerző férfiválogatott erősségeire is kitért. – Mindenki gólveszélyes a csapatban, ezáltal elérhetjük, hogy az ellenfelek nehezen tudják olvasni a játékunkat. Ha valakire rádupláznak, a másik helyzetbe kerül. Hosszú távon az lehet a legnagyobb erőforrásunk, hogy nehéz ellenünk védekezni.”
A debreceni születésű Fekete kimondottan hasznosnak tartja, hogy a felkészülés során nyolc hivatalos mérkőzést is játszottak, ezáltal ugyanis hozzászoktak a kisebb pályához, ráadásul fizikailag és taktikailag egyaránt épültek. A párizsi játékok óta ellenállhatatlanul pólózó spanyolokra nem találtak ellenszert, ugyanakkor az olimpiai bajnok szerbeket, no meg a negyeddöntőben a címvédő horvátokat is legyőzték, vagyis visszaigazolást kaptak arról, hogy jó úton járnak.
„Ha az egyik csapat néhány percre »lefagy«, a másik gyorsan elléphet, viszont négy-öt gólos hátrányból is lehet fordítani. Ehhez még talán kevésbé szoktak hozzá a játékosok – mondta világbajnokunk az új szabályok hatásáról. – Meglepő volt, hogy a negyeddöntőben nagy különbségek alakultak ki, mert többnyire egy gól szokott dönteni az egyenes kieséses szakaszban. Ahogy haladunk előre az időben, szerintem egyre kiélezettebb meccsek várnak ránk, mert a legjobbak továbbra is hasonló szintet képviselnek.”
Márpedig a legjobbak között ott vannak a mieink is – a 2027-es budapesti világbajnokság és a 2028-as Los Angeles-i olimpia tükrében nincs ennél fontosabb.
Vagány játékával és váratlan megoldásaival Vismeg Zsombor is letette a névjegyét a szingapúri világbajnokságon. A 22 éves szélső a spanyolok ellen elveszített döntő után még csalódott volt, de a fogadáson már mosolyogva tartott élménybeszámolót. „A döntő rossz emlék, de előtte mégiscsak megvertük az aktuális világbajnokot és az olimpiai címvédőt is az egyenes kieséses szakaszban – hangsúlyozta Vismeg. – Jóleső érzés felidézni a két hét során szerzett élményeket, és bár az Európa-bajnokot nem sikerült legyőznünk, remélhetőleg jövőre az Eb-n ez is összejön. Vannak tapasztaltabb játékosok is a csapatban, de sokunknak ez volt az első vagy a második világversenye. Már a felkészülés során is jól ment a játék, biztattuk, bátorítottuk egymást. Személy szerint nagy előrelépést jelent, hogy Szingapúrban éles meccseket játszhattam, érzelmileg is nagyon sokat fejlődtem. Megtapasztaltuk, hogy munkával és szenvedéllyel bármelyik riválisunk ellen van esélyünk – mindenképpen ezen az úton maradunk.” |