FTC: nehéz ágra léptek

És ha már ott van nálunk a gépünk, megörökíthetjük az uszodai kátyút is. Elég ugyanis a melegítő ferencvárosi játékosokat lencsevégre kapni, és máris képben vagyunk. Amennyiben pedig az utóbbi idők eredményeit is ismerjük… Az Újpest elleni döntetlen még csak-csak beleférne (a játékot inkább ott se említsük), a szegedi zakó azonban jelzésértékű: gödörbe került a Gyöngyösi-csapat. Hogy hogyan jutott ide a sokáig gyönyörű ívben fejlődő, kétségkívül rengeteget dolgozó gárda? Merőben megoszlanak erről a vélemények, ám maradva az arany középútnál, fogadjuk el a "minden csapat életében előfordulnak nehéz pillanatok” fejezetű frázist. Ezek után képzelhetik milyen arccal fogadták a Népligetben a hírt, amely szerint a Domino vár rájuk a kupában…
Mindazonáltal Gyöngyösi András megpróbálta pozitívan értékelni a sorsolást ("Ha túljutunk rajtuk, máris kimásztunk a gödörből, ha pedig kiesünk, legalább lesz egy hónap szünetünk a bajnoki rájátszásra készülve”), ám bizonyosan nem volt kibékülve Fortuna istenasszonnyal. A szegény embert az ág is húzza tipikus esete, amelyben a bajnoki címvédő, a BL-ben is vitézkedő Honvéd rendeltetett az ág szerepének az eljátszására.

Az ág vékonynak bizonyult ezen az estén. Vékonynak, mert bőkezűen bánt az emberfórokkal, vékonynak, mert egyetlen négyméteresét is parlagon hagyta, vékonynak, mert a legbiztosabb helyzetekben is a legrosszabbat húzta. A nyitónegyedben látott Tóth László-találat még nem, ám a szünetben virító 1–3-at mutató eredményjelző tábla már sejtetni engedte: megfelelően dolgozik, iparkodik a kátyúk kijavításán a zöld-fehér alakulat. Pelle Balázs rendíthetetlenül nézett szembe egykori csapattársai bombáival, Tóth László körömszakadtáig harcolt védőivel (második gólját Biros Péterről lőtte), Katonás Gergő pedig a támadóidő lejártakor zúdította kapuba.
Tekintettel arra, hogy a hazaiak többek között a világhírű Mladost Zagreb ellen is bizonyították, a pokol legmélyebb bugyrából is képesek pillanatok alatt a felszínre törni, daráló stílusukkal az ellenfelet megtörni, a legelvakultabb Fradi-szurkolók sem mertek a sikerben bízni. Különösen akkor, amikor beindult Fodor Rajmund és Szívós Márton, ébredezett a kezdeti melankóliából Gergely István, ami voltaképpen az egész Dominóra igaz volt. A növekvő feszültségben – amelyben a záróakkord előtt mínusz egyre, azaz 4–5-re zárkóztak fel Vári Attiláék – Gyöngyösi sárga lapot kapott, de a magukban mindinkább hinni kezdő vendégjátékosokon már látszott: nem adják olcsón a bőrüket.

Ettől függetlenül az ellenfelét felőrölni készülő bajnok Molnár Tamás, majd Fodor Rajmund góljaival a 25. percben első ízben megszerezte a vezetést (6–5), és ha Kiss Gergő a nagy le-felúszást megszakítva értékesíti négyméteresét… Maradjunk annyiban, felrémlett annak a lehetősége is, hogy már az első mérkőzésen eldönti a továbbjutást Kovács István alakulata. A hírek szerint a héten az edzéseken remek munkát végző ferencvárosiak (akik az eltiltott Lehmann István mellett a 39 fokos lázzal küszködő Paján Viktort is nélkülözni kényszerültek) Katonás Gergő lapos lövésével egyenlítettek, azaz nem adták fel a csatát! Ettől talán a dominósok is megzavarodtak, a középkezdés jogát nemes egyszerűséggel átadták ellenfelüknek, amely így a győzelemért támadhatott. Feledtébb érdekes, hogy Gyöngyösi András ekkor kapott piros lapot, valamint hogy Katonás kapufára lőtte helyzetét. Ám ez mind semmi: a túloldalon Biros pattintott fölé, így a megúszó Székely Bulcsú 34 másodperccel a befejezés előtt végképp kihúzta a kátyúból csapatát. Nem véletlenül olvashattuk a Könyves Kálmán körúton közlekedő 1/A felségjelű villamoson ezt a hirdetést: Székely Bulcsú a kézreálló megoldás…

Mestermérleg
Kovács István: –Az elején és a végén is kihagytuk helyzeteinket. Több góllal is nyerhettünk volna, ez is volt a célunk, ám sajnos nem sikerült. Érdekes lesz a visszavágó, gratulálok a Ferencvárosnak.
Gyöngyösi András: – A héten már éreztem a fiúkon, hogy lehet esélyünk a Honvéd ellen. Köszönöm a csapatnak.