12 másodperc először, 49 másodszor, egy darabig senki többet harmadszor, köszönjük, Ági, 20 ide. Primász Ágnes révén a magyar női válogatott ugyanis nem vacakolt sokat, azon nyomban lelohasztotta a hazai nézők és játékosok kedvét, innentől nyugodtan játszhattak a hölgyek, a kezdés okozta gátak pillanatok alatt köddé váltak.
"Hideg van, nem igaz?” – mosolygott a 33 fokos hőségben a 19.45-ös kezdés előtt a televíziós sátorban megbújó Györe Lajos, Faragó Tamás segítője (a kapitány a lelátón nézte a kazahokkal tusakodó olaszokat, azaz a keddi ellenfelet), miközben a lányok éppen a szárazföldi bemelegítő mozdulatokat végezték. Láthatóan kissé feszültek voltak, a végső győzelemre is esélyes csapatok közül előttük tornyosult a legnehezebb akadály – különben is, mint tudjuk, a hazai társulat ellen nem feltétlenül életbiztosítás elkezdeni egy világversenyt. Iménti megállapítás aztán a jelzett 49 másodperc alatt értelmét veszítette, és igaz ugyan, hogy később Valles révén 2–1-re feljöttek a kék sapkások, Tiba Zsuzsa és a sebtiben kettőt vágó Pelle Anikó válasza sem késett soká, azaz meglepően könnyed 5–1-es negyeddel vett villámrajtot csapatunk. Hiába szórakoztak tehát a spanyolok, hiába írták ki a magyar tréninget pontban ebédidőre, hiába kellett aztán taxikkal az uszodába autózni (a busz ugyanis nem érkezett meg…), egyszóval hiába próbálták ellehetetleníteni a magyar válogatott életét, nem sokra mentek vele. Primász a második negyedben újabb góllal (senki többet harmadszor II) köszönte meg a szívélyes vendéglátást, majd Szremkó Krisztina lőtte be az általa kiharcolt emberfórt, azaz a Valkay testvérek kölcsönös meg nem értését kihasználó Valles-találat, valamint a Gil által végrehajtott pontos ejtés sem hozta közelebb egymáshoz a feleket. Nem bántuk…
A fehér sapkás Primász Ágnes tarthatatlan volt, egymaga döntött a pontok sorsáról (fotó: Balogh László)
Nem, hiszen a folytatásban nem kellett idegeskednünk, nyugodtan teltek a percek, a legnagyobb izgalmat az időközben negyedszer eredményes Primász-kiállítás jelentette: a dunaújvárosi hölgyről nemes egyszerűséggel lerángatta Sánchez a dresszt (hogy miért őt állították ki, ne kérdezzék), a sokáig fedetlen kebleket azonban a rendező nem tárta a világ szemei elé – noha egyik operatőre percekig a kitűnő átlövőt követte kamerájával… A jobb és bal szélen egyaránt lehetőséget kapó Kisteleki Dóra okosan pattintott, Drávucz Rita csuda dolgokat művelt, Sós Ildi kapuját négyméteresből sem tudták bevenni, az őt váltó Horváth Patrícia hátrányban hárított, Stieber Mercédesz lefordult, az új dresszt kapó Primász tarthatatlannak biztonyult, azaz rengeteg pozitívumnak lehettünk szemtanúi. Semmit sem elkiabálva az egyértelműen megállapítható: az Európa-bajnokság óta nemcsak csinosabbak, hanem jobbak is lettek a lányok – nemhiába hajtogatta Faragó doktor, hogy a kettő szoros összefüggésben van egymással. Igaza lehet.
Mestermérleg Gaspar Ventura: – Nem játszottunk jól, sajnos hiába hittünk benne, nem lehetett esélyünk. Faragó Tamás: – Az volt a szerencsénk, hogy a spanyolok eltévesztették a házszámot… Úgy gondolom, ha egy tisztességes eredmény elérésében állnak hozzá a meccshez, akkor nincs esélyünk ekkora különbségű győzelemre. Amit kértem, végrehajtották a lányok, jól játszottak.